Az ismeretlentől, a megcsalástól való félelem miatt azok, akik nyíltan vállalják biszexualitásukat, értetlenséggel és tudatlansággal találkoznak a mindennapokban. Van, aki szerint ez olyasmi, mint a skizofrénia, a szexológus szerint azonban ez nem betegség. Jó kezdés, ha valaki őszintén elmondja, és úgy kell felfogni, hogy az egész világon most csak engem akar a biszexuális partner.

Nőt és férfit egyaránt kívánni, egyaránt beleszeretni, van aki szerint olyasmi betegség, mint a skizofrénia. Férfi ne kívánjon férfit, ne ábrándozzon férfiről, ne akarjon tetszeni más férfinak. És hogy nőt is megkívánjon emellett, az már felfoghatatlan. A nő ugyan vágyhat egy másik nő testére (a pornónak köszönhetően), de ezt célszerű, ha csak egy férfi kedvéért teszi, és igen erősen ajánlott, ha érzelmileg nem mélyül el egy nővel. A normális az a heteroszexuális, a normálistól eltérő szexuális hovatartozás napjainkban sem elfogadott – a biszexualitásnál talán még a homoszexualitás is jobban elfogadottabb itthon. Holott a szexualitás nem fekete vagy fehér, az emberi szexualitás, a vágy, a szenvedély és szerelem ennél sokkal bonyolultabban működik, van, hogy nemtelen, nem függ attól, kinek mi van a lába között. Előfordul, hogy egy leszbikus megkíván egy férfit, hogy beleszeret egy férfiba. Megtörténik, hogy egy meleg férfi megkíván egy leszbikust, ahogy az is, hogy beleszeret egy nőbe.

"Az egész világon én vagyok a győztes, velem van"

Freud, aki ugyan úgy vélte, a csikló orgazmus gyermeteg, és az igazi nő a hüvelyén keresztül élvezi a szexet, a másságról azt írta az egyik levelében, hogy nem bűn, nem megalázó, és semmiképp nem szégyellnivaló. De nem is örvend túl nagy népszerűségnek. Az ötvenes években több tudós is megelőzte korát a szexuális orientáció kutatásával. Alfred Kinsey a róla elnevezett Kinsey-skálán 0-tól 7-ig osztályozta a kutatásaiban résztvevők szexuális irányultságát az 1948-ban megjelent első könyvében. Ahogy írja, a világ nem osztható juhra és kecskére, nincs két különálló populáció, azaz nem lehet kijelenteni, hogy vannak a heteroszexuálisok és a homoszexuálisok, aztán ennyi. A kutatásai szerint a férfiak és a nők körülbelül 10 %-a a skála közepén helyezkedett el – az egyaránt heteroszexuális és homoszexuális hármas fokon –, akkor, az ötvenes években. Tekintve, hogy azóta két szexuális forradalom is volt, ez a százalék ma jóval több számot takarhat, de semmiképp nem a többséget. "Van olyan, hogy a kenyérnek mindkét fele vajas. Van olyan, hogy valakinek mind a két nemmel jólesik a szex, mind a két nemmel tud érzelmi kapcsolatot kialakítani. Ez semmiképp nem betegség" – mondta a Velvetnek Tóth-Horváth Gábor szexológus, és hozzátette, ez félelmet gerjeszt sokakban.

A társadalmi elfogadás nehézsége, akárcsak a homoszexuálisoké, egyrészt a keresztény hagyományokhoz köthető, másrészt pedig annak köszönhető, hogy a kilencvenes évek végéig személyiségzavarnak, mentálisnak betegségnek tartották az azonos neműekhez való vonzódást. Évtizedeken keresztül próbálták kigyógyítani ezt az emberekből, az Egészségügyi Világszervezet csak 1992-ben törölte a homoszexualitást a mentális betegségek listájáról. A terápiák, amiket Magyarországon is alkalmaztak, gyógyszeres kezelésekből, hormonterápiából, olykor lobotómiából, elektrosokkból állt – a homoszexuális fantáziákat elektrosokkal társították, pavlovi hatást akartak elérni. A harmincas-negyvenes évekig úgy vélték, a homoszexualitás a pszichológiai fejlődés kezdeti szakaszában alakul ki, ezért gyógyítható. Mivel az évtizedeken át tartó gyógykezelések hatékony változást nem eredményeztek, ráadásul bebizonyosodott, hogy a szexuális orientáció elfojtása szorongáshoz, depresszióhoz és öngyilkossághoz vezet, nemzetközileg eltörölték, és megszűnt, mint szociopátiás személyiségzavar.

Ha valaki nem tudja ezt elfogadni, keressen mást

A biszexuálisokkal kapcsolatos fenntartások a kapcsolatokban főleg a megcsalás félelmei köré épülnek. A féltékenység mögött ilyenkor a saját önbizalomhiány, kishitűség vetül a potenciális partnerre. Azonban olyasvalakivel randizni, aki már elsőre megmondja, hogy biszexuális, nem egyenlő azzal, hogy azt mondja, férfival és nővel is félre fog lépni. Épp ellenkezőleg, az őszintesége komoly szándékot takar. Elmondja, hogy mi van, nem titkolózik, nem rejteget, ez nyitottságra vall, ráadásul nem játssza el, nem ad mást, mint ami. A kérdések, hogy akkor te most lánnyal vagy fiúval szoktad pedig csak elidegenítik a komoly szándékú jelentkezőt. Egy alkalmi szex során ennek jelentősége sincs, ki sem derül, ha valaki biszex. "Ha a pasi azt mondja, figyelj, randizzunk, de nekem a pasik is tetszenek, ez azt jelenti, hogy most épp nem a pasikra bukik, hanem rád. Szép és jó nyitás, te csaj vagy, én pasi vagyok, de nekem a pasik is tetszenek. Ezt úgy kell felfogni, hogy most az egész világból egyedül engem akar, én vagyok a győztes, mert velem van. Ha valaki a társam akar lenni, és velem van, nem fog megcsalni, vagy ha olyan a helyzet, akkor megállapodhatnak a nyitott kapcsolatban. Nem egy biszexuális van az ismerőseim közt, van olyan biszex pár is, ahol mind a ketten biszexek, de ők most együtt vannak, mindenki más kimarad a képből" – tette hozzá a szexológus. Mindez természetesen a biszexuális nőkre is igaz.

A szexológus szerint a társadalmunk ma olyasmit utasít el, ami genetikailag kódolt lehet. "Két férfi és két nő nemcsak a szexért csinálják, hanem a mély érzelemért, amit együtt átélnek. Ez ugyanolyan érzés, mint ami a heteroszexuális pároknál is van. "Ha valaki nem tudja elfogadni azt, hogy a partnere mindkét felén vajas kenyér, keressen valaki mást. Azonban előre gyártani a feltételezéseket, hogy majd biztosan félrelép, butaság és gyávaság." Azon rettegni már az első randin, hogy jobban fog fájni, ha azonos neművel lép majd félre a biszex partner már csak azért is hülyeség, mert teljesen mindegy, milyen neművel csinálja. Ha megtörténik, ugyanolyan megalázó, fájdalmas és elkeserítő, ugyanúgy megcsalás.

A másik oldalt nézve sem egyszerű a helyzet, merev elutasítással, undorral, félelemmel, prekoncepciókkal szembesülni senki nem akar. A randi, vagy közeledés biszexuálisként nem egyszerű. Annak ellenére is, hogy elvileg dupla annyi esélyük van megtalálni a párjukat. Valójában a társadalom elfogadása, az egyének félelmei és a saját tapasztalatok rányomják bélyegüket a fesztelen ismerkedésre. És még a vallomás is ott van, amit a legokosabb, ha azonnal tudatnak, még mielőtt rengeteg hazugságot vennének a nyakukba. Hogy hogyan tegye meg az első lépést, mikor mondja vagy írja meg, ki is ő, és hogyan értesse meg, éreztesse a másikkal, hogy tényleg csak ő kell, se más nő, se más férfi nem érdekli – mindez nehéz feladat. Egy próbát mindenképp megér a biszexuális ember is, már csak azért is, mert aki ismeri a vágyait, ismeri saját magát, a testét, és ezt vállalja, olyan nagy baj már nem lehet.

Ha megosztaná a témával kapcsolatos véleményét, tapasztalatát vagy kérdései vannak, írjon a velvetszex@mail.index.hu e-mail címre!