Ann Landers az USA legismertebb kapcsolati és életmódtanácsadója volt évtizedekig: 1943-tól 2002-ig osztotta az észt ezen az álnéven először egy chicagói kórházi nővér a Chicago Sun-Times című lapban, aztán 1955-től bizonyos Esther Lederer vette át a szerepet.
A Life magazin most a '60-as évekből túrt elő néhány velős tanácsot, amiben Ann Landers a tizenéveseket oktatta arról, hogy hogyan próbálják megtartóztatni magukat a mértéktelen csókolózástól és a szextől. Olyan ez, mint a Szex, szerelem, gyengédség rovat volt annak idején a Bravo magazinban, csak még korábbról és az USA-ból. Elképesztően szórakoztató és egyben elgondolkodtató olvasmány 2015-ben. Íme az 5 kedvenc részletünk, és előre szólunk, hogy bár nagy részét nagyon fura ilyen megfogalmazásban olvasni, egyáltalán nem tartunk mindent marhaságnak – főleg nem volt az a '60-as években.
1. Vegyél elő egy könyvet és olvass!
Ann Landers legfontosabb tanácsát többféleképpen is megfogalmazta. A lényeg: a tinédzserek ne a szexszel foglalkozzanak, hanem próbálják épületes tevékenységekkel elfoglalni magukat. Például olvassanak, de persze ne szennyirodalmat, vagy sportoljanak, bowlingozzanak, végezzenek házimunkát, barkácsoljanak, járjanak kiállításra vagy koncertre. Ha már végképp muszáj csajozni/pasizni, akkor ezeket lehet együtt is, de kerülni kell az olyan helyeket, mint például a parkolók, ahol könnyen csókolózásra kerülhet a sor. Mindent lehet, csak mindenki kerülje az intim szituációkat és korán menjen haza, nehogy szex legyen a dologból!
2. Sülve-főve együtt járás
Akkor is, ha valakinek van barátja/barátnője, ne lógjon folyton az illetővel, mert még a végén túl intimmé válik a kapcsolat. Túlságosan sokat fognak smárolni, és mivel a tizenévesek minden egyes alkalommal egy kicsit tovább mennek, mint előtte, előbb-utóbb bele fognak csúszni a szexbe. Szóval inkább ne legyen még barátja-barátnője egy tizenévesnek, ha egy mód van rá.
3. Mire kell számítani a fiúktól
Na ezen a téren könnyen lehet, hogy Ann Landers tényleg fején találta a szöget. Ezt írta a kamaszsrácokról a '60-as években, azaz kb. fél évszázaddal ezelőtt:
4. Ilyen az ideális randi, Így kell csókolózni
Ann Landers azt mondja (=mondta), hogy ha már muszáj csókolozni, akkor egy lány a saját otthonában csókolózzon, azon belül konkrétan a nappaliban, sehol máshol. Természetesen a fiút csak akkor viheti haza, ha legalább az egyik szülő otthon van, aztán ez a szülő vagy végig ott ül a nappaliban a párral, amely esetben a csókolózásnak lőttek, vagy van olyan tapintatos az anyuka/apuka, hogy egy időre elvonul, amivel lehetőséget teremt egy kis csókolózásra, de persze semmi komolyabbra, hiszen folyamatosan fennáll a veszély, hogy az adott szülő újra megjelenik.
A smárolós randinak kb. 30 percig kell tartania, ideális esetben hétvégén, nyilván valami esti kultúrprogram után éjféltől fél egyig. Egy 16 éves lánynak ugyanis éjfélre haza kell érnie, a srác természetesen hazakíséri, köszön a szülőknek, aztán esetleg jöhet a max. fél óra smárolás a nappaliban, aztán a srác menjen haza.
Hát elég konkrét elképzelései voltak Ann Landersnek az ideális randiról.
5. Mi lesz, ha a csókolózás után mégis becsúszik a szex?
Ann Landers állítólag a petting alatt magát a szexet értette, és kb. úgy beszél róla a lányoknak, mintha magát az apokalipszist váltaná ki a dolog. Persze valószínűleg jól tette, hiszen a fogamzásgátlót ebben az időben még csak éppen, hogy kezdték bevezetni Amerikában, és egy nemkívánt terhességnek tényleg borzasztó következményei lehettek – és lehetnek a mai napig.
Mindenesetre ha ez nem veszi el a kamaszlányok kedvét a szextől, akkor tényleg semmi: