horoszkóp
MG 9218

Az ügyészség is előzetes letaróztatásban tudná a lúgos támadás miatt elítélt orvost

2017.03.13. 16:29

Az öt év felett kiszabott büntetések esetében a szökés és elrejtőzés már olyan fenyegetettséget jelentenek, ami miatt a bíróságok elrendelik a vádlottak előzetes letartóztatását. Legalábbis ez az általános bírói gyakorlat. 

A Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatóját, aki 2013-ban megtámadta és elkábította volt szeretőjét, majd maró lúggal öntötte le a nő nemi szervét

másodfokon 9 év börtönbüntetésre ítélte március 10-én a Fővárosi Ítélőtábla, és örökre eltitlotta az orvosi hivatástól.

A budai orvost ugyanakkor Maziné Szepesi Erzsébet tanácsa annak ellenére is szabadlábon hagyta, hogy az ügyész az ítélet kihirdetése után azonnal indítványozta B. Krisztián előzetes letartóztatását. Az ítélőtábla a férfi büntetlen előélete és együttműködése miatt viszont nem tartotta indokoltnak az előzetest, de még a házi őrizetet, vagy az annál még enyhébb lakhelyelhagyási tilalmat sem rendelte el.

Az ügyészség is fellebbezett

A férfit másodfokon maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást okozó testi sértés helyett már életveszélyt okozó testi sértésben, kifosztásban, magánlaksértésben, valamint okirattal és készpénzhelyettesítő eszközzel való visszaélésben is bűnösnek találták. A súlyosabb minősítés és a halmazati büntetés miatt az ítélőtábla 2-12 év közötti büntetés kiszabásában gondolkodhatott. Az első fokon kihirdett 4 éves börtönbüntetés helyett végül azért lett 9 év, mert

  • a férfi aljas célból követte el, és előre eltervezte a bűncselekményt,
  • amely végrehajtásához szakmai végzettségét, szakmai tapasztalatát használta fel,
  • nem csak közvetett életveszélybe sodorta az áldozatot, hanem közben maradandó károsodást is okozott neki,
  • a nőnek égési sérülést okozott, ami különösen kegyetlen, és
  • több más bűncselekménnyel halmazatban követte el tettét.

Borbély Zoltán ügyvéd és büntetőjogász szerint a 9 év ebben a minősítésben kemény ítéletnek számít. És bár önmagában a bűncselekmény tárgyi súlya nem alapozza meg az előzetes letratóztatást,

 amikor viszont másodfokon ilyen súlyú büntetés születik, az előzetest indokoltnak szokták tartani. Éppen azért, mert fennállhat a szökés, elrejtőzés veszélye. 

Borbély ugyanakkor hozzáteszi, hogy az előzetes soha nem egy előrehozott ítélet, a másodfokú döntés pedig még nem jogerős.

Mivel első fokon a halmazatban szereplő újabb bűncselekmények – a kifosztás kivételével – a Fővárosi Törvényszék első fokú ítéletében még nem szerepeltek, így azok ellen is biztosítani kell a jogorvoslatot. A vádlott és védője is bejelentette, hogy a Kúriánál fellebbeznek az ítélet ellen, az ügyész pedig három nap gondolkodási időt kért, ami ma járt le. 

Csiha Gábor, a Fellebbviteli Főügyészség szóvivője a Velvetnek azt mondta, hogy az ügyészség

a másodfokú ítélet súlyosbítása és a vádlott előzetes letartóztatásának elrendelése miatt is fellebbezést nyújtott be.

Erről a következő hetekben a Kúria dönthet majd.