Craig és Jemma Edwards angolok, és 28, illetve 21 évesek. Legidősebb gyermekük, Corey már 5 – ezek szerint Jemma 16 évesen szült először. Az ilyen tiniterhességek valószínűleg ritkán végződnek házassággal, de ebben az esetben ez történt: Edwardséknak született még kislánya (Isabelle két éves, Caitlyn hat hónapos), és most végre össze is házasodtak.

Többek között pont azért nem tartották meg az esküvőt korábban, mert kisbabázás mellé a lagziszervezés nyilván kicsit túl sok lenne, de sajnos volt még valami, ami Edwardsékat lefoglalta az utóbbi időben. Corey szívét egy születési rendellenesség miatt többször is meg kellett műteni, hogy megmentsék az életét. Sajnos az esküvőre nem egy kedvező fordulat miatt kerítettek sort pont most, éppen ellenkezőleg. Az öt éves kisfiúra azt mondták az orvosok, hogy nincs mit tenni, a betegség rövidesen elviszi Corey-t, sőt, már a kórházból sem vihetik őt haza többet.

A rossz hírt a kisfiú orvosai Bristol gyerekkórházában januárban közölték a szülőkkel, akik már három évvel ezelőtt eljegyezték egymást, és a kis Corey folyton kérdezgette is tőlük, hogy mikor házasodnak már össze. Edwardsék ekkor határozták el, hogy teljesítik haldokló kisfiuk kívánságát és nyomban megtartják az esküvőt – úgy, hogy Corey is jelen lehessen. Azaz a kórházban.

Csakhogy a brit törvények szerint nem lehet csak úgy bárhol összeházasodni, például kórházban csak akkor lehet, ha a felek valamelyike súlyos beteg. Nyilván Edwardsékra ez nem vonatkozott. Segített azonban az intézményben dolgozó lelkész, Stephen Oram, mivel még VIII. Henrik korából érvényben maradt egy törvény, ami szerint a Canterbury-i érsek kivételes engedélyt adhat kórházi esküvőkre „lelkipásztori okokból”. A lelkész beszerezte az engedélyt, így keríthettek sort a lakodalomra a kórházban.

Az intézmény többi dolgozója is segített, ahogy csak tudott: a menyasszony haját a nővérek csinálták meg, a tortáról is ők gondoskodtak, sőt, feldíszítették a kórtermet és székekből még sorokat is csináltak kétoldalt, hogy a kisfiú kórházi ágyánál megtartott szertartáshoz legyen hol odavonulni. A házasulandóknak csak pár napja volt az előkészületekre, ezalatt ők szerezték be maguknak a ruhákat. Jegygyűrűként az eljegyzéskor használt gyűrűk szolgáltak. Az apuka, Craig Edwards ezt nyilatkozta:

Az volt nekünk a legfontosabb, hogy a fiunk, Corey ott lehetett mellettünk, hogy ő tarthatta a gyűrűket és viselhette az öltönyét. Ennél büszkébbek már nem is lehetnénk rá. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy a két lányunk is ott lehetett, és hogy ennyien segítettek minket. Az esküvő általában a menyasszony és a vőlegény nagy napja, és ez nálunk is így volt, de azért inkább Corey-nak volt ez különleges nap, hiszen ő maga is egy különleges kisfiú.

Egy korábbi hasonló történetért kattintson ide, hasonlóra ugyanis Magyarországon is volt már sajnos példa.