horoszkóp

Hamvas lányokat csábító ananászos koktélok

dns
2005.11.21. 16:49
Az egyik koktéllal gimnazista lányokat lehet elszédíteni, a másik a kaktusz locsolására is alkalmatlan. A harmadikba lehullott falevél esett. A Finlandia Kupa magyarországi fordulójának elődöntőjén jártunk, mert felkértek zsűritagnak.

"Most mondjam az igazságot? Azért lettem mixer, mert exhibicionista vagyok"- mondta Fekete Noémi mixer a Cuba Libre egyik asztalánál arra várva, hogy színpadra szólítsák, és négy versenyzőtársával egy időben elkészíthesse a versenyitalát. A Mammut üzletközpontban található szórakozóhelyen a 8. Nemzetközi Finlandia Kupa magyarországi fordulójának közel egy napos elődöntőjét tartották.

Narancs, hostess, mozdulat

Tekintse meg képeinket!

A teremben körben az asztaloknál a nevezők egy tropikárium élelmezésére elegendő narancshéjból, mentalevélből és egyéb delikát hozzávalókból díszítéseket készítettek a poharakra. A teremben halk zene szólt, amelybe egy légkalapács zaja keveredett. A Magyar Bármixer Unió tagjai közül delegált szakmai zsűri tagjai füzettel a kezükben álltak a versenyzők mellett, és jegyezték a mozdulataikat. A színpadról fehér miniszoknyás hostessek hordták az elkészült italokat tálcán a szórakozóhely hátsó, lefüggönyözött részébe, a vakzsűri elé.

"Valaki biztos lemondta" - gondoltam egy nappal korábban, amikor a kupa szervezőitől váratlanul felkérést kaptam arra, legyek a vakzsűri tagja. Szinte azonnal ráéreztem, kompetencia híján hozzáadott szellemi értékeimmel nem igazán tudom segíteni a versenyző mixerek szakmai fejlődését, és szűkebb családi körömön kívül híres sem vagyok, ezért a nevem sem jelenthet garanciát.

Átlagfogyasztó, fogadalmak

Az ízeket nagyjából érző, a whiskyt a vodkától a színe és íze alapján is megkülönböztetni képes, a bárpultnál keresztbetett lábbal ülő, és az R'N'B zenét feltétel nélkül elfogadó magyar átlagfogyasztót képviselem majd, aki az őt megkörnyékező péntek esti alfahímek "gyakran jársz ide?" bemutatkozó kérdésére kitérő választ ad. Ebben maradtam. Reméltem, nem kell majd nyilvánosan, szellemesen méltatnom a mezőnyt egy asztal mögül.

Elhatároztam, nem nevetek, amikor csokornyakkendős férfiak fásult arccal dobálják a fém mixert, habár azt mindig is mulatságosnak tartottam. Nagyvonalúan ítélkezem majd, amikor elém teszik a pontozólapot, és most az egyszer olvashatóan töltöm ki. Keveset iszom a versenykóstolókból, ne rúgjak be délre, de ha ezt mégsem sikerül betartanom, legalább az akkor jópofának vélt történeteimet megtartom magamnak.

Bakács cápa-elmélete mixerekre

A helyszínre érkezve azonban nyilvánvalóvá vált, túlreagáltam a felkérést, és közel sincs szükség ilyen szintű elvárásokra. "Ne jótékonykodj, gondolj arra, hogy ha megveszel egy koktélt kilencezer forintért, és vacak: kiköpnéd, mit csinálsz vele? Te most azért vagy itt, hogy eldöntsd, mi legyen a bár itallapján, mi ne"- látott el eltúlzott szakmai tanáccsal egyik tagja a rotáló vakzsűrinek, miután ismertettem vele fogadalmaimat.

Bakács Tibor Settenkedő darwinista ihletésű "cápa-elmélete" jutott ekkor eszembe, amely szerint a kritikus dolga tisztán tartani vizet a kártékony halak kiszűrésével, és ezentúl nem tudtam komolyan venni magam. Mielőtt még a lefüggönyözött, dohányfüsttel megtelt teremben sorra kerültem volna, tájékozódtam a mezőnyről.

"Elrontottam. Soha nem szúrtam még el, de most annyira izgultam" - magyarázta egy lány, és mintha mantrázna, egyre csak ismételgette. "Én amúgy egy hivatalban dolgozom, az a hobbim, hogy mixer vagyok, kis színt vittem az életembe" - mondta egy másik mixer a hátsó asztaloknál ülve, miközben poharakat törölgetett. A koktélja összetevőit nem árulta el, annyit mondott, ha szeretem a szárazabb italt, "vadásszak le" egyet a pultról. "Adtok egy kis epret? Elfogyott, adok helyette koktélcseresznyét"- ajánlotta egy másik versenyző, aki akkurátusan törte ketté a fogpiszkálókat, de epret nem kapott.

Itt a zsűri

Klikk a képre!

"Hát ez meg milyen igénytelen? Szálak lógnak a fogpiszkálóból itt-ott" - pontozta le az első kóstolónk megjelenését a mellettem ülő zsűritag, miután a terembe szólítottak négyünket. A szabályzat szerint nem tudhattuk, mely mixerek koktéljait teszteljük, és az italok összetevőkről sem tájékoztattak. A tíz italt megjelenés, aroma, íz, és végül az összhatás alapján kellett pontozzuk.

"Ez most körte vagy barackízű? Mindegy, a kaktuszomat nem öntözném meg vele" - mondta egy másik zsűritag, szintén újságíró. Mialatt a koktél ízét próbáltam jó szándékkal beazonosítani, a tapasztaltabbak már a harmadik elemnél tartottak, és arról számoltak be, még érzik a különbséget. Nekem némelyik ital esetében úgy tűnt, leginkább csak a színük különbözik. Szinte mindegyik nagyon édes volt. "Gimnazista lányoknak való" - tette hozzá az egyikünk.

Kísérleti műfaj

"Én is sokat kotyvasztottam gyerekkoromban" - utalt a jobb oldalamom ülő, magáról szakmabeliként nyilatkozó fiatalember arra utalva, a mixerek mintha véletlenszerűen adagolták volna az összetevőket. Gyerekkoromban egyszer ragasztót próbáltam előállítani kamillavirágból és mézből - jutott eszembe az ötödik ital kóstolásakor. "Ebben meg egy lehullott falevél van"- hangzott el egy újabb kritika a zsűriszobában egy speciális, őszi hangulatú díszítésről. "Ez is a kísérleti műfajban indult"- tette vissza az asztalra az ananászos italt az egyik ad hoc kollégám. Ekkor már letettem arról, hogy nem csípek be, de csupán a kóstoló vége felé kezdtem felfedezni kedvemre való italokat: a tízből hármat.

"Na milyen a vakzsűri? Kegyetlenek voltatok?" - kérdezte az egy versenyző, amikor már újra a terepen nézelődtem. "Dehogy!" - válaszoltam mosolyogva, de tartok tőle, ezzel bizonyítottam, hogy mégis.