horoszkóp

Tudja, mire való a BKK automatákon a kis fémlap?

mm
2015.11.01. 13:16

A BKK automatáin, amiket használva az ember minden alkalommal kicsit közelebb érezheti magát Nyugat-Európához, van egy olyan figyelmességről árulkodó megoldás, amit tényleg csak a németek beteges praktikumához lehet hasonlítani.

10540709 891644354227387 1792287709333893613 o
Fotó: bkk

Valószínűleg önnek sem, ahogy nekünk sem tűnt fel sokáig, de a BKK automatáin a fémpénzbedobó nyílás alatt van egy kis fémlap. Nem valami szerelőnyílás fedele, meg nem is kopott rész, jól láthatóan szándékosan van egy fémlap az automatán a nyílás alatt.

De vajon miért?

Azért van ott a fémlap, hogy ha ön szereti az automatákhoz dörzsölni a pénzeket, akkor azt ezen a kis fémlapon tegye meg! Döbbenet! Hogy ne koptassák az emberek az automata festését a dörzsölgetéssel.

A megoldást nem a BKK találta ki, a világ számos pontján vannak automaták dörzsölőlappal, vannak helyek, ahol rá is írják a gépekre, hogy a lap a dörzsölés miatt van ott. Aztán vannak olyan helyek is, ahol hiába a lapka, meg a felirat, az emberek simán gerilladörzsölnek az automatákon máshol is.

Van ennek az egésznek értelme?

Egészen brutális, hogy az emberek mennyire le tudnak amortizálni nagy fémtárgyakat (pénzbedobós automatákat), apró kis fémtárgyakkal (fémpénz), pusztán azért, mert az automata nem akarja elfogadni a nálunk lévő aprót.

Különféle, leginkább legendák és szóbeszédek által alátámasztott csodamódszerek keringenek, hogy mivel lehet garantáltan rávenni egy-egy makacs automatát arra, hogy elfogadja a pénzünket.

Az egyik népszerű módszer a pénz hajigálása, jó erős nekidobása valamilyen tárgynak, akár az automatának is. Ez a módszer amellett, hogy túl sok energiába kerül, azzal is jár, hogy a pénz általában elszáll a francba, ami mondjuk az irodai konyhában még nem akkora gond, mint a Nyugatinál, ahol aztán kereshetjük a koszban a százasunkat.

11054337 891644860894003 9017345671795873594 o
Fotó: bkk

Ezért is vált sokkal népszerűbbé a dörzsölés, amivel prímán le lehet kaparni a festéket az automatákról. Az ember idegesen dörzsöli a pénzt az automata oldalához, és közben reménykedik, hogy valami csoda folytán a dörzsölés után el fogja fogadni.

Itt is két iskola létezik, vannak akik a pénz élét dörzsölik, mások a lapját. 

Azt viszont nehéz megmondani, hogy van-e bármilyen hatással az elfogadási esélyekere a dörzsölés.

Az interneten szétnézve találni egy rakás oldalt, ahol azt írják, hogy az egész dörzsölés hülyeség, meg egy rakás másikat, ami viszont esküszik a módszerre.

Ahhoz, hogy ítéletet mondjunk a dörzsölés felett, érdemes egy kicsit megismerni a pénzbedobós automaták működését, egészen pontosan azt a részt, ami a pénzérméket vizsgálja.

A lenti videóban a klasszikus, gyakorlatilag teljesen mechanikus érmevizsgálók működését ismertetik, valamint azt is, hogy a modern, fémdetektoros, infravörös érzékelőkkel dolgozó érmefelismerők hogy működnek.

A mechanikus felismerők nagyon egyszerűek voltak, gyakorlatilag csak az érmék pontos méretével dolgoztak az azonosításnál. A modern rendszerekben az érméket viszont már nem úgy azonosítják, hogy mekkorák, hanem egyéb tulajdonságaik alapján.

Az első szűrő, hogy a bedobott érme átgurul két infravörös érzékelő között. Az alapján, hogy milyen sebességgel halad el az érzékelők között, a rendszer azonosítani tudja az érmét, hiszen mindegyik más és más sebességgel gurul a mérete és a tömege miatt. Ezután jön a második teszt, egy fémdetektor, ami befejezi az azonosítást azzal, hogy megvizsgálja az érme fémösszetételét, a mágnesességét, az elektromos vezetőképességét, amik szintén változnak attól függően, hogy milyen pénzt dobunk be.

Amikor új érméket vezetnek be, akkor az összes gépet újra kell programozni az alapján, hogy az új érme mekkora, milyen tömege van, és milyen a fémösszetétele. Az sem segít, ha az egyes pénzek méretében és fémösszetételében ingadozás van, ami pedig van, nem tökéletesen ugyanolyanok az egyes névértékhez tartozó érmék paraméterei. Legalábbis annyira kicsi különbség van köztük, hogy egy túl szigorúra beállított érmefelismerő rendszerben meg tudnak bukni. Ezért a rendszereket viszonylag tág határok közé állítják be az egyes érmetípusokhoz, de ez sem elég mindig.

Egy darab, viszonylag tudományos írást találtunk a témában, ami azt vizsgálta, hogy az USA-ban egy újfajta apró bevezetésekor miért nem vették be a gépek az új pénzérmét. A teljes cikket nem részleteznénk, meg Magyarországról nézve nem is igazán fontos, de a lényeg az, hogy arra jutottak, hogy a különböző gépek különböző frekvenciájú fémdetektorokat használnak az azonosításnál.

Az alacsonyabb frekvenciájú gépek mélyebbre hatolnak a pénzérmék belsejébe, ezeket nehezebb kiakasztani. A magasabb frekvenciákat használó gépek viszont van, hogy csak az érmék felületét vizsgálják az elektromos vezetőképesség, a mágnesesség, a fémösszetétel szempontjából, hogy megállapítsák, milyen érme halad át a gépen.

A vizsgált paramétereket különösen, ha az érzékelő csak az érme felszínét tudja vizsgálni, erősen befolyásolhatják az érme szennyeződései. Ebből a szempontból tehát lehet értelme a dörzsölésnek, ezerféle szennyeződés kerülhet egy pénzérmére, ami az emberi szemnek fel sem tűnik, de egy gépet megakaszthat.

Hogy az érme élét vagy a lapját érdemes-e inkább dörzsölgetni, arra már sajnos tényleg semmilyen, akár csak minimálisan is tudományos magyarázatot sem találtunk.

Mindenesetre a lényeg, hogy a BKK bölcsen gondolt arra, hogy ha van is valami fennakadás az érmék azonosításában, akkor azt a megfelelő dörzslapon dörzsöléssel orvosolni tudjuk.