Tegyük fel, hogy ön az otthona közelében sétál, és feltűnik, hogy a szomszéd háztömbben kiraktak egy táblát, hogy megnyílt egy „Masszírda”, ami magyaros masszázsokat hirdet! Tegyük fel, hogy a tábla dögönyöző technikát is kínál, plusz ütögetve püfölést, erőteljes markolászást, sőt, kint van a masszírozásnak az a definíciója is, hogy „testrészt ököllel vagy tenyérrel nyomogat, gyúr, ütöget, hogy az izmokat felfrissítse, illetve adott helyen érzett fájdalmat megszüntesse”! Ön mit tesz ebben az esetben? Természetesen azonnal bejelentkezik egy magyaros masszázsra.

Na jó, ön lehet, hogy nem ezt tenné, de én ezt tettem. Bejelentkeztem, leteszteltem, és most persze meg is írom, hogy milyen volt.

Ez a Masszírda a Damjanich utcánál van, Erzsébet város külső végében, a Városligettől (és ettől a bizarr valamitől) két sarokra. Természetesen mindent elkövettem, hogy megőrizzem az inkognitómat, és titkoltam, hogy igazából újságírói-tesztelési célzattal mentem el a dögönyözésre, az egy órás alkalom mégis azzal kezdődött, hogy a masszőr (teljes nevén Masszőr Misi, honlapja itt), elmagyarázta nekem, hogy pontosabban mi a magyaros masszázs.

A beszélgetés azzal kezdődött, hogy bevallottam, hogy még sose hallottam ilyenről, amire kiderült, hogy ez már csak azért is lehet, mert ilyen (egyelőre) sehol máshol nincs, ugyanis a magyaros masszázs koncepciója az ő saját, még folyamatban lévő kutatómunkáján alapul. Persze bizonyos országokban nagyobb hagyománya van a masszírozásnak, mint itthon (pl. Svédország és Thaiföld azonnal eszébe jut még egy laikusnak is), de ez nem jelenti azt, hogy itthon ne létezett volna a dögönyözés már évszázadokkal ezelőtt is.

Masszőr Misitől megtudtam, hogy van rá bizonyíték, hogy már Mátyás király korában is volt itthon valami, ami a mai masszírozásnak megfeleltethető. Csak utána kell most nézni, hogy ez pontosan mi is volt és feleleveníteni ezeket a technikákat – a dolognak ez a része egyelőre még folyamatban van.

De egy masszázs nem csak a technikáktól lehet magyaros. A környezet is fontos, ezért Masszőr Misinél már külön magyaros sarok van berendezve, ahol még az energiaital is matyómintás. A magyaros masszázshoz jól jöhet aláfestőnek egy kis népzene, és a sors pont úgy hozta, hogy miköben engem dögönyözött, le is ment a Petőfi Rádióban a Most múlik pontosannak ez a feldolgozása.

És persze az illatok is lehetnek magyarosak: a levendulának is nagy hagyománya van itthon, de egy jó magyaros dögönyözésnek akár paprikával való bedörgölés is része lehet. Ez nem poén, a paprika ugyanis serkenti a vérkeringést, így élénkítő, sőt, akár fogyasztó hatása is tud lenni.

És igen, a masszázs előtti bevezető beszélgetésben elhangzott a hungarikum szó is, de nem az én számból. Hogy végső soron a magyaros masszázsból akár hungarikum is lehet a jövőben, ha összejön.

A fentiek után, illetve ellenére magát a masszázst nagyjából úgy kell elképzelni, ahogy az Masszőr Misi videóján is látszik.

Szóval az elmélet után a gyakorlat nem volt különösebben magyaros, azaz markánsan nem különbözött egy sima masszázstól, de ettől függetlenül hihetetlenül jólesett. Nem fogok úgy tenni, mintha az olyan szavak, mint mondjuk bioenergia nem állnának tőlem borzasztó távol, de ez a masszázs úgy is működött, ha az ember nem igazán vevő ezekre az ezotériaközeli dolgokra.

Összességében egy kicsit bizarr, de nagyon jó élmény volt ez. Egy jó masszázs akkor is jó, ha magyaros, Masszőr Misi pedig attól függetlenül egy végtelenül szimpatikus figura, hogy a gondolkodásmódunk nem feltétlenül van mindig közös nevezőn.

Ha a Városligetből a múzeumnegyeddel tényleg sikerül turistagettót csinálni, akkor simán lehet, hogy egy idő után külföldiek tömegei fognak ide járni népzenei aláfestéses, paprikával dörgölős dögönyözésre. Na akkor mindenképpen elmegyek majd egy következő riportra.