A szex lenyűgöző klinikai szempontból, de személyesen? Nem, inkább töltöm el az időmet jobb dolgokkal – ez egy aszexuális véleménye a szexről, a Tennessee Egyetem egyik hallgatójától.

Vele, és a hozzá hasonló fiatalokkal a Wired magazin beszélgetett, amiből kiderül, hogy az aszexualitás nem is annyira ritka, és hogy rengeteg fajtája létezik. A biszexuális, heteroszexuális és homoszexuális rendszerezést itt az ideje elfelejteni, helyettük a demiszexuális, pánszexuális, szürke-aszexuális, multiszexuális és poliszexuális fogalmak a helytállóbbak. 

demiszexuális, szürke-aszexuális és társai

Az emberi szexualitásra a leginkább igaz az, hogy ahány ház, annyi szokás. Vannak, akik vették a fáradságot, és definiálták a többféle szexualitást, ma már a bi-, homo-, heteroszexuális mellett a pánszexuális, aszexualitás sem idegen fogalmak.

Az aszexualitás egyfajta csoportnévként is felfogható,

ide sorolhatók például a demiszexuálisok, akik szexuális vonzalmat csak akkor éreznek, ha erős érzelmi kötelék alakul ki bennük. Hogy a definíciók rengetegében még inkább bonyolultabb legyen ez a típusú tagolása a szexuális irányultságnak, hozzá kell tenni, hogy a demiszexuálisok a szürke-aszexuálisokhoz tartoznak: általában nem éreznek szexuális vonzalmat, de vannak, akik igen, és élvezik is a szexet, csak nem gondolják azt, hogy a szexualitás fontos része az életüknek.

Ha nem érti, nincs ezzel egyedül. Vannak, akik szerint az aszexualitás mint külön gender, nem létezik, és tagadják. A Wired magazin cikkében a három fiatal a Tennessee Egyetemről teljesen máshogyan definiálja magát: Rae aromantikus aszexuálisnak tartja magát, tehát sem a romantika, sem a szex nem érdekli egyáltalán.  Sean heteroromantikus demiszexuálisnak érzi magát, Genevieve pánromantikus szürke-aszexuális. 

Azaz egyiküknek vannak érzelmei mindenféle nemű ember iránt, és kívánja a szexet, a másiknak erős érzelmek kellenek a szexuális vágyhoz, vagy meghatározott körülmények között érez szexuális vágyat. A definíciókat a Szivárványon blog segítségével lehet kibogarászni.

Az aszexuálisok nagyja márpedig maszturbál

Az aszexuálisok közössége az interneten ismerkedik, a számtalan címkék közt jól eligazodnak. Az aszexuálisok 2001 óta definiálják magukat, a demiszexuálisok 2006-ban alkották meg ezt a kifejezést. Hogy még bonyolultabb legyen az aszexek közössége, néhányan arról számolnak be a fórumokon, hogy fellángolást élnek meg, hogy maszturbálnak, sőt, olyan is van, aki mocskos-őrült szexre vágyik, csak nem akárkivel.

Ebből az aspektusból nézve látszik a leginkább, hogy az aszexuálisok közössége is nagyon sokféle emberekből áll, sokféle vággyal, érzelemmel – csak ők szeretik ezeket címkézni maguk közt. Kicsit olyanok, mint a hipszterek, nagyon mások akarnak lenni, de végülis beleolvadnak a tömegbe.

Az aszexualitás úgy nagyjából az emberek 1%-ára jellemző, a szexológusok és orvosok szerint a szexualitás hiánya, a vágy hiánya egyfajta probléma, vagy félelem a szextől. A pontos okokat egyelőre nem tudni, és a vágy teljes hiánya sem jellemzi feltétlenül az aszexuálisokat.  A The Canadian Journal of Human Sexuality lapban megjelent kutatás szerint az aszexuálisok 60%-a fantáziált már a szexről, a megkérdezettek 19%-a maszturbált, de nem fantáziált szexről, 11%-a fantáziál, de nem maszturbál. A felmérés szerint összességében a megkérdezettek 50 %-a maszturbál. Szóval aszexuálisnak lenni sem egyszerű, vagy mégis: valójában sokkal többet foglalkoznak a vágyak, érzelmek hiányával vagy meglétével, mint a nem aszexuálisok (alloszexuálisok).