A 31 éves, nevelőotthonban felnőtt Oláh Ibolyát már korábban is hívták, lépjen fel börtönkoncerten, ám akkor nem jött össze, mert bár a rabok mindent megtettek az ügy érdekében, a vezetés nem támogatta az ötletet. Pedig még csak az anyagiak sem jelenthettek gondot, az exmegasztáros énekesnő ugyanis ingyen vállalta a felkérést – tudtuk meg Benedek Attilától, a tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézet sajtóreferensétől, aki miután eligazított bennünket, kiket szabad fotózni, lelkes emlékörökítésbe kezdett, kezében a fényképezőgéppel.
Nem akartak tombolni, és meleg volt
Oláh Ibolyát nem szólították fel a pódiumra, amit az intézet füves területén állítottak fel, de úgy tűnt, ez nem okoz gondot neki. A színpad előtt egyenes sorokban ülő zöld- és szürkeruhás (zöld: fiatalkorú fogvatartottak, szürke: felnőtt korúak) rabok mindenesetre türelmesen várták a pillanatot, amikor a gyászba öltözött Oláh Ibolya végre elkezdi koncertjét, ami félplayback lévén hagyományos hangpróbával kezdődött.
A tömeg az „a" nyögést hallva nagy ovációban tört ki, ez azonban nagyjából addig tartott, amíg Oláh Ibolya megkérdezte a füvön szikkadó raboktól, hogy mi újság, na meg hogy meleg van-e. A 25 perces koncert alatt egy, csak egy legény volt talpon a vidéken, aki szinte lazítás nélkül tapssal díjazta Oláh Ibolya nem túl kitörő teljesítményét, a többiek leginkább csak a számok végén mutattak bármiféle érdeklődést. Mint kiderült, a tombolás hiánya meglepte az őröket. „Egyáltalán nem korlátoztuk őket, nyugodtan felállhattak volna. Épp azt beszélgettük a kollégákkal a koncert alatt, hogy egy külső szemlélő biztosan azt hiszi, rájuk parancsoltunk, meg ne merjenek mozdulni. Minket is meglepett, hogy meg sem moccantak, mert amikor a Madách Színház színészei léptek fel, füttyögve, állva tapsoltak" – mondta a Velvetnek Benedek Attila, a fegyintézet sajtóreferense.
Még Gáspár Győző is fellépett
A hivatalos személy, aki telefonját is a „jelentkezem"-felkiáltással veszi fel, arról is felvilágosított minket, hogy a tököli börtönben a tavaszi parancsnok- és szemléletváltás után indultak be a külső és belső rendezvények. A rabokhoz nemcsak előadók érkeznek, de ők maguk is amatőr színtársulattá alakultak – a fiatalkorú elkövetők a Légy jó mindhalálig-ot, a vegyes – fiatalkorú, felnőtt korú – csoport pedig a Lúdas Matyit tanulta be. A koncertszervezések nagyon pozitívak – magyarázta Benedek, amikor arról kérdeztük, hány előadó utasította már vissza a felkéréseket. „Az eddig megkeresett előadók nagy része vállalta a fellépést, az intézetnek ugyanis arra nincs pénze, hogy ki tudja fizetni a több tízezer forintos fellépti díjakat".
A több mint 650 fogvatartott közül körülbelül az a 300 rab élvezhette Oláh Ibolya koncertjét, akikre jellemző a jó magaviselet és betartják a szabályokat. A szabadtéri előadást élvező rabok több alkalommal is bekiabálták: Magyarország, jelezve ezzel a rádiós kívánságműsorba illő számigényüket, melyet végül meg is kaptak. A zárásként elhangzott magyar nyelvre átültetett Alegría után 7 rab, és egy azonosítatlan civil ruhás személy kivételével mindenki visszatért a zárkájába. A hét fogvatartott a tököli intézet könyvtárában beszélgethetett a 31 éves ex-megasztárossal, aki nikotinpótlás miatt még az épület előtt várakoztatta a rabokat, akik már akkor feltették első kérdéseiket.
Oláh Ibolyának ingyen tetoválás jár
„Nagyon jó a tetkód, ez tényleg tök ingyen volt? Nekem is van" – mondta az egyik fogvatartott, aki a többiekkel egyetemben nem járult hozzá neve közléséhez. „Tényleg, hol? A testeden?" – kérdezett vissza Oláh, aki arra is rávette a dicsekvő rabot, mutassa meg a vádlijára varrott mintát. A fogvatartottak aztán még futottak nála néhány kört a „nem is gondoltam, hogy ilyen kedves vagy" – mondatokkal, mire Oláh Ibolya elárulta, a róla kialakult képért tulajdonképpen csakis a sajtó okolható.
Mi azért a csúnya, gonosz sajtó-megbélyegzés után sem léptünk le a helyszínről, inkább elfoglaltuk helyünket a könyvtárban, és a Btk. tanulmányozása helyett a rabokat faggattuk a koncertről. „Én is tapsoltam a többiekkel, és énekeltem a Magyarországot is, sajnos a többit nem ismertem" – mondta lapunknak az egyik, huszonéves fogvatartott, aki kifejtette, a metálért nem rajong, a jazzért, a house-ért és a technóért azonban annál jobban. „Ismered az ilyen Bob Sinclaireket, meg David Guettát? Na, azokat szeretem" – tette hozzá. „Jelenleg 2013. január 5-ig kell bent lennem, de ha jó a magaviseletem, akkor már 2011 februárjában szabadulok. Nem tudom, még hogy lesz, mert van egy folyamatban levő ügyem, még két tárgyalásom lesz" – mondta a 17 évesen bekerült rab, akit lopásért ültettek le.
Emberszeretőek, és lopásért ülnek
Másik alanyunkhoz már bátrabban közelítettünk kérdéseinkkel, miután a beszélgetés alatt végig töretlen lelkesedéssel udvarolt Oláh Ibolyának. „Én kedvelem Ibolyát, ahogy a zenéjét is, így fejezem ki magamat. Nem gondolkozunk már gyerekésszel, ennyit mondhatok, a többit meg mindenki képzelje hozzá" – válaszolta a húszéves fogvatartott, amikor azt kérdeztük, mit értett a korábban elhangzott „a mi zárkánk már felnőtt, mi már nem játszunk playstationön" – mondaton. A fogvatartott szerint nagyon jó, hogy lazán tudnak beszélgetni az énekesnővel, bár neki mindegy, ki ül ott, mindenkivel nagyon barátságos. „Most hunyászkodjunk meg? Én kint is ilyen emberszerető vagyok" – mondta, majd kifejtette, lopás miatt még három hónapig számolja vissza a napokat.
Oláh Ibolya gyakran lép fel jótékonyságból, bár elsősorban állami gondozottakat vagy fogyatékkal élőket szórakoztat dalaival, ez a börtönös megjelenés még új volt neki. Illésné Áncsán Aranka, akit a köznyelv és Oláh is csak Anyácskának hív, elmondta, az énekesnő érdekes élményként könyvelte el a börtönlátogatást. Az ingyenes jótékonysági fellépések mellett Oláh Ibolya azért néha pénzt is keres, bár állítása szerint a gazdasági válság a zeneiparra is rányomta a bélyegét. „Vannak fellépések, de nem olyan gyakoriak, havi 1-2 azért mindig akad" – mondta a Velvetnek a 31 éves énekesnő, aki kérdésünkre kifejtette, őt bizony nem hívják tévéműsorokba szerepelni, helyette születésnapi bulikra jár haknizni.
Tönkretették az Aidát
„Ezt a fajta fellépést hívjuk mi a szakmában munkának. A koncertek persze mások. Régebben nagyon zavartak azok, akik ott álltak, ettek, beszélgettek, amíg énekeltem. Már nem érdekelnek" – magyarázta. Oláh, aki hamarosan egy európai fesztiválon lép fel Hollandiában, jelenleg új lemezén dolgozik, állítása szerint már csak 1-2 dal hangszerelése hiányzik, na meg a dalszövegek. „Nagyon fontos a szöveg, nem véletlenül négy év után születik újra lemezem. Ennyi idő kellett, hogy beérjenek a dalok" – mondta.
A 13 nevelőintézetet megjárt Oláh Ibolyától azt is megtudtuk, nagyon bánja, hogy már nem játszhat a székesfehérvári Vörösmarty Színház által bemutatott Aidában. „Az a darab nem cirkuszba való, hanem kőszínházba. Több alkalommal is történtek baleset a cirkuszban, amitől gyomoridegem volt. Ezek után nem szerettem volna vállalni, a producer pedig úgy döntött, akkor kizár a darabból" – utalt kirúgásának történetére Oláh, majd hozzátette, azzal, hogy Szurdi Miklós rendezőt is kitették, tönkretették az egész darabot.
Az ex-megasztáros, heves vérmérsékletű énekesnő háromszor is megrágta a „sebezhető" szót, majd végül válaszolt, amikor azt kérdeztük tőle, miért nem mutatja a külvilág felé, hogy sebezhető, hiszen állítása szerint nagyon meggyászolta, hogy kirúgták a darabból. „Ez most milyen kérdés? Én nagyon érzékeny vagyok, minden meglátszik rajtam. Ha rossz kedvem és sírhatnékom van, előfordul, hogy bőgve megyek végig az utcán, de ha jó kedvem van, az is meglátszik" – zárta beszélgetésünket.