Tungkuant nem véletlenül nevezik Kína szexfővárosának. A Mirror Online beszámolója szerint a metropoliszban eléggé felborult a nemek aránya, sokkal kevesebb a férfi, mint a nő. A pasik így olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy egyszerre két-három barátnőt is tarthatnak, ők meg élnek a lehetőséggel, és annyit kamatyolnak, amennyit csak tudnak.
A város arról is híres, hogy itt gyártanak egy csomó kütyüt, például az iPhone és az iPad készülékeket is. Az üzemek azonban a férfiakat megbízhatatlannak tartják, és leginkább nőket alkalmaznak. Ezért történhetett meg, hogy a szebbik nem tagjai kerültek "túlerőbe".
A hátrányos megkülönböztetés miatt a férfiaknak jellemzően csak alkalmi munkák jutnak, így rengeteg idejük jut a csajozásra. Egy partner igazából már kevés is nekik, sokaknak egyszerre két-három nője van.
- világított rá egy helybéli.
Azok a férfiak még jobb helyzetben vannak, akiknek valahogy sikerül megcsípniük egy gyári melót, hiszen a gyártósor mellett a legnagyobb a felhozatal. A naphosszat robotoló nőket az sem igazán zavarja, ha netán kiderül, hogy udvarlójuk másoknak is csapja a szelet.
„Nekem három barátnőm van, és mindannyian tudnak egymásról. Sok barátomnak szintén több csaja van. Annyi fiatal, naiv női van ebben a városban. Miért ne lehetne egynél több barátnőd? Nézd, mindenki azért van itt, hogy jól érezze magát. Ha te nem ezt csinálod, mások majd megteszik helyetted” – mondta el a 25 éves Li Bin.
Olyan fickók is akadnak, akik más városokból utaznak ide, hogy feleséget fogjanak maguknak. A 25 éves Yi például azért lépett rá erre az útra, mert csak a hozomány 3 ezer fontjába fájt volna a szülővárosában.
„Számtalan nő él Tungkuanban, és nekik nem a pénzed kell. Ők csak egy férfit akarnak” - vélekedett Yi, aki helyett a csaja fizeti a számlákat. Szerencsés flótás, nem?
Az egyik helyi női szervezet szerint a lányok általában úgy tesznek, mintha sejtelmük sem lenne a barátjuk többi partneréről, vagy egyszerűen nem vesznek tudomást a létezésükről, pedig gyakran ugyanabban a gyárban dolgoznak. Ennek pedig az az oka, hogy inkább bevállalják a kompromisszumot, minthogy magányosan tengessék a napjaikat. De ezzel a helyzettel csak időlegesen békélnek meg. A városban ugyanis csupán kényszerűségből élnek, és abban bíznak, hogy végül a szülőhelyükön fognak megállapodni.