Látott már bollywoodi filmet? Jó, de a Gettómilliomoson kívül, az most nem számít. Ha nem, talán most. Van, aki élvezi, van, aki nevet rajtuk, mindenesetre egy próbát megér. Főleg, hogy
A Forbes 2014-es infógrafikája alapján a 476 amerikai filmhez képest Indiában 1602 forgott le. És ez a szám azóta se sokat változott. Ehhez még hozzájön, hogy amíg Bollywood fillérekből hoz ki egy-egy filmet, addig például A Karib-tenger kalózai 378,5 millió dollárba, nagyjából 109,19 milliárd forintba került. Akkor többet is hoz a konyhára egy Mumbaiban készült mozi? Nem. Messze nem, de ettől még óriási pénz van benne. Felfoghatatlan tömegeket mozgat meg Bollywood, évente úgy 8 milliárd dollárral toldja meg az ország bevételét. Csak Indiában 1,2 milliárdan élnek, szóval érthető az elképesztő szám. Ebben a tekintetben mondhatjuk, hogy Bollywood a filmgyártás óriása, és nem Hollywood.
De mi az, hogy Bollywood?
Bár biztos sokaknak egyértelmű, nem árt tisztázni, mit értünk a megnevezés alatt. Az amerikai filmgyártás fellegvára, konkrét földrajzi pont. Ezzel szemben természetesen Bollywood nem létezik. Bombayt szépen összevonták Hollywooddal. Bombay ma Mumbai (1995-ben változott a 13 milliós város neve), de Bollywood megmaradt. Ez az indiai filmek központja, innen kerülnek ki a töménytelen mennyiségű színes, szagos, táncos izék, amik az európai piacnak talán emészthetetlenek. De miért? Mégis miben különböznek annyira Hollywoodtól az indiai változatok? Mondjuk mindenben, azt leszámítva, hogy ezekhez is kamera kell, rendező, színészek és dialógusokból áll.
Rá kell szánni az időt, de máshogy nem férne bele ennyi minden. Igen, a táncra, énekre gondolok. Ez nem kamu, Bollywood tényleg erről szól. Nem kell rögtön az igénytelen alapokat, béna refréneket cikizni, korántsem ez a lényeg. A hangulat, a kultúra sokkal fontosabb a bénának tűnő hindí zenéknél. Nyilván próbálják a nyugati (10 évvel ezelőtti) stílust kombinálni a hagyományos hangokkal, hát ez lett belőle.
Ez például nem egy klip, legalábbis nem a szó szoros értelmében. Ez egy filmrészlet. Rengeteg jelenetet megszakítva, kötelezően jön a musical. Hozzátartozik az indiai kultúrához, hogy rázzák egy kicsit. Úgy mozognak a fejek, vállak, csípők, mint sehol. A klipek dobják fel az általában rém egyszerű forgatókönyvet.
Sokszor alkoholt, mindenféle bűnös dolgot is látni a bollywoodi mozikban. Ez azért érdekes, mert India különösen vallásos ország, nem megszokott, hogy a lányok rövidgatyát húzzanak a lábukra, vagy sört igyanak. De Bollywoodban minden lehet, szabadabb közeg. Pláne, hogy a fele angol. A gyarmatosítás a filmeken (is) ott hagyta a kézjegyét, a ma beszélt hindí viszonylag fiatal, a filmeken meglátszik Brit-India. Ha nem is az egész történetet, de egy indiai produkcióhoz képest túl sokat értene csupán az angol tudására támaszkodva. Kemény indiai akcentussal ugyan, de tele vannak a mondatok angol kifejezésekkel.
Oké, bróóó
Jó, de kik ezek az emberek? Csupa ismeretlen arc. Nyilván, hiszen hozzánk maximum a filmklubokban érhető el Bollywood. Pedig most kapaszkodjon meg!
Elvileg Tom Cruise a harmadik, de ez már egy másik dolog. A lényeg, hogy Bollywood igenis ott van a világtérképen. Az 50 éves Shah Rukh Khan felfoghatatlan népszerűségnek örvend, vagyonát 600 millió dollárra becsülik. Ehhez nem jár Oscar-díj, semmilyen számunkra értékelhető bármi, csak a Bollywood.
Nézze meg Amitabh Bachchan arcát, azt hiszem, erre mondják, hogy szuggesztív. Bachchan egyike azoknak a bollywoodi színészeknek, akiknek sikerült az amerikai piacra betörniük. Amitabh Bachchan többek között A nagy Gatsbyben szerepelt.
A nőknél szintén rengeteg híres és szép színésznő van, nyugodtan pörgesse végig a galériát, hogy kik a legmenőbbek Bollywoodban! Ha esetleg kedvet kapott hozzájuk, az IMDb-n egészen jó listákat talál a kötelező darabokról. De tényleg fontos, hogy más színvonalra számítson, egyik se hasonlítható a megszokott filmekhez. Általában bugyuták, egyszerűek, de mégis zseniálisak.
