Nemrég jelent meg itt a Randiblogban Csaba álnevű olvasónk levele. Csaba azt mondja magáról, hogy 25 évesen már cégtulajdonos, és megírta, hogyan megy a csajozás, ha a pénz nem számít. Samuella őneki válaszol a másik oldalról, azaz a nők oldaláról, méghozzá olyan nőként, aki szintén kapott már hasonlóan nagyvonalú ajánlatot, feltehetőleg olyan férfitól, aki valószínűleg Csabáéhoz hasonló anyagi lehetőségekkel rendelkezik.

Már a címnek választott idézetből is egyértelmű, hogy Samuella nem fogadta el a bizonyára visszautasíthatatlannak szánt ajánlatot, de hogy ezen kívül Samuella hogyan reagált, az minket is meglepett. Ön is volt már hasonló helyzetben? Vagy lenne valami egyéb mesélnivalója randizással, párkapcsolatokkal vagy szakítással kapcsolatosan? Kérjük, írjon nekünk, nálunk bármit megoszthat névtelenül! Beszámolóját e-mailben várjuk a szokásos címre, amit az alábbi dobozban talál, az alatt pedig Samuella levele olvasható.

Rengeteg netes kihívásról írtunk már, amik között vannak teljes hülyeségek, olyanok amik ezen felül még kockázatosak is, sőt mostanra az is kiderült, hogy ezek a challange-k még a drognál is veszélyesebbek lehetnek. Ebben az értelmetlen kihívásdömpingben pedig néha jó valami olyanba is belefutni, ami nem egymás és önmagunk szívatására megy rá, sőt valami értelme is van. Ilyen például Hattie Gladwell Twitter-kihívása, amiben arra buzdítja az embereket, hogy írják meg, milyen hétköznapi aprósággal teszi őket boldoggá a szerelmük.

Fotó: Shutterstock

Ez az amerikai pár azt mondja magáról, hogy monogámszerű életet élnek. Hát tudnánk vitatkozni, mindenesetre keresik a kalandot, az biztos!

Azt hiszem, magamra ismertem az egyik legutóbbi posztban: úgy érzem, én vagyok az a srác, akit Stella említett. Bár Daniella beelőzött a válaszlevelével, ha nem bánjátok, a saját szemszögemből is bemutatom a történetünket. Meglehetősen ritkán olvasom ezt az oldalt, szóval egy kisebb fajta csoda, hogy rátaláltam Stella levelére. Elöljáróban csak annyit, hogy nagyon felkavaró volt a levelét olvasni, és elsősorban neki írom e sorokat, másodsorban pedig azoknak, akiket érdekel a mi kis kapcsolatunk.

Mindjárt folytatjuk ezt a levelet, csak álljon itt először pár fontos információ. Kezdve azon, hogy jó egy hónappal ezelőtt Stella álnevű olvasónk arról írt, hogy összeismerkedett egy fiúval, nagyon megtetszettek egymásnak, de aztán rejtélyes módon mégis befulladt a kapcsolat. Erre Daniella álnevű olvasónk válaszolt az introvertált személyiségű emberek nevében is, azzal, hogy nem elég jeleket adni, aki introvertált, az is vegyen erőt magán és álljon a másik elé, és mondja el őszintén, hogy mit érez és gondol.

Erre nemrég kaptuk meg Huba álnevű olvasónk levelét, aki úgy véli, ez a srác, akivel Stella majdnem összejött, akár ő is lehetne. Az alábbi levelet tehát részben egyenesen Stellának írja, de persze mondanivalója mindenkinek tanulságos lehet. Már megkaptuk Huba levelét, de még nem jelent meg, amikor Huba a következőket írta nekünk egy újabb mailben:

Időközben beszéltem azzal a lánnyal, akit én Stellának hittem, sajnos tévedtem. Lehet, hogy csak nem akarta bevallani a lány, hogy ő az, de persze tévedhetek...

Szóval 100%-ig biztosak továbbra is csak abban lehetünk, hogy a kapcsolatokban általában a legjobb taktika az őszinteség: bármi van, meg kell próbálni őszintén megbeszélni a dolgokat. Köszönjük Hubának, hogy írt, és szeretnénk bátorítani önt is: ha úgy érzi, hogy szívesen mesélne bármiről, aminek a párkapcsolatokhoz köze van, vagy ha szívesen reagálna egy korábbi posztra, írjon nekünk e-mailt a Randiblog alábbi címére!

„Néha napján, naponta” szoktam olvasni az írásokat a honlapon. Elég érdekes tapasztalatokat látok. Emiatt gondoltam, hogy megosztom a sajátomat veletek.

Ez egy nagyon jó ötlet volt Agenor álnevű olvasónktól, mert mindig szívesen vesszük, ha valaki ír arról, miket tapasztal társkeresés közben, hogyan látja a saját helyzetét és megpróbál rájönni az okokra. Nos, Agenor azt tapasztalja, hogy semmit sem tapasztal: azt írja, egyetlen normális randevú nem jött össze neki a fizetős társkeresőn sem. Persze az életmódja éppenséggel nem könnyíti meg a helyezetet, és ennek megfelelően Agenor tanácsot kér a poszt végén. Ön mit ajánlana neki? Vannak saját hasonló tapasztalatai? Mesélje el! Levelét e-mailben várjuk, az alábbi címre.

Mi van, ha nő vagyok, elmúltam 40 és nincs gyerekem?

Ebben a posztban Kiara álnevű olvasónk levelét olvashatja, aki egy korábbi beszámolóra reagál, amit Lipóttól kaptunk néhány héttel ezelőtt. Lipót arról írt, mennyire nehéz a társkeresés férfiként, ha az ember elmúlt 40 és van gyereke. Nos, erre Kiara válasza az, hogy az ő helyzete sem éppen csodás, pedig nincs gyereke. Először egy találkozását meséli el az exével, aztán meg azokat a társkeresős tapasztalatait írta meg nekünk, amiket akár az exének is elmondhatott volna éppen... de itt nálunk a Randiblogban sokkal jobb helyen vannak.

Ha ön is szívesen megosztaná társkeresési tapasztalatait, megírná egy(-két) rosszul sikerült randija történetét, reagálna Kiara levelére vagy bármi egyéb mesélnivalója van, kérjük, írjon a szokásos címre, amit alább ebben a dobozban talál.

Ez a levél egy nagyon bonyolult ismeretségről szól. Nem kapcsolódik semmi mostanában olvasott levélhez, de rémlik régebbről hasonló és muszáj kiírnom magamból. Meg lehet fejteni az ilyen embereket?

Tiborc álnevű olvasónktól kaptuk ezt a történetet a Randiblog szokásos, alább megtalálható címére, ahova az ön levelét is várjuk. Tiborc nem túloz, amikor azt mondja, hogy ez egy nagyon bonyolult ismeretség, nekünk ez a korábbi sztori jutott róla eszünkbe, ami szintén rengeteg hasonló váratlan fordulatot tartalmaz. Tiborc sok-sok éve ismeri ezt a bizonyos lányt, de most nemrég történt valami, ami teljesen felkavarta. Ön szerint mi lehet a háttérben? Tapasztalt már hasonlót? Írjon ön is, ha van kedve mesélni!

Olvaslak benneteket persze rendszeresen (ezért mondják, hogy a magyar nyelvben sok az e betű?). Szinte minden történet egy hosszabb mese, néha kissé fárasztó is már. Én megpróbálnék felvillantani néhány rövidebbet, pörgősebbet és a jelszó továbbra is: nyár, Balaton, lazulás, nők!

Elnézést kérünk, ha néha fárasztóak vagyunk, de garantáljuk, hogy ma nem leszünk azok, mert Lőrinc álnevű olvasónk alábbi levele mindenképpen a legizgalmasabbak közé tartozik. Lőrinc egy balatoni szállodában dolgozik, és arról írt nekünk, hogy milyen nőkkel ismerkedett meg a munkája során. Hat rövidebb történet olvasható itt egyben, a címben idézett szituáció csak egy a hat közül.

Ön is szívesen írna saját tapasztalatairól? Kérjük, tegye, a Randiblog Inbox rovat pontosan erre van! Küldje be saját történetét az alábbi címre e-mailben, és a következő posztban már az ön sztorija szerepelhet – természetesen álnéven.

A megcsalás nem igazán illik egy jól nevelt angol gentleman repertoárjába, de úgy tűnik, a szigetországban sem tud minden férfi parancsolni a vágyainak.  Az incidens London egyik északi kerületében, Walthamstowban esett meg, ahol történetesen egy megcsalt feleség tudomására jutott a szerető kiléte és a címe is. A megcsalt nő viszont nem tört rá latinos temperamentummal a szeretőre, hanem inkább egy üzenetet hagyott annak  a lakása előtt.

Kicsit szemétség egy ilyen videót feltenni a netre, de ha már bizonyos Kelly Salvador feltöltötte, nézzük meg közösen, hogy milyen váratlan dolog történik itt a házasságkötés kellős közepén! Ne görgessen lejjebb, mert ott lelőjük a poént, csak 14 másodperc az egész, nézze meg most!

Tengernyi reakciót kiválthat egy péniszfotó (eredeti nevén: dickpic). Különböző netes sztorik alapján akadnak is, akik sportot űznek abból, hogy saját nemi szervüket lefotózzák és elküldik leendő barátnőnek. Így próbálnak bevágódni. Ginger Banks pornószínésznő is elég sok ilyen fotót kapott már, pedig ő aztán egyet se kért. Ezért kitalálta, hogy mostantól mit fog válaszolni ilyen esetekben. Valahogy így tessék elképzelni.

random idegen: (kép egy péniszről)

Ginger Banks: Mi ez, egy gyereknek a pénisze?

random idegen: Micsoda? Dehogy!

Ginger Banks: Nekem pedig nagyon úgy tűnik. Jelentenem kell, mint gyerekpornót. (képernyőfotó arról, hogy tényleg jelenti az esetet)

Semmit se jelentettek be, de a képek alapján eléggé úgy néz ki, hogy Hayden Panettiere és Vlagyimir Klicskó szétmentek.

A FiveThirtyEight nevű oldal arra vállalkozott, hogy kideríti, melyek azok a zeneszámok, amelyektől a legtöbb házasulandó jegyespár lábrázást kap, és ha végig kéne hallgatniuk őket a saját lagzijukon, inkább kivetnék magukat az ablakon. Ehhez a lap olyan DJ-ket interjúvolt meg, akik legalább kétszáz esküvőn léptek már fel, így elég tapasztaltak ahhoz, hogy pontos képet tudjanak festeni arról, melyek a legkedveltebb és melyek a leggyűlöltebb számok a lakodalmakon manapság, az Egyesült Államokban.

Jópár éve éldegélek. Falun. Egyedül. A férjem pár éve meghalt. Eltemettük, mindegy is már. Azóta próbálok társat keresni. Néha lemegyek a kocsmába, néha Tinder.

A Krisztina álnévvel ajándékozta meg a sors a fenti bevezetővel kezdődő levél beküldőjét, aki pontosan arról a témáról ír, amiről talán a legtöbben mesélnek a Randiblognak: hogy milyen nehéz társat találni. Krisztina levele mégis nagy ritkaságnak számít náluk két okból. Az egyik ok, hogy Krisztina vidéken, egy kis faluban él, és nem gyakran kapunk olyan levelet, amik az ottani életet írják le. A másik ok pedig Krisztina életkora: hihetetlen, de azt írja, túl van a hetvenen.

Hogy ezen meg szabad-e lepődni, azt magunk sem tudjuk, mindenesetre várjuk az ön történetét, tapasztalatait is, akár Krisztina beszámolójára reagálva. Ha szeretné, hogy az ön levele is szerepeljen a Randiblogban, kérjük, írjon nekünk egy mailt a szokásos címünkre, amit az alábbi doboz tartalmaz!

Egy, a Velveten olvasott férfiúi levélre („Ő is komoly kapcsolatot keres, havi 500.000 Ft támogatást várna”) szeretnék reagálni.

Dominik álnevű olvasónk az utóbbi hónapok egyik legnépszerűbb levelére válaszol, és ennek a bizonyos korábbi levélnek ugyanaz volt a kicsengése, amire kifejezetten sokan panaszkodtak itt a Randiblogban az évek során: az internetes társkeresőkön egyszerűen nem lehet normális társat találni. Nos, itt volt az ideje, hogy ezt a képet végre árnyalja egy kicsit valaki, és a Dominik pontosan ezt teszi.

Szerinte a hiba nem feltétlenül a társkeresőkben vagy az ellenkező nemben van, de erről részletesebben szól az alábbi néhány bekezdés, ami Dominik teljes levelét tartalmazza. Ha ön úgy érzi, szintén szívesen hozzászólna ehhez a témához akár pro, akár kontra, kérjük, írjon nekünk ön is! Az alábbi címre várjuk a mailjét.

A Skóciában élő 45 éves Mairi Gordon és 43 éves férje, Rhys McLellan elég szövevényes, Danielle Steel-regényekbe illő módon találtak egymásra, mintha csak a sors erőszakolta volna össze őket mindenáron. Ehhez nem kellett más, csak annyi, hogy a húszas éveikben megígérjék egymásnak: ha 40 évesen még mindig egyedül lesznek, összeházasodnak. És így is lett. 

A 95 éves Albert Twinley és 91 esztendős neje, Phyllis a napokban ünnepelték a 70. házassági évfordulójukat, a kerek jubileum alkalmából pedig interjút is adtak a Daily Mailnek, hogy elmondják: szerintük a hosszú házasságnak nincs titka, de azért van pár ötletük arra, mi tartja össze őket  még mindig. 

Sokat gondolkodtam, hogy írjak-e, de mivel grafomán vagyok, így inkább írok. Legyen a nevem mondjuk Lipót.

Ezt az álnevet nem Lipót választotta magának, hanem mi adtuk neki, de nem is ez a lényeg, hanem a téma, amiről Lipót ír: a társkeresés gyereket nevelő, negyvenes férfiként. Rengeteg poszt szerepelt már itt a Randiblogban arról, hogy a társkeresés úgy alapjáraton sem egy egyszerű terep, hát még ha az ember elmúlt negyven, vagy ha van egy gyereke. Na és ha elmúlt negyven és van gyereke? Olvassa el Lipót tapasztalatait, aztán ha van kedve, írjon ön is, nem kell hozzá feltétlenül grafománnak lenni!

A Huffington Post úgy hat évvel ezelőttre saccolja, hogy nevet kapott az a bájos jelenség, amikor valaki úgy hátrál ki egy kapcsolatból, mint egy szellem. Nem telefonál többé, nem ír üzenetet, nem magyarázza el, miért döntött a szakítás mellett, simán csak köddé válik. Na, ezt nevezik ghostingnak, amely dacára annak, hogy közel hat éves múltra tekint vissza, magyar nevet még nem kapott. Hogy is várhatnánk el akkor, hogy legyen magyar megfelelője a ghosting egészen új keletű válfajának, az orbitingnak/nek? Nos, nyilván sehogy, ezért inkább csak elmagyarázzuk, mit is jelent ez pontosan. 

Hűséges olvasótok vagyok évek óta, de soha nem gondoltam volna, hogy valaha is írni fogok nektek, mert...

A mondat alább folytatódik, elnézést, hogy belebeszélünk, csak mielőtt Daniella álnevű olvasónk belekezd a mondanivalójába, hadd emlékeztessük önt egy korábbi posztra, amire ez a mostani válaszul íródott. A múlt héten Stella arról mesélt, hogy bár nagyon introvertált és nehezen ismerkedik, végre úgy tűnt, megtetszett a srácnak. Aki aztán egyszercsak mégis felhagyott az udvarlással mindenféle nyilvánvaló ok vagy magyarázat nélkül, és az egészből nem lett semmi.

Daniella azt mondja, ő maga is pontosan ugyanolyan introvertált típusú személyiség, mint Stella, és hasonló gondokkal küzdött mostani kapcsolata legelején, viszont rengeteg válasszal és tanáccsal is szolgál saját tapasztalatai alapján. Ön hozzá tudna tenni? Vagy szívesen elmesélné saját történetét? Ez a rovat pontosan erre van: ha van kedve, írjon nekünk e-mailt, nálunk álnéven mesélhet!

Régóta olvasom a Velvet Randiblogját, és most jutottam el oda, hogy írjak. Egyrészt, hogy bemutassam a történetemet, és azt, hogy szerintem miért van ennyi csalódás, kihasználás., stb. És ezzel esetleg segítsek a megértésben másoknak.

A fenti bevezetővel kezdődik Illés álnevű olvasónk levele, amit teljes egészében alább olvashat. A levél két részre oszlik, Illés először általában ír az olyan párkapcsolatokról, ahol a két fél nem egyenlőként tekint egymásra, a második részben pedig következik Illés saját története. Ez utóbbiból, ön jól sejti, kiderül, hogy Illés maga is egy ilyen kapcsolatban élt rendkívül sokáig, innen a tapasztalatai és a rálátása.

Illés levelében ön talán magára fog ismerni, de az is lehet, hogy ön másmilyen tapasztalatokat szerzett vagy eltérő tanulságot vont le az élményeiből. Akármelyik eset áll is fenn, az ön beszámolóját is szívesen olvasnánk itt a Randiblogban, szóval ha van kedve mesélni, kérjük, írjon a szokásos címünkre, amit például a következő dobozban is megtalál.

A menyasszonya és a sógora trollkodták meg egy kicsit. Csodálatos képek készültek ebből.

A világ legnyugtalanítóbb Tinder-bemutatkozója lehet az, amit egy 26 éves ápolónő írt. A szövegre egy Twitterező bukkant rá, aki vélhetően nem húzta jobbra a lányt, de mindenesetre kiposztolta a profilját, hogy mást is kirázhasson tőle a hideg, ugyanis ez olvasható benne:

Olvastam az oldalatokon, hogy vártok webes társkeresős sztorikat, ezért gondoltam, leírok egy kb. másfél évvel ezelőtt megtörtént esetet, hátha érdekes lehet.

Várunk bizony, és ezúton is köszönjük Henrik álnevű olvasónknak, hogy megírta a saját sztoriját. Nekünk mindenképpen érdekes volt, mert bár nagyon sok éve működik már a Randiblog Inbox rovat, még sose írt nekünk senki olyan lányról, aki azért szakított volna, mint Henrik volt barátnője. A dolog egy társkeresőn indult, de már ott is szokatlan módon, de ennél többet nem mondunk el előre, alább teljes egészében olvasható az egész történet.

Annyi álljon még itt, hogy nemcsak Henrik sztoriját várjuk, hanem az ön történetére is kíváncsiak lennénk! Önnel is esett meg hasonló? Tudna mesélni? Kérjük, tegye – ennek a legegyszerűbb módja, ha ír egy levelet a Randiblognak. Címünket az alábbi dobozban találja.

Mary Carey és doki férje Kubában rendeztek egy jóhangulatú, romantikus ceremóniát, ide állítottak be a szüzességi fogadalmukkal híressé vált énekesek.

Már rég szerettem volna írni nektek.

Ennyivel vezeti be a mai posztban olvasható olvasói levél beküldője, Stella az alábbi történetet, és nagyon örülünk, hogy Stella végre rászánta magát, és megírta nekünk kapcsolata történetét, mert ez a sztori pontosan a Randiblogba passzol. A részleteket Stella mindjárt kifejti részletesebben saját szavaival, de a lényeg, hogy adott egy srác és egy teljesen biztatóan induló kapcsolat, ami aztán mégsem a logikusnak tűnő mederben folytatódik.

Nehéz ilyenkor a másik fejével gondolkodni, de hátha a Randiblog olvasói tudnak valami magyarázatot adni, vagy jártak már így saját maguk is. Mi történhetett? Vajon miért viselkedett úgy ez a srác, ahogy? Ha önnek van saját tapasztalata vagy története a témában, kérjük, írjon ön is! Az alábbi mezőben találja a Randiblog szokásos e-mailcímét.

Nagyjából egy éve olvasom a Randiblog oldalát. Tanulságosnak, hasznosnak találom, mert számtalan párkapcsolati történetet, emberi sorsot, véleményt és elképzelést ismerhet meg az ember. Remélem, ez így is marad, mert ezúton is lehet tapasztalatot szerezni és talán galád módon hangzik, de ez kevésbé fájdalmas, mint amikor velünk történnek a dolgok... Néhány itteni tapasztalat segítheti a mi életünket is, mikor a szituáció nagyon hasonló, hogy idejében észrevegyük, mikor a dolgok kísértetiesen kezdenek valami olyanra hasonlítani, aminek csak fájdalom és sok éves szívás lenne az eredménye. Ha valaki nyíltan levelet írhat a férjének, akkor talán senki nem haragszik meg, ha én is megteszem… levelet írok a feleségemnek. Köszönöm a lehetőséget Hátha valami jó lesz ebből...

A fenti bevezető Jenő álnevű olvasónk leveléből származik, és Jenő ebben a bevezetésben egy korábbi posztunkra utal, aminek az volt a címe, hogy Nyílt levél a férjemnek. Abban a korábbi posztban egy felbomlott házasságról volt szó, Jenő azonban kapcsolatban él, még ha nem is felhőtlenül boldog kapcsolatban.

Problémák vannak, és ez a nyílt levél pont ezekről a problémákról szól, illetve arról, hogyan lehetne őket megoldani. Mi köszönjük Jenőnek, hogy írt, drukkolunk, hogy sikerüljön rendbe hozni a dolgokat, és kérjük önt, hogy ha önnek szintén van mesélnivalója, kérjük, írjon a Randiblog e-mailcímére!

Bár ÉNB Alexa öt hónap kapcsolat után megy férjhez, Justin Bieber ennél is gyorsabb iramot diktál, mert egy hónapos szerelem után megkérte Hailey Baldwin kezét. Ezen már önmagában van mit álmélkodni, és akkor most jön a TMZ és megkérdez egy szakértőt, aki azt mondja, hogy a jegygyűrű, amit Bieber Baldwinnak adott, félmillió dollárba kerül hozzávetőlegesen. Kedves nézőink, ez kb. 140 millió forintnak megfelelő érték. Íme egy kép a kérdéses ékszerről.

Hailey Baldwin a Justin Biebertől kapott gyűrűt viseli

Fotó: TheImageDirect.com / Northfoto

Ön örülne, ha bármiféle bejelentés nélkül egyszercsak beállítana az ön éppen folyó lagzijára egy híresség pár perc jópofizás-fényképezkedés erejéig? Feltehetőleg igen, például akkor, ha az a híresség mondjuk Katy Perry vagy II. Erzsébet.

Lehet, hogy kevesebben vannak, akik ugyanennyire tudnának lelkesedni akkor, ha Donald Trump állítana be a lagzijukba, mint ahogy az megtörtént június utolsó péntekén Gerald Papa és Jenna Buchholtz esküvőjén. Ez az ifjú pár azonban a jelek szerint egyáltalán nem bánta, hogy az elnök félbeszakította az ünneplésüket, és erre két dologból lehet következtetni. Egyrészt a képen úgy néz ki, hogy örülnek.

Paulina levele felelevenített olyan három évet az életemből, ami igazán kimaradhatott volna. Megközelítőleg hasonló szituációban voltam én is, csak más szerepben... Az aktuális „tartós” barátnő szerepében.

Ha ön nem olvasta volna pár héttel ezelőtt Paulina levelét, klikkeljen érte ide, mert ebben a posztban egy olyan történetet közlünk, ami meglehetősen szorosan kapcsolódik hozzá. Paulina azt mesélte el, hogy szeretői státuszban volt egy férfinál, akinek a magánéletéről és a kapcsolatáról egyre furcsább dolgok derültek ki.

Az alábbi történet Lukrécia álnevű olvasónktól érkezett a Randiblog szokásos e-mailcímére, és amint azt Lukrécia a bevezetőben is írja, nagyon hasonló dolgokat fedezett fel a szerelméről többéves kapcsolat után, mint Paulina. Az egyik fő különbség azonban az volt, hogy Lukrécia nem csak a szeretője volt egy idő után ennek a férfinak, hanem hogy mi minden más is, az a beszámolójából máris kiderül. Nézzük a levelet!