A Matthew McConaughey főszereplésével forgatott, Interstellar című film – amelyet nagyon vártunk – rengeteg, olykor nehezen megválaszolható kérdést vet fel. Az alábbiakban összeszedjük ezeket, megkísérelünk választ találni (a hivatalos IMDB-oldal, és fórumok segítségével), de figyelem: ezekből a pontokból a cselekmény fontos részletei derülnek ki. Szóval ha még nem látta, és zavarná, ha minden poént lelőnénk, akkor ne olvasson tovább. Esetleg ezt a spoilermentes kritikát, amit utólag meglepően pozitívnak értékelünk.
Köszönjük, hogy velünk maradt! Itt vannak tehát a furcsaságok, amelyeket egyrészt magunktól szedtünk össze, másfelől három cikkből csaptunk hozzá tölteléket: a Vulture, az EW, és a Slate anyagaiból. Na de most már tényleg spoilerek jönnek, magyarázattal.
Miért utáljuk a NASA-t?
A film elején kiderül, hogy nagy vészek pusztítják a Földet, az emberiség nemsokára éhen hal, illetve megfullad. Kézenfekvő, hogy el kell hagyni a bolygót, csakhogy valamiért az emberiség éppen megveti a NASA-t. Erre nincs magyarázat. Ahogy arra sem, miért kell úgy tenni, mintha a holdraszállás meg sem történt volna. Talán benne volt az indoklás, csak kivágták.
Az internet válaszol: azért kell megvetni a NASA-t, mert a Földnek gazdákra, nem kutatókra van szüksége, hiszen éhezés van és fogy a levegő. Csakhogy az egész film arról szól, hogy mindenki tudja: a Földnek mégis kellenek a kutatók, csak hivatalosan nem szabad beismerni. Ezt a következetlenséget mindenki oldja fel magának. És, mint olvasónk felhívta rá a figyelmet, a NASA a történet szerint nem volt hajlandó lebombázni a technikailag kevésbé fejlett nemzeteket, hogy másoknak több erőforrás maradjon – ezért fordult ellene a közvélemény.
Hogy kerül jókor, jó helyre a főszereplő?
A NASA épp emberiségmegmentő akciót tervez, csak pont nincs senki, akire rá lehetne bízni egy űrhajót. Hamar kiderül, hogy egyedül a főhős képes űrhajót vezetni, mégis neki kellett megtalálnia a helyet, ahol eszükbe jut, hogy pont rá van itt óriási szükség. Szóval most ő a legjobb űrpilóta, csak senkinek sem jutott eszébe felhívni?
Utóbb persze tisztázódik, hogy Cooper magát küldte oda, úgy, hogy önmagának üzent a jövőből. Csakhogy ha nem kerül a lyukba a jövőben, akkor hogyan üzent volna onnan? Az általános válasz az a kérdésekre, hogy a jövő emberisége juttatta el oda, ahol lennie kell, de az ellentmondás ennek ellenére fennmarad.
Mi a Nagy Felfedezés?
Úgy néz ki, hogy az ismeretlen okokból szenvedő emberiséget csak azzal lehet megmenteni, ha összerakunk egy gravitációegyenletet, de abból sajnos hiányzik az, amit csak fekete lyukban végzett mérésekkel lehet megtudni. Akármi is legyen ez, nevezzük Tudásnak.
A fekete lyukban lebegő főhősünk a robotpajtásától tudja meg, nem azért ragadtak egy fekete lyukban, hogy a múltat megváltoztassák – ezután a szükséges Tudást bináris kódban morzézza át lányának, a gravitáció segítségével. (A kódot mellesleg a robot diktálja, aki elvileg ott van valahol, de nem látjuk, és azt sem tudni, hogyan kommunikálnak.)
Emögött, mint utóbb kiderül, a Jövő Emberisége van, ők rendezték így a dolgot – de ha segíteni akartak a Múlt Emberiségének, miért nem mondjuk egy kőtáblára vésett üzenetet küldtek, hogy helló, itt egy egyenlet, erre még szükségetek lehet? Sőt, hősünk miért nem írta fel magát a képletet valami poros felületre? Abból pont volt elég, hiszen a porba még Cooper is rajzolgatott magának. Arra a kérdésre megint nincs magyarázat, hogy ha a film hivatalos IMDB-oldala szerint a jövő emberisége vezeti rá hősünket a megoldásra, akkor hogyan menti meg saját magát a múltban egy jelenben élő civilizáció? Ha nincs túlélő, ki szól vissza a múltba? Árgh.
A lényeg, hogy a főhős lánya a végén heurékázós Nagy Felfedezésre jut, mert kiegészült a képlet, végre működik az egyenlet. Bár ezt így nem mondja ki senki.
És a jövő
Hősünk 124 évesen tér magához, egy űrbázison, amely teljesen lakható (hála a lánya felfedezésének), ezen várják a népek, hogy továbbköltözzenek egy másik bolygóra. De ha megtanultak élhető űrbázist építeni, akkor minek pazarolnának további időt, pénzt, űrhajót, energiát, miegyebet arra, hogy az emberiséget továbbszállítsák teljesen máshova?
Persze lehet, hogy Anne Hathaway nem potyára épít szuperlabort egy messzi bolygón, a távoli galaxisban. Viszont egyedül hogyan neveli fel az új emberiség első generációját?
Anne Hathaway szerelmi drámája
Ha már Hathawaynél tartunk, ez a szál is visszás kicsit. Annyi derül ki, hogy szerelmes volt az egyik kutatóba, akit az előző expedícióval kilőttek az űrbe, körülbelül tíz évvel ezelőtt (talán több, sehol sem találtunk erre pontos információt). Hathaway így ránézésre a harmincas évei elején járó nőt alakít, szóval legjobb esetben is húsz éves kora körül szeretett bele Mr. Kutatóba, de inkább fiatalabb korában, és hát a mindenféle idő-relativitási tényezők miatt kábé évtizedek óta nem találkoztak, kommunikációs csatorna híján nem beszélgettek (hacsak nem írt két kutatási eredmény között egy személyes üzenetet a tudós). Ehhez képest óriási a szerelem.
Szia, apu!
Ha az apa-lánya közti, várakozással telő idő az egyik legfontosabb érzelmi szál, és a két szereplő legalább nyolcvan év után újra találkozik, akkor Murphy miért küldi el maga mellől az apját, hogy szevasz apu, hiányoztál, most nyomás vissza az űrbe? Itt mondjuk van indoklás: hogy egyetlen szülőnek sem szabadna látnia, ahogy a gyereke meghal. De a film nagy része azzal telt, hogy érzékeltük, mennyire hiányoznak ők egymásnak, szóval nehéz magyarázatként elfogadni.
Miért hülye dr. Mann?
A fagyott bolygóról fantasztikusan biztató jelentéseket küld egy kutató, dr. Mann, de hazudik, csak azt akarja, hogy elmenjenek érte. Persze hogy elmennek hozzá, mire sétálni viszi, és majdnem megöli a főhőst egy jégmezőn. Hogy miért, az jó kérdés: mondhatnánk, hogy megbolondult az egyedülléttől, de hát bármikor hibernálhatta magát, szóval az obligát tesztelgetést leszámítva tetszése szerinti időt töltött egyedül. (Esetleg abba őrülhetett bele, hogy az előző misszió vezetőjeként tudta, valószínűleg nem éli túl a küldetést. De akkor meg minek vállalta el?)
Mivel a többieknek volt mivel távozniuk, neki is, ha nincs mit enni, akkor lehetett volna hibernálni. Szóval semmi értelme nem volt egyedül elszöknie, hiszen rajta kívül is mindenki hazamenni készült. Kivéve, ha valahová máshová ment volna, hogy megússza a NASA számonkérését, de ott meg éhen hal, és az üzemanyag is elfogy. Szóval miért akar mindenkit megölni, miért öli meg a szerencsétlen, egész addig 23 éves remeteségre kárhoztatott Romillyt, és hova a fenébe akar menni? Vissza a Földre, és élete végéig hazudni a NASA-nak, hátha nem bukik le?
Emberi tényező
Tényleg, ha ekkora úr a szükség, és kell étel, ital, oxigén, akkor az emberiség miért nem okosrobotokkal fedezteti fel a távoli galaxisokat, hiszen a filmben több is szerepel belőlük, és nagyon hasznosak, meg viccesek is? Erre nem kapunk választ.