Gabnai Ernő neve azért tűnhet ismerősnek, mert az eddig ismert legnagyobb magyar kártérítési pert varrták a nyakába. A hajdúsági gazda 2012 decemberében, saját földjén nyírta vissza a bokrokat, amihez ráadásul minden engedélyt beszerzett, de még a Hortobágyi Nemzeti Parknak is jelezte, hogy megtisztítja a területet. Egy természetvédelmi őr mégis feljelentette és kártérítési pert indítottak ellene, mondván a férfi cserjevágó gépei olyan védett lepkehernyókat daráltak be, amelyek a telkén éltek. Vagy élhettek.

Miközben elindult a polgári per és az ügyészség másfél milliárd forintot követelt a férfitől, a rendőrség is nyomozni kezdett. Gabnai Ernőt rabosították, tavaly szeptemberben pedig védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás bűntette és jelentős kárt okozó rongálás bűntette miatt vádat emeltek ellene. Csütörtökön kezdődött volna a büntetőpere, de egy Facebook-poszt sok mindent megváltoztatott.

Minden idők legröhejesebb kártérítési ügye

A polgári perben az ügyészség először tízmilliárdos kárt állapított meg, de mivel elnézőek voltak, a gazdától ennek csak a töredékét, másfél milliárd forintot követeltek hatezer keleti lápi bagolylepke-hernyó életéért. A szakértők viszont három elég fontos részletet még a bírónak sem tudtak elárulni az aranyárban mért rovarról (egy lepke eszmei értéke nagyjából 250 ezer forint). Mégpedig, hogy

  • hol él télen,
  • milyen állapotban van télen, és
  • mivel táplálkozik télen.

A per végére aztán kiderült, hogy a férfi egyetlen hernyót sem irtott ki, de még csak az élőhelyükben sem tett kárt. A bíróság első fokon pedig az államra verte a 

12,7 millió forintos perköltséget.

Az ügyészség persze fellebbezett, így a per másodfokon folytatódott. 2015. március 26-án lett volna az ítélethirdetés, de a Debreceni Ítélőtábla megtorpant.

Ha ugyanis az ügyészség másodfokon is elveszti a pert, a jogszabály szerint a teljes bűnügyi költséget az elsőfokú bíróságnak – azaz a Debreceni Törvényszéknek – kellene állnia.

A Debreceni Ítélőtábla ezért az Alkotmánybírósághoz dobta a labdát: döntsék el ott, alkotmánysértő-e, ha bíróság fizet az ügyészség pervesztesége esetén.

Egy év után, a héten döntöttek. A Velvet információja szerint elutasították a Debreceni Ítélőtábla indítványát, vagyis hamarosan másodfokon is kiderülhet, hogy Gabnai Ernő brutális lepkehernyó-gyilkos-e, vagy esetleg az ügyészség túlozta el kissé a számokat.

Egy Facebook-poszt miatt lóg a levegőben

Közben viszont a Debreceni Járásbíróság április 28-ára a büntetőügyben is kitűzte az első tárgyalási napot, amire mi is nagyon készültünk. Mégsem láthatunk minden nap bíróságon feszengő lepkehernyó-gyilkosokat, akikről egyszer – igaz, polgári perben és csak első fokon – már kimondták, hogy nemhogy hernyókat, de azok élőhelyét sem pusztították el.

És nem csak mi készültünk, a férfi ügyvédje, Zeke László Lepke-per néven múlt héten Facebook-eseményt hozott létre, nehogy valaki lemaradjon a csütörtöki tárgyalásról. Bár Zekéék a nyomozás alatt, és a vádirat kézhez vétele után is indítványozták, hogy függesszék fel az eljárást, a bíróság csak a poszt megjelenése után pár órával szólt le, hogy akkor mégiscsak megvárnák polgári perben a jogerős döntést.

Az ügyvéd szerint valakiben végre felmerült a kérdés,

ha nincs kár, akkor hogyan lehetne természetkárosítás és rongálás, amivel egyébként a gazdát vádolják?

A vád szerint Gabnai Ernő 54 hernyót és három lágyszárú növényt valahogy mégis elpusztított. És noha a polgári perben már egyszer belebuktak, az ügyészségnek ebben a körben is azt kellene bizonyítania, hogy

télen, a fagyott ágak bokrain több ezer védett lepke rágcsálja a kérget.

De ha esetleg a polgári perben jogerősen is kimondanák, hogy a gazda igazából nem gyilkos – hanem lassan sokkal inkább áldozat–, az ügyészség ejthetné a vádat. Bár lehet, hogy az túl észszerű lenne.