Mars one

A programot 2011-ben alapították. A cél az, hogy 2024-ben elindulhasson egy négyfős csapat a Marsra, akik a marsi kolónia első tagjai lehetnek. Vissza ugyanis nem jöhetnek. Két férfi és két nő utazhat majd. 2025-re érhetnek a bolygóra, és a tervek szerint kétévente újabb jelentkezőkkel bővülhet a csapat. 

A Mars One projekt résztvevői még mindig szentül hiszik, hogy 2025-re a Marsra utazhat a kolónia első négy tagja. A 2013 óta tartó válogató már 100 emberre szűkítette a 200 ezres jelentkezőtábor névsorát. Az egyik esélyes Sonia Van Meter, aki két gyereket és egy férjet hagyna hátra. A Jezebel egy hosszabb interjút készített a nővel, hogy mégis miért tölti el ekkora lelkesedéssel, hogy esélyes a Marson meghalni. 

Sonia Van Meter saját bevallása szerint teljes életet él. Imádja a munkáját, a férjét és két, nevelt gyerekét is. Sokaknak azonban elég furcsa, hogy a Marsra vágyik. 

Örökre.

De nincs benne egy szemernyi kétség sem?

Persze azonnal mindenkinek ez a kérdés ugrik be. És valószínűleg a kételyeket soha nem is lehet tökéletesen eloszlatni a marsi elhivatottsággal kapcsolatban. Ehhez tényleg megszállottnak kell lenni, és tovább látni az orrunknál, hogy milyen új távlatokat nyithat meg a Mars One expedíció. 

Igen, Van egy férjem, vannak nevelt gyerekeim, de ez túlnő rajtam és a családomon. Az emberek már sok mindennek elmondtak és nem állítom, hogy nincs igazuk, de azt szeretném, ha nagyban tudnának gondolkodni. Magamért csinálom, de értük is. A családjaikért, és minden családért. 

Van Meter a legtöbb kritikát azért kapta, mert nő. Van családja, szerettei, akiket kész elhagyni az űrutazásért. Szerinte azonban már nem kéne ennyire mereven értelmezni a női szerepeket, elvégre Magellánt vagy Shackletont se vonták kérdőre, amikor hátrahagyták a feleségeiket. 

Egyszer jó lenne feminista szemmel is nézni ezt a történetet.

A Mars One program egyik esélyesét rengetegen azért támadják, mert családosként jelentkezett. A nő szerint viszont a nevelt gyerekei már elég nagyok lesznek 2024-ben ahhoz, hogy elutazzon egy másik bolygóra. 

A projekt lényege egyébként egy marsi kolónia megalapozása. Az első körben kiküldött négy szerencsés/őrült feladata, hogy élhető körülményeket teremtsenek a bolygón. Ehhez azonban kiképzett tudósokra lesz szükség. A program viszont nem kötötte ki, hogy kizárólag fizikusok vagy hivatásos asztronauták jelentkezhetnek a Marsra. 

Sonia Van Meter sem tudós, ráadásul sose volt erős a reál tárgyakban. 

Akkor meg mi a fenét keresne a Marson?

Mi vár minket a Marson?

A bolygó híg atmoszférájának több mint 95 százaléka széndioxid. Ezzel szemben a Földön a légkör nitrogénalapú (78,08 százalék). A gravitáció pedig harmadakkora, mint itthon. A Földhöz képest a Mars másfélszer távolabb van a Naptól, így sokkal kevesebb hőt kap. Az átlaghőmérséklet mínusz 62 fok. De mégis a vörös bolygó az egyetlen, aminek légköre és nappali hőmérséklete hasonlít a Földéhez. Az évszakok is hasonlóan váltakoznak, azonban egy marsi év, 678 földi napnak felel meg, így az évszakok is hosszabbak. Ha a bolygón tiszta időben felnéznénk az égre, halvány narancsvörösnek, vagy rózsaszínnek látnánk. 

Azt hittem, olyan embereket keresnek, akik szakértők, értenek a műszaki dolgokhoz és az elsősegélyhez. Ez nem én vagyok. Megvannak a képességeim ezen a bolygón, de úgy érzem, a Marson haszontalan lennék.

– nyilatkozta a nő. De azért nem annyire egyszerű a képlet, hogy elég kiválasztani a legnagyobb kockákat a fizikatanszékről, és már ki is lőhetjük őket 56 millió kilométerrel arrébb. Egy fél életet kell a vállalkozóknak eltölteniük a bolygón. Ehhez pedig korántsem elég, ha tudjuk, hogyan kell megjavítani egy űrhajót (mondjuk nem árt). 

Sonia Van Meter szerint bárkit kiképezhetnek egy ilyen útra és életformára. A türelem, tolerancia, fegyelem viszont nem tanulható. Van Metert pont az utóbbi tulajdonságai miatt válogathatták be az utolsó körökbe, 50 nő és 50 férfi közé. 

De miről álmodozik az, aki a Marson élhet?

Sonia Van Metertől megkérdezték, mégis mit vár a legjobban. Egyértelműen a marsi élet egyik legmenőbb tulajdonságát: 

A Marson 40 százalékkal kisebb a gravitáció, úgyhogy nem lehet futva, vagy sétálva közlekedni. Pattogni kell. Szóval erről álmodozom: pattogok és pattogok a felszínen.