A Zuglóban megrendezett Erotika Parádét lelkesedés hiányában kihagytuk, abból bőven elég volt a bowlingpálya. Nem akartunk viszont így tenni nagytesójával, az Erotika Kiállítással a BNV-n, ami szám szerint már a hatodik, tehát az új évezred bevett éves, dugjunk a színpadon programja.
Jáksó mint műpénisz
Valami szerencsétlen ötlettől vezérelve kitaláltam, hogy mekkora buli kivinni a Jáksót, úgyis akartam már írni arról, mihez kezdenek a sztárok egy szexshop kínálatával. Ezért az ötletért amúgy nem egészen megérkezésünk után hét és fél perccel már átkozom magam. A büfében mindenki a sztárt basztatja: fotóztatja, örül neki, aztán meg már nem, közben bömböl a zene, és a színpadon három elvetemült tekintetű férfi várja mohón, hogy a vékonyka kislány egyre lejjebb vegye amúgy sem komplikált felszerelését.
Úri közönség
Tulajdonképpen klausztrofóbiám van, pedig elég nagy a „B” pavilon, ráadásul viszonylag szellős is. A tömeg inkább a színpad körül válik masszává, itt egybeolvad a kigyúrt félmacsó és a vézna irodista, csakúgy mint a szaladgáló pornós csirkék és a lelkes háziasszonyok.
Mindenki fotógépekkel és kamerákkal grasszál a különböző segglyukak között, egész biztos, hogy vannak közöttük pszichopata gyilkosok, csak én legalább kettőt kiszúrok, az egyik egy plazmán futó orális aktust videóz átszellemült tekintettel, a másik minden mást is rögzít, hóna alatt szigorúan prospektusok. Semmi önfeledt költekezés.
Jáksót viccesen idegenvezetőnek szántuk, de már lassan nem bírunk a négy különböző nézőkommandóval, amik telefonokkal, meg minden másal próbálják lencsevégre kapni magukat a műsorvezetővel. Kirángattuk ezt a szerencsétlent a műfütyik, plasztik vaginák közé, de közben inkább őt kezelik úgy, mintha az lenne. Hősiesen tűri.
Vodkával sikosítva
Aztán, amikor egy futóbolond nekilát rendezőt játszani, hogy aszongya, ne nézzen bele a kamerába művész úr, hanem csináljon úgy, mintha komolyan beszélgetne a barátommal, így, akkor úgy csinált, aztán kért egy dupla vodkát a büfében.
Így ő jobban, én kevésbé feloldódva, kissé már kerülve a nagyobb csoportokat, a kertek alatt óvakodunk el az első shopig, ahol titkos fegyverünk (Jáksó) megilletődve tapogatja végig az árukészletet. "Megértem a leszbikusokat" - mondja - "nővel szerintem is jobb." Majd visszaakasztja az ő általa ízlésesen vákuumtasakba szottyantott brokipótlékoknak hívott izét és továbbkajtat.
A velünk együtt látványosan fáradó Jáksó megereszt egy rövid eszmefuttatást a síkosító készítményeknél is, mert ilyenek is vannak, különben is minden van, amit elképzelhetünk. "Egyszer voltam urológusnál, azóta se egy levél, se egy telefon" - mondja biggyesztve, de mi nem nevetünk, még akkor se, amikor hangos "sziá"-val üdvözli a vazelint.
Szopnék
Találunk még rózsaszínű pihepuha kombinét, félmeztelen lányokat, ostobán vihogó pasasokat, lazának látszani akaró nézőcsajokat, Kovit, aki lefogyott és most jól van, valami hülyét, aki végig videóz bennünket és a nagyszínpadot, amelyhez Jáksó nem mert közel menni, mert azt prognosztizálja, hogy "az egyik eszement" rá fog jönni, hogy "mekkora hepaj", ha őt felrángatják, lehetőleg egy farokverő verseny közepébe és akkor holtáig magyarázkodhat az ertéelklubnál.
Sehol egy romantikus történet
Ezen a ponton komolyan kezdtem fontolgatni valami humánus, fájdalommentes módját az öngyilkosságnak, teszemazt leszúrhatnám magam egy fémvibrivel, de a többi látogató lelkes volt, és nyilván ők saját szándékukból jöttek, meg kicsengették a drága beugrót, így ennek tényleg megvan a közönsége, én minek ugatok bele? Ennek örömére elrohanok történetes pornófilmet keresni, mert nagyon utálom ezeket az in medias res kezdéseket, van is néhány, a legtöbb állatos egy darab háromezerötért, de ha ötöt veszel akkor csak ezer valamennyi. Semmi jópofa kerettörténet sehol.
Valahogyan annyira lehangoló ez a nyáladzó forgatag. Mellettem Jáksó is egyre gyakrabban kérdezi, hogy megyünk-e még a büfébe, vagy esetleg haza, s hiába hirdeti mindenhol, hogy hedonista szektát akar indítani, nyilvánvalóan a halál retkes vibrátorába kívánja az egészet.
Soha többé soha
"Elég dermesztő, amikor standokon próbálják árulni az intimitást" - szomorkodik, majd hirtelen felcsillan a szeme két testfestett tizennyolc éves csirkére, akik viszont visszautasítják a lehetőséget, hogy közösen fotózkodjanak vele. "Vajon az a baj, hogy a papa kettécsettintené őket karikás ostorral, ha tudná, hogy itt lóbálják a mellecskéiket, vagy megizzadta és megérezték?" - kérdezi, nem felelek.
A fotóst hátrahagyva rohanunk ki és a BNV előtt leülünk egy virágtartóra. Talán félórát nézünk magunk elé teljes kussban, majd Jáksó kijelenti, hogy szerencse, hogy van egy tizenkét éves fia, mert soha többet nem kíván dugni ebben az életben.