Kihallgatások sora követte Havas Henrik bolgbejegyzését, amelyben úgy vélte, Kelemen Anna visszaeshetett, azaz ismét kokaint fogyaszt, ami még drága is. Az ügyben először őt hallgatták ki, másnap Kelelmen Annát, aki Magyar György ügyvéd társaságában érkezett a rendőrségre. Annácska szintén tanúként szerepelt az ügyben, hiszen a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik. Ő mindenesetre úgy nyilatkozott, Havas Henrik csak könyve arcának használja fel, hogy nőjön a Méhkirálynő példányszáma.
R.fhdgy: Mikor ismerte meg Kelemen Annát? Az idén év elején?
Havas: Nem! Mondtam már, hogy a Buzera című tévéműsorban, de szerintem az tavaly volt, nem emlékszem. Tavaly, vagy tavalyelőtt? Valahogy így. Olyan szar volt, hogy igyekszem elfelejteni. Ez tényleg így van! Egymás mellett sminkeltünk és akkor beszéltünk először.
R.fhdgy: Ezután hívták meg az Annát a Mokkába, ugye?
Havas: Igen, az év elején, január vége, február eleje környékén. Akkor várt meg a sminkszobában és megkérdezte, hogy miért nem írok róla könyvet és mondtam, hogy ehhez nem ismerem eléggé.
R.fhdgy: Akkor ezután történt az a másfél órás beszélgetés?
Havas: Igen, amikor eldöntöttem, hogy igen írok róla. Február elején.
R.fhdgy: Ez után, ez hogy ment, heti rendszerességgel találkoztak, vagy …
Havas: Nem, nem! Három-négy alkalommal találkoztunk, aztán hetekre eltűnt. Májusban bukkant fel még egyszer, aztán csak augusztusban láttam.
R.fhdgy: … Hogy volt ekkor ez a kokainfogyasztás?
Havas: Mikor?
R.fhdgy: Hát a beszélgetések alkalmával.
Havas: Ja, februárban? Eleinte többször kikéredzkedett a fürdőszobába. Én feltételeztem, hogy ideges és pisilnie kell. Aztán a második alkalommal azt mondta, hogy … Ugyan Henrik! Ne játsszuk ezt tovább! … és akkor ott az irodámban szívott föl pár csíkot. Benne van a könyvben egyébként.
R.fhdgy: …. Úgyis ezt kell olvasni most …
Havas: Jó könyv. De ha lekísér a kocsimhoz tudok adni egyet, sőt még dedikálom is. Van benne egy pár darab.
R.fhdgy: Nem fogadhatom el, köszönöm.
Havas: Most hülyéskedik?
R.fhdgy: Nem.
Havas: Ne vicceljen! Ez … a rendőrségen is van a szokásos ajándék mértéke, nem? Á! Ja, igaz, hogy a Molnár Csaba erre fázott rá! A süteményre.
R.fhdgy: A második alkalommal az Anna nyíltan bevallotta, ugye?
Havas: Nem az, hogy bevallotta, hanem azt mondta, hogy ne játsszuk azt a játékot, hogy ő ki-be rohangál. Világos ugye? Hanem ott nálam az íróasztalomon szívja föl. Én úgy voltam vele, hogy most mit kezdjek vele? Tehetetlen voltam.
R.fhdgy: Hogy történt akkor az, hogy … miben tartotta a kábítószert?
Havas: Volt valamilyen adagolószerkezete. Olyasmi, mint mondjuk egy öngyújtó vagy egy rúzs. Érti? Valamilyen hengeres vacak. És azt mondta, hogy a rendőrség üzemeltet egy boltot és ott lehet ezt vásárolni. …. Ez nem vicc! Ezt mondta, most nem hülyéskedek, benne van a könyvben is. Azt mondta, hogy szerinte a rendőrség üzemelteti azt a boltot és onnan ellenőrzik a kábítószerforgalmat. Mondjuk, én ennyi agyat nem nézek ki a magyar rendőrségből, de ezt mondta, na. Nem hülyéskedek, benne van a könyvben!
R.fhdgy: És ő onnan vette ugye?
Havas: Hát, hogy honnan került hozzá, hogy most vette vagy kapta, nem tudom. Azt mondta, hogy van egy ilyen bolt, onnan lehet beszerezni. Fogalmam sincs, hogy ő most vette, kapta a rendőrök a kezébe adták … honnan tudjam.
R.fhdgy: Ebből az adagolóból vette ki?
Havas: Igen, ebből jött ki ez a fehér por. Benne van a könyvben.
R.fhdgy: És akkor ezt … úgy kihúzta a csíkot és felszívta?
Havas: Igen. Egy akárhány euróssal. Nekem is érdekes látvány volt, mert ilyent még nem láttam. Valamilyen euróst használt erre a célra. Régebben Spanyolországban csináltak egy felmérést és az ottani euro-forgalom 90 százalékán megtalálták a kokain nyomait.
R.fhdgy: Ilyen fogyasztást hány alkalommal látott?
Havas: Egy, kettő. Egyébként szégyenkezett ő ezért, nem volt annyira büszke erre, sőt! Szerintem szégyellte magát. De fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez még az elterelés előtt volt, tehát szó nincs arról, hogy az elterelés időszaka alatt én tudtam volna arról, hogy visszaesett. Erről a botrányáról tudtam, ami a rendőrökkel volt, mert az a könyvben is benne van. Tehát, hogy eljárás alá vonták.
R.fhdgy: Jó, tehát akkor ez még a korábbi rendőrségi ügy előtt volt?
Havas: Így van!
R.fhdgy: Mik voltak azok a viselkedési jegyek, amikre felfigyelt Annánál, már úgy az elejétől.
Havas: Hiperaktivitás, beszédkényszer, indokolatlan nevetés, nem volt hajlandó elmenni a lakásomból, volt úgy, hogy öt-hat órát ott volt és nem tudtam kidobni. Félelem a magánytól. Ezek amiket én közvetlenül tapasztaltam, a többit csak tőle tudom, hogy még mi van.
R.fhdgy: Utólag úgy gondolja, hogy ezek a kábítószer miatt lehettek?
Havas: Abban az időben? Biztos. De ő ezt föl is vállalta előttem. Sőt, hozzá kell tennem - és ez fontos - hogy ő azt állította, hogy ha ő akkor nem drogozik, ez a könyv nem jön létre. Ő azt mondta, hogy drog nélkül nem tud kitárulkozni, nem tud őszinte lenni, nem tud beszélni és kihűl az agya. Ezért volt szüksége a drogra, hogy sztorizni tudjon. Nem tudom világos-e? Tehát, hogy nekem mesélni tudjon.
R.fhdgy: Ezt utólag mondta el?
Havas: Mit?
R.fhdgy: Hát azt, hogy ha akkor nem kábítószerezik, akkor ….
Havas: Nem! Ezt már akkor megmondta, hogy erre azért van szükség, hogy tudjon beszélni, tehát azért csinálta előttem, mert azt mondta, hogy ha megtiltom, akkor ő elmegy és nem lesz könyv. Nem tudom, hogy világos-e? Tehát … nem értettem, hogy miért nem ül le? Miért mozog? Állandóan cirkált le-föl a szobában. El tudja képzelni, hogy milyen idegesítő volt, amikor négy órán keresztül ott rohangált? Hát, a titkárnőm megőrült, amikor a szövegét le kellett írni a magnóról.
R.fhdgy: A könyv megjelenését követően pedig?
Havas: Nem volt kapcsolatunk. Telefonon beszéltünk néhányszor, még egyszer mondom, minden a körül forgott, hogy a kérésének megfelelően számlán kezeljem-e a pénzét, vagy azonnal adjam neki oda, mert szüksége van rá. Ő akkor szerintem … akkor lehetett az elterelés vége felé. Nem? Maga ezt nyilván tudja. Mindegy! Amikor nyilatkozott a könyvben, akkor tiszta volt, tehát augusztusban. Aztán amikor megjelent a könyv akkor is tiszta volt, akkor kérte, hogy ne adjak neki pénzt, mert fél, hogy elbassza. Tehát ő akkor szerintem nem akart visszaesni és azért akarta, hogy a pénzére vigyázzak és tegyem félre. Aztán egy idő után agresszíven rám támadt, fenyegetőzött, követelte a pénzét én pedig úgy voltam vele, hogy nem akartam botrányt, ezért rendszeresen átutaltam neki a pénzt.
R.fhdgy: Ugye azt mondta, hogy 90 ezer forint egy adag, és csak egy-két napig elég?
Havas: Hát, nem emlékszem! Néhány napra. Maradjunk ennyiben. Mondta, de elfelejtettem.
R.fhdgy: Végül mégis kikövetelte a részét?
Havas: Igen. Ezen vesztünk össze.
R.fhdgy: Tulajdonképpen a könyv megjelenése óta igazából nincsen kapcsolata Annával?
Havas: Telefonon. Elmondtam. Egy ilyen tragikus telefon után írtam a blogban, hogy visszaesett. Ez akkor volt, amikor sírva könyörgött, hogy hívjam föl a papáját, mert azt hiszi, hogy öngyilkos lesz. Annyit tudok, hogy valamin nagyon összevesztek, nem tudom, hogy min, nyilván a viselkedésén, az őrültségein …
R.fhdgy: Ez mikor volt?
Havas: Valamikor októberben. Én pedig ezt követően írtam a blogomban, hogy szerintem az Anna visszaesett, a viselkedéséből következtettem erre. Még egyszer mondom, a viselkedéséből következtettem erre.
R.fhdgy: … és akkor a viselkedése alapján, úgy gondolta, hogy Anna visszaesett, ezért írta a blogjában.
Havas: Plusz a papa kedvéért, aki azt mondta, hogy valamivel meg kell állítani a lányt. Mert önpusztító amit csinál. Nála az öngyilkosság állandóan napirenden van! Tehát valamivel meg kell állítani.