Ördög Nóra műsorvezető, és a férje, Nánási Pál fotós április 15-én tartottak egy nyilvános előadást a Corvinuson, az Antall József Tudásközpont meghívására, arról, hogy miért olyan sikeresek mindketten. Ha iszonyú röviden kíváncsiak arra, mi derült ki, három pontban össze tudjuk foglalni.

  • A lényeg, hogy az ember kedves legyen, és jól házasodjon;
  • ha életvezetési-és karriertippeket szeretnének kérni egy híres embertől, Ördög Nórával sokkal jobban járnak, mint mondjuk Rubint Rékával;
  • és egy fun fact a végére: a műsorvezető kommunikációjához élőben járul egy olyan fanyarság, ami az egyébként, írásban, vagy adásban tapasztalt, hipercuki stílusából egy nagyon könnyen kedvelhető előadót csinál. Aki hajlamos jókat röhögni saját magán.

És akkor a részletek

Ördög üzenete a karrierépítésről (= rengeteg munka, alázat, lassú haladás) nem biztos, hogy maradéktalanul átment a hallgatóságnak, pedig megérte rá figyelni. A pályája, mint mondta, gyakorlatilag ott kezdődött, hogy egyszer a TV2 Tények című hírműsora elment az iskolájukba, forgatni, és mivel neki volt gyakorlata nyilvános szereplésben, interjút adott nekik. A riportertől kért segítséget, hova mehetne gyakornoknak, aki az RTL Klub Reggelijét ajánlotta neki. Jelentkezett, behívták, és mivel rendesen végezte a munkáját, és mindenkivel kedves volt, egyre komolyabb feladatokat kapott.

„Nem vártam ettől a helyzettől semmit, és nem akartam sürgősen olyan szintre jutni, hogy én ebből pénzt keressek. Nem volt bennem, hogy »itt tanulom a kommunikációt száz éve, végre idekerülök a tűz közelébe, akkor ne már, hogy kávét főzzek, meg adásmenetet fénymásoljak«. Nyilván az elején ez volt a feladatom. [...] Élveztem, hogy ott vagyok, nagyon kedvesen vittem a kávét, kedvesen adtam az operatőrnek az adásmenetet, és amikor volt egy feladat, akkor nyilván nem a mogorva, sértett, »én még mindig itt ülök, és nem kapok nagy feladatot« gyakornoklányt bízták meg vele, hanem a Nórit, aki biztosan nagyon szívesen megteszi.”

Szerencséjére elindult a Mónika show (itt érződött, milyen fiatal a hallgatóság - el kellett magyarázni, miért volt az akkor menő műsor, amelynek amúgy még mindig van honlapja), amelyhez azonnal kellettek emberek. Így lett ott háttérember, konkrétan a kolléganőjével vidékre járva castingolta a szereplőket, akiket olykor a szomszédaik ajánlottak a műsorba.

„Meg kellett találni velük a hangot, megnyitni őket, beszélgetni velük [...]. Nem volt ez feltétlenül jó nekik, de azt gondolom, rosszat sem tettünk senkivel, kimondódtak dolgok, kaptak útiköltséget [...]. Itt tanultam meg mindent a szakmáról, vágni, adásmenetet írni, emberekkel kommunikálni [...]”. Aztán egyre tovább jutott, és igyekezett készen állni minden új lehetőségre. 

„Persze, kell, hogy szerencséd legyen, de ha a szerencse nem úgy talál meg, hogy te egyébként felkészülten vártad, akkor nem volt szerencséd. A főnököm mondogatta, hogy a szerencse a lehetőség találkozása a felkészültséggel, és tényleg, igyekeztem mindig résen lenni.” Azután jött a csatornaváltás, amit a mai napig nagyon komoly döntésnek tart, de megvolt rá az oka. Egyrészt, hogy gyakornokkora óta ugyanott dolgozott, emiatt nem minden esetben kezelték úgy, mint ahogy azt azóta kiérdemelte - és „nem tudtam saját magamért kiállni helyzetekben. De persze magamban fortyogtam, azt mondtam, márpedig most keményebbnek kellett volna lennem, és meg kellett volna mondanom, de nem tudtam rátörni az ajtót a főnökeimre, hogy érdekérvényesítsek.” 

Másrészt ez a váltás azzal is járt, hogy egy ideje már nem RTL Nóri, hanem Ördög Nóra, műsorvezető, aki most éppen a TV2-nél dolgozik. Igaz, az előző munkahelyén iszonyú sok időt töltött, ami egy családszerű viszonyt eredményezett a kollégáival, de az ilyesmi sem tart örökké.

„Eljön az az idő, amikor az embernek lesz egy valódi családja, és elkezd kicsit felnőttebben gondolkodni arról, hogy az életében hol vannak a hangsúlyok. És amikor elérkezik az a pont, amikor az otthoni, a valódi családját már nehéz szívvel hagyja otthon egy munka miatt, mert az most már csak munka, akkor elgondolkodik rajta, hogy biztos ezt akarja-e csinálni. Illetve, ha ki tudom számítani, hogy ezen a vonalon továbbhaladva milyen feladatok várnak még rám, ebben a közegben, ezekkel az emberekkel, ebben a csapatban, akkor [mérlegelni kell, hogy] ezt, amit eddig felépítettem, tudom-e még magasabbra vinni, vagy kicsit unalmassá kezdek válni ebben a keretben, és én magam is elkezdem unni, amit csinálok.” Az viszont nem igaz, hogy szerződést szegett volna, elmondása szerint ehhez túl szabálytisztelő, túl jó kislány. Erre Nánási csak annyival reagált: „egy puncifotós a férjed”.

Pont ugyanolyan jó

A fényképészről – aki, mint a felesége megjegyezte, hivatalosan természetfotósként regisztrált a fotósszövetség adattárában – pedig az derült ki, hogy édesapja hobbifotós volt, tőle kapott kedvet. Terveitől a faipari technikum elvégzése sem tántoríthatta el, tulajdonképpen élete első aktsorozatát is ennek köszönheti.

„Ez egy fiús iskola volt, és az igazgatónő kitalálta, hogy az egyik szalagavatón, vagy gólyabálon, mit tudom én, a műsor része legyen egy sztriptíztáncosnő. Ez egy tök jó ötlet [...]. Már ott is én voltam a fotószakkör vezetője, mindent lefotóztam, úgyhogy amikor megjött a sztriptíztáncosnő, őt is lefotóztam.” És megtanult sámlit készíteni.

Aztán jött a katonaság - az ott készült fotói kivétel nélkül, rejtélyes módon eltűntek egy eltáv alatt - utána pedig két fotósiskolát is elvégzett Angliában. Elmondta, az első arra volt jó, hogy tudja, hol szeretne utána tanulni - a Bournemouth-i képzésén nagyon keményen kritizálták, és közben a friss technológiákkal szerezhetett szakmai ismereteket. Összerakott egy szép portfóliót, ezzel keresett munkát itthon, de dolgozott külföldön is, és egy ingázós időszak után inkább Magyarországon maradt.

„Gyerekeket pont ugyanolyan jó fotózni, mint meztelen nőket. Tudom, furán hangzik” - reagált arra, hogy az emberek többsége a playboyos Nánásiként ismeri, szinte csak erről kérdezik, pedig egyébként más dolgokat is fotóz. És ugyanolyan fontosnak tartja az empátiát, az oldott kommunikációt a munkájában, mint a felesége. 

Házasodjanak jól!

Azt már az előadás legelején sikerült tisztázni, hogy a házaspár életének középpontjában a két gyerekük áll, és Ördög szerint igenis „össze lehet hangolni a munkát, a karriert, a családdal, anyasággal, és a különböző női szerepeinkkel. Meg kell találni ügyesen a módját, de azt gondolom, hogy egy jó férjjel, meg egy kis szervezéssel abszolút lehet menedzselni”. A jó férjválasztás, házasodás az előadás későbbi részeiben is felbukkant, igaz, mint Nánási megjegyezte, egyiküknek sem sikerült elsőre, de ezt nem kudarcként élik meg. Ebben a témában is főleg Ördög vitte a szót.

„Hiszek a női-és férfiszerepekben, hiszek abban, hogy helyt kell állnom otthon ilyen módon is - mondjuk, hogy vacsora kerüljön az asztalra, az igenis az én dolgom, az én feladatom. De abban is hiszek, hogy ha szeretnék dolgozni, és önmegvalósítani, akkor igenis jogom van hozzá, nőként, hogy ezt megtegyem, és össze tudom ezt egyeztetni az anyasággal, hogy semmi se szenvedjen csorbát, és ehhez van támogatásom.”

Az örökké visszatérő kérdésre (= nem rossz-e neki, hogy a férje meztelen nőket fotóz) ezt mondta: „az ország olyan lakosságának nagy részét, akinek két melle, két lába van, és ismert, látta már ruha nélkül. És ha ezek után is rám kíváncsi, otthon, ruhában, vagy anélkül, akkor nekem ennél nagyobb bók nem kell.”