Fluor: Ha négy Wellhello lemez szólna az elfogadásról, akkor se jutnék eredményre vele

Egy Liszt Ferenc téri étteremben találkoztunk Fluor Tomival, hogy végre ne csak a Wellhellóról, a Mizuról vagy a #Sohavégetnemérősről beszélgessünk, hanem úgy áltlánosságban róla, de leginkább vele. Így jött szóba a korábban már Sebestyén Balázs által is említett Petőfi rádiós szakmai dilettantizmus, a showmankedés, a jövőbeli tervek, mint saját kiadó bejegyeztetése és poénból ugyan, de a 2018-as miniszterelnöki pozícióért való indulása is.

Megvan az, hogy mindenki felismer, megállít, nem hagy békén és nincs semmi privát szférád, ha kilépsz az utcára?

Ez inkább régen volt jellemző, hogy amolyan sztárként kezeltek. Az szar volt. Ma már szinte csak pozitív visszajelzések érnek, ha valaki rám dudál egy kocsiból. Anno hirtelen berobbantam, mire jött is, hogy aztán mégis ki vagyok én. A villamosmegállóban ki akarták kaparni a szemem, léptem kettőt és már valaki más kurvaanyázott felém, meg ilyenek. Persze voltak akkor is pozitív visszajelzések, de "veszélyesebb" volt az utcán mászkálni.

Ami a sztárságot illeti, akkor tényleg nem volt olyan, hogy két perce nyugodtan lemenjek az utcára, mert a tinilányok tömegesen ott álltak a kapuban. Ami még mindig megvan, hogy a mai napig akadnak páran, akik követnek, ami kicsit sem vicces, sőt, esetenként rémisztő, hogy jön mögötted egy lány és cuppog utánad, majd amikor menekülőre fogod, beugrasz egy kocsiba, de ő odanyomja az üvegre az arcát és ottmarad az elmosódott rúzsnyom. Akadnak fura ajándékcsomagok, amikkel meglepnek, az alsógatyától kezdve a lakáskulcsig a mellékelt kis cetlivel, hogy "bármikor felugorhatsz".

Amikor berobbantál a Mizuval, akkor vágytál erre, hogy a figyelem középpontjában legyél?

Azért akkor sem az volt a cél, hogy rólam mindig mindent megírjanak az újságok. Sőt! azt kifejezetten gyűlöltem, amikor bulvárlapok lehozták, hogy átmentem a piroson. Én, a szemét celeb állat mit csináltam. Gyalog átmentem egy semekkora zebrán. Az nagyon bezárt. Sokat is dolgoztam azon, hogy legyen egy pici játszóterem, ahol hülye lehetek vagy ahol csak úgy egyáltalán ellehetek. Ezt, ami most van. sokkal jobban szeretem, mint ami anno volt, hogy mindenki figyelt és mozdulni sem nagyon tudtam.

Akkor nem is tudtam, hogy ezt a hirtelen jött ismeretséget miként kell kezelni, mivel jár ez. Szinte minden felkérésre igent mondtam, mert azt láttam, hogy szerepelhetek országos csatornákon, így mindenféle hülye anyagra rábólintottam, amibe ma már nem mennék bele. Sőt, nem is megyek, mert megtanultam nemet mondani. De tök jó volt ez a folyamat, ami segíti is a jelenlegi munkámat és életemet, hogy megtapasztaltam a negatív oldalát ennek, mert most már kompromisszumok nélkül lehetek benne a köztudatban.

Vannak olyan dolgok, amik még visszaköszönnek a régi, Wellhello előtti életedből, de te már rég elengednéd?

Ott van a Kiszel Tünde sztori, amin ma már tudok nevetni. Akkor pénzügyileg rohadt fájdalmas volt. Viszont azt kifejezetten utálom, amikor a "gránátos" dallal jönnek, hogy bezzeg az milyen real volt és miért nem reppelek úgy, mint régen, mert azok az ocsmánykodások milyen menők voltak. Nincs rá indíttatásom már, hogy ilyesmiket csináljak. Akkor sem azért születtek azok a dalok, mert én akkora gengszterrappernek képzeltem magam. Csak ültem másnaposan a szobámban és röhögtem magamban, hogy mekkora idiótaságot freestyle-oztam fel előző este. Sokaknál félrement és nem vették, hogy ez egy teljesen öncélú szórakoztatás volt.

Hagyjuk is a múltat. Mit szólsz a #Sohavégetnemérős kritikai sikeréhez? Számítottál rá?

Eddig még nem olvastam negatív kritikát. Nem merem állítani, hogy nem is lesz, de a fontosabb portálokon pozitív visszajelzések jöttek a filmről. Volt bennünk egy para, de a mozgó mozival minden városba ahova eljutottunk, vertük a hollywoodi filmeket is. Hogy mi lesz a Cinema Cityvel, az még kérdéses, de reménykedünk. Megbukni már biztos nem fog. (Az interjú a premier előtt egy nappal készült, azóta kiderült, hogy ott is hozta a számokat a Wellhello-film - a szerk.)

Nem tudtuk, hogy mire számítsunk, mert ez nem a mi terepünk. Jó, rólam volt egy doku, amit kár volt a Cinemába küldeni, de ez tök kiszámíthatatlan, hogy mi az, ami működni fog. Mi azt éreztük, hogy ez nem izzadtságszagú, ez úgy trendi, hogy közben nem akar trendi lenni. Nem az volt, hogy öreg emberek mondták, hogy rakjuk bele a twittert, mert az cool. Inkább vállaltuk a 16-os karikát, hogy legyen csak benne a filmben, hogy “bassza meg, de kurvára elbasztam”, és hasonlók. Nem akartuk kiherélni a #Sohavégetnemérőst, csak azért, hogy 12-es karikát kapjon, de cserébe sokkal több film előtt lemehessen az előzetese. Így lett igazán real, hogy ilyen rapper szót használjak.

Mi lesz a film után?

Jövünk tavasszal egy új lemezzel. Lesz némi változás sztílóban, mert az Elnöki turnénak most már lassan vége. Természetesen nem váltunk metálra, csak némi arculati és zenei finomítást hajtunk végre. Kidobjuk Diazt és bevesszük SP-t. Amikor először kezdtünk el koncertezni járni a Wellhellóval, akkor mondta valaki Diaznak egy vidéki fellépés után, hogy

Hé, izmos SP, adjál már egy autogramot!

Viccet félre téve hamarosan új klippel, új albummal, kicsit más stílussal és koncert turnéval jövünk.

Nem érzed úgy, hogy túlhajszoljátok magatokat és túltoljátok a Wellhello brandet?

Nem. Jó, most van a film, ami nekünk inkább egy bónusz, egy plusz dolog. Igazából mindig a dalok voltak az elsők. ha nem nézzük a #Sohavégetnemérőst, akkor mi igazából az utóbbi időben nem is vállaltunk fellépéseket és februárig nem is fogunk, szóval azért hagytunk magunknak egy kis szünetet. Én le is lépek egy hónapra Miamiba, mert ha itthon van az ember, akkor nem tudja igazából letenni a munkát, mert mindig van valami, ami még pont belefér, aztán egyszer csak tele lesz a hét minden teendővel.

De a nagy képet nézve: eleinte volt egy-két számotok, aztán azokkal egyből nyomtatok egy nagytermes koncertet az Akváriumban, picit később jött a 10 000 nézős Budapest Park, Wellhello-lányok a Playboy-jal, most meg a film. Régen ritkaságszámba ment egy Wellhello-esemény, most meg a csapból is ti folytok. Nem akartok visszatérni a régi, a kezdeti elérhetetlenségi fázisba?

Fejben nekem ez teljesen máshogy csapódik le. Lehet, hogy egy kicsit soknak tűnünk, de sokkal kevesebbet szerepelünk. 2015-ben 170, 2016-ban 90 koncertünk volt, és 2017-re még kevesebbet akarunk, hogy nehogy egy nagy dara legyen az egész és belefásuljunk. Cél, hogy egyre kevesebbet vállaljunk.

Hogy néz ki a Wellhello szervezeti felépítése?

Diaz a zenei atyaúristen, ő azt a vonalat intézi. Én azon túl, hogy dalszövegeket írok még a banda arculati elemeiért kezeskedem. Én vagyok az az olykor kellemetlen figura, aki veri az asztalt, hogy ez pedig nem így fog kinézni, de ha mégis, akkor azt mi úgy nem vállaljuk, és így tovább. Tóth Gergő menedzserként összefogja ezt az egészet, ő az ügyeletes cseszegető ember is, aki azért ránk szól, ha esetleg kicsit “belealudnánk” egy feladatba. Meg ő szervezi a bulijainkat, de iszonyat prón csinálja. Ő ebben mozog és a szívügyének is tekinti a fellépéseinket. Vermes Orsi pedig a szóló Fluor-megjelenésekkel foglalkozik inkább.

Sok apró részlet van, ami kívülről nem látszik, de alapos odafigyelést igényel.

A legutóbbi Budapest Parkos bevonulás sem volt olyan egyszerű, mint ahogy azt sokan hiszik. Egyrészt, Gerinek részt kellett vennie egy munkavédelmi oktatáson, mert csak úgy adták oda a mozdonyt és zárták le a kedvünkért az utat, ha ő részt vesz egy ilyenen. Másrészt, pontosan ki kellett számolni mindent, hogy mikor induljunk el Kelenföldről a mozdonnyal, hogy az intróval, annak vizuáljával másodpercre összehangolt legyen a megérkezésünk és még épp lehessen mutatni, ahogy felszaladunk a színpadra.. De ez csak a másfél órás koncert eleje. Onnantól kezdve végig egy csomó mindenre figyelnünk kell, hogy időben adjuk meg az előre megbeszélt jelet a vizuálosnak, a pirotechnikusnak, amire ők elindítják a megfelelő dolgokat és így tovább.

A színpadi jelenléten túl gondolkozol még valamiben?

Mindig, csak sose jut semmire se elég idő. Az van, hogy nem tudok megülni a seggemen, mindig pörgök, hogy mit lehetne még csinálni. Így jött ez a Wellhello-lányok dolog is amellett, hogy a Playboy logója is elég jól mutatott a miénk mellett.

Nagyon szívesen húznék fel zenekarokat nulláról, arculatilag, mindenhogyan. Most jegyeztetem be a kiadómat. Oda már van is pár ötlet, hogy kiket szerződtetnék le. Először minimál ügyekben segítenék nekik, aztán, ha lenne időm, akkor komolyabban is. De egy kreatív ügynökségi dologban is gondolkodnék. Izgat ez, hogy miként lehetne egy dolgot becsomagolni, úgy tálalni, hogy az jól eladható legyen.

Istenes Bence mondta a Cometen, hogy voltál egy RTL-es castingon, ahol műsorvezetőket kerestek. Ez is érdekel?

Két éve van, hogy különböző csatornák mindig hívnak, hol műsorvezetni, hol zsűrizni, de ez volt az első, hogy el is mentem egy castingra. Mindig nemet mondtam, mert annyira nem volt időm, aztán egyszer meg tudtam végül oldani a beugrást. Érdekel a műsorkészítés, de amíg tudom, hogy nincs annyi energiám, addig nem erőltetem, mert nem csak letudni szeretném.

Mindig volt olyan, hogy bevállaltam ezt-azt, mint a Nagyszínpadot vagy a Ki Mit Tube-ot, Az izgi volt. De már 2009-ben is majdnem műsorvezető lettem a Vivánál, mikor Eszti (Iszak Eszter) elkezdte, akkor két hétig én is nyomtam. Interaktívoztam, Club Rotationöztem. Az akkori vezetőség szeretett is volna megtartani, de akkor a Viva arcaként felelősséget kellett volna vállalnom a klipjeimért, egyeztetni kellett volna mindent és úgy éreztem, az már lehet, hogy a zene ellenében menne. Amúgy szerettem csinálni: előző este rákészültem az adásokra, annak is utánajártam, ha egy kutyaidomár jött be. 2012-ben volt amúgy a legjobb, akkor ömlött a Vivából a rap. Ma már teljesen más. A zenék még egész elviselhető arányban vannak, de jó, ha napi kétórányi saját műsor akad. Ma már nincs benne pénz, pedig régen az Interaktívokat rengetegen nézték. Lementünk Debrecenbe Megállózni, az autóból alig tudtunk kiszállni. Ma meg... Jó, ki akar számot kérni a tévében, amikor ott a YouTube?

Anno a Viva nagy fegyvere a tinipop-hullám volt, aminek a vége talán SP meg én voltam. Most korosztályilag egy szinttel feljebb lőhető dolog lett a menő. És mindenki ehhez idomul. Ezt kezdték el követni a fiatalok, de az idősebbek is.

Hogy érintett a Petőfi rádió átalakulása?

Végül nem lett kibüntetve minden ami alter vagy fesztiválzene, persze be lett hozva pár klasszikus sláger.

Múltkor tudod mi szólt? Teljesen megőrültem. Chertől a Believe!

Néha azért nézünk egyet, hogy milyen számok férnek meg egymás mellett, de mit tudunk tenni? Mi nem is nyavalyoghatunk, hiszen amikor megkezdtük az átpozícionálást, akkor az lebegett a szemem előtt, hogy oda bekerüljenek a számaink, most meg már a legmagasabb rotációban megyünk. Szóval elég sokat köszönhetünk a Petőfinek, nem is tudnám bántani. Meg minek is. Ami most van, az egy eleve kiszámíthatatlan helyzet, hogy megszűnt a Class Fm (ami az analóg sugárzást illeti - a szerk.), kiderül, hogy inkább a Petőfire vagy a Rádió1-re tekernek az emberek. Az biztos, hogy eggyel nehezebb most hallgatónak lenni.

A Petőfi anno egyfajta mozgalom jelleggel karolt fel előadókat, felvirágoztatta a magyar underground műfajt. Amire még jött a példaértékű MR2 akusztik. Jó, most is van, de teljesen más nevekkel, arcokkal.

Ha lenne nagyon sok pénzem energiám meg emberem rá, akkor csinálnék egy olyan rádiót, ami a Petőfi volt régen, de nem olyan egyszerű az, ugye.

Mi volt régen a Wellhello és mi most?

Ez nem ennek indult. Én egy hosszabb kifutású dolognak gondoltam, aztán háromnegyed év alatt berobbant. Az Apuveddmegről azt hittem, hogy csak egy sima, youtube-os dal lesz. Azt meg soha az életben nem gondoltam volna, hogy egy Wellhello-koncert családi program lehet. Nem hittem, hogy ilyen nagy befogadótábora lesz a zenénknek. Nem művész alterkodni akartam, de sokkal populárisabb történet lett, mint amilyennek szántuk. Most az is a terv, hogy kicsit bevállalósabb, tökösebb legyen.

Így belegondolva minek tudható az be, hogy sem a 14 éves tinilány, sem a 49 éves zumba oktató anyuka számára nem cikik a dalszövegek?

Nem tudom. Sose akartam kusza, értelmezhetetlen szóképeket használni, hogy mindenki azon filózzon, hogy na most én akkor mire gondolhattam, amikor ezt írtam, de sablonos popszövegeket sem akartam durrogtatni. Olyan témákba nyúlok bele és úgy egyensúlyozva, hogy azokkal sokan azonosulni tudnak. Ha nem is közvetlenül saját életéből, de mindenki ismer egy havert, akivel pont az történt, amit én írtam az egyik dalban. Az egyik haverjának az anyja durván elkényezteti a gyerekét és megvesz neki mindent, autót, lakást, szinte az egész várost, és már meg is van a kapcsolat a valóság és az Apuveddmeg között. Ez a generációs összekacsintás, ami miatt tud működni. Arculatilag meg a jó értelemben vett retro elemek még azok, amik megmozgatják az idősebbeket is, számukra nosztalgikus jelleggel is bír a sztori.

De van valami üzenet, amit a főközönségnek, a fiataloknak át akarsz adni a szövegeken keresztül?

A nettó hőzöngést nem szeretem, amikor valami csak arról szól, hogy de szar itt minden. Ellenben ott az Apuveddmeg, amiben van odamondogatás, közben végig mosolygok. Most akkor mi van? Ez egy poén? Most akkor beszóltam vagy nem szóltam be? Az a 47 000 csak a rím és a szótagszám miatt van? Így az is tudja ordítani a koncerten a szöveget, aki érzi a sorok közti iróniát, aki felháborodott azon a nyilatkozaton, hogy meg lehet élni havi 47 000 forintból, de az is velünk együtt énekel, akinek a mögöttes tartalom nélkül is bejön a dal.

De ugyanez igaz a Gyere és táncolj feldolgozásra, amiben azért elég tisztességesen végigveszem a 90-es éveket, nem feltétlenül pozitív értelemben. Vagy de?

Mit gondolsz az itthoni körülményekről? Elmennél külföldre?

Nem, mert külföldön nem lennék részese az ottani kultúrának. Meg én azt se mondanám, hogy itt minden olyan rossz lenne. Akárhol voltam Európában sehol sem találkoztam olyan bulinegyeddel, mint ami itt van. Pont ezt szeretem Magyarországban, hogy van bennünk egy bivaly attitűd, de azért tudat alatt nyugatra próbálunk húzni.

Naszóval szép a belváros, gyönyörű helyek vannak Budapesten, de itt nem a valóságot éljük meg. Ez egy sziget. Ami vidéken van, az tök más. 

Az is van, hogy egyre kevésbé divat a nagyvonalúság, hogy elfogadjuk a másikat olyannak, amilyen.

Nem kéne egymás feljelentgetéséig, lehallgatásáig és figyeléséig visszamennünk.

Ezeket az elképzeléseket nem kellene megjeleníteni a Wellhello dalain keresztül?

Nem mondom, hogy mindent reklámozni kellene, ami nem elfogadott vagy peremre szorult, a felelősségvállalás nálam inkább úgy nyilvánul meg, hogy odaállok a megfelelő szervezetek mellé akár népszerűsítve azok üzeneteit, mint pl. az Unicefnél, akiknek még egy gyerekjogokról szóló miniképzésén is részt vettem.

Én inkább mondom azt, hogy két azonos nemű örökbe fogadhasson egy gyereket, minthogy egy kislány vagy egy kisfiú családon belüli erőszak áldozata legyen egy tök szar férfi és nő közötti kapcsolatban. A szerető család nem azon múlik, hogy milyen neműek a szülők, de tudom, hogy ha ezt négy Wellhello-lemezen keresztül tárgyalnám, akkor se jutnék eredményre vele.

Kicsit a politikán is múlik, hogy az emberek meddig mernek elmenni egymással vagy a gyűlölettel, dühvel. Kicsiben és nagyban is működik ez. Ha egy tanárnő azt mondja a diákoknak, hogy dögöljön meg mindenki, aki elhagyja az országot vagy aki éppen ide szeretne jönni, akkor a kis Pistike nem fog erről mást gondolni, csak követi a tanárnő által mutatott viselkedési normát. Ugyanúgy igaz ez, ha egy átfogóbb képet nézünk.

Az ország élén álló emberek a viselkedésükkel sokaknak példát mutatnak és azon a szinten egy mondat is sokkal súlyosabb és nagyobb hatással tud lenni, mint 4-5 G*cigránát meg 3 Kiszel Tündés videó, amikért én sokkal többet kaptam a pofámba.

Zenészként téged mennyire érint a politika?

Ha civilként gondolok magamra, akkor is sokkal több dolog jut el hozzám, amiről nem biztos, hogy tudnom kellene. Az egy dolog, hogy egy rádiónál bármikor születhet egy olyan döntés, hogy téged onnantól kezdve nem játszanak. Most, hogy ez felsőbb utasításra történik vagy a vezetőség önhatalmúlag dönt így, az más kérdés. Én nem érzem azt, hogy veszélyben lennék csak azért, mert nem értek egyet mindennel. Ha így lenne, akkor a Petőfi rég beinthetett volna a “két koktél 47 000” miatt, hogy náluk aztán nem lesz többet Wellhello, bár tény, hogy volt egy hónap, mikor mindent kibüntettek a rádióból, ami hozzám köthető volt, de annak a mai napig nem derült ki az igazi oka.

Azt meg már mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mennyire foglalkozik a tévében és rádióban is megtalálható propagandaüzenetekkel. De a legtöbben, ahogy mi is, úgy vagyunk ezzel, hogy ennyire nem akarunk belefolyni.

Az is elgondolkodtató, hogy mi számít odaállásnak. Valaki szerepel egy TV2-s műsorban. Jelent ez bármit? Valahol igen, valahol nem. Ott a Hajós András Dalfutár című műsora, aminek az alcíme: Magyarország dalszagú. De vannak más jó műsorok is. A Tényeket hagyjuk. A lényeg, hogy nem lehet általánosítani. Ha választani kell akkor az RTL, azt én inkább egy független tévének gondolom. Nem szeretek nyilatkozni kormánypárti vagy éppen szélsőségesen kormányellenes lapoknak sem, nem állnék oda senki mellé nyilvánosan, bár nem is látom úgy, hogy lenne igazi választási lehetőség. Max a Kétfarkú mellett, de ők ugye inkább a vicc felé viszik el a történetet. Vagy indítani kell egy pártot. Kanye úgyis indul 2020-ban, akkor beállok én is.

Mondtad is, hogy az Elnök turné véget ér, akkor ezek szerint jön a Miniszterelnök tour?

Persze. (nevet)