Megérkezik a külföldi Budapestre, az utazási brosúrái egyből kikergetik a szeles Hősök terére, aminek megtekintése után megnézi a város legnagyobb parkját, a felújításra váró Városligetet. Mit lát? Egy szép műemlék kastélyt, amit körülvesz egy
Elszomorodva megy a rég lombjavesztett fák között, a hajdanmúlt magyar dicsőségén mereng, miközben értetlenül nézi, hogy emberek a betonozott parton egy ridegen csillogó pocsolya fölött sütkéreznek.
Szóval elég fontos lenne a Városliget felújítása során a tó újragondolása, mert ez a télen leengedett förmedvény tényleg a depresszióba kergeti az embert. Nyáron se mindig szívderítő az 50 centi mély vályúban pangó víz, amiben nem tombol az élet, de ilyenkor meg végképp szomorú.
Ha a turista a Vajdahunyadba vezető híd másik oldalára áll, akkor sem jobb a helyzet, ott is a rohadás diszkrét bája fogadja, na meg a műjég, ami már nincs is meg, mert itt a tavasz, dagad a panasz.
