Elfojtás, tájékozatlanság, szemérmesség, idegenkedés, sztereotípia, szőnyeg alá söprés vagy épp kihasználás – ezek a jelzők tűnnek a legalkalmasabbnak, amikor értelmi fogyatékos emberek szexualitásáról beszélünk. Jelenleg Magyarországon a téma – akárcsak az időskori szex esetében – egyszerűen tabunak számít, és nemcsak a kívülállók, hanem gyakran a fogyatékosok közvetlen környezete (családtagok, gondozók, intézményvezetők) számára is.
A szakemberek sincsenek felkészülve - nem is beszélnek
„Jelenleg Magyarországon nem létezik rendszerszerű szexuális felvilágosítás az értelmi fogyatékos fiatalok számára, sem iskolai, sem intézményi keretek között” – mondta a Velvetnek Balogh Fruzsina, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) sajtóreferense.
"Egyes intézmények szerveznek ugyan ilyesmit, ám az egész országra kiterjedő, erre vonatkozó tanterv, kötelezettség, mindenhol alkalmazandó gyakorlat nincsen. Ehhez kapcsolódik még, hogy a szociális munkások, intézményi dolgozók képzésében sem szentelnek a témának kellő figyelmet, így maguk a szakemberek sincsenek felkészülve arra, hogyan kezeljék a kérdést” – nyilatkozta Balogh.
Az intézmények felkészületlenségét jelezheti az is, hogy a Velvet megkeresésére hét intézményvezetőből egy sem volt hajlandó válaszolni a feltett kérdésekre. Hogy a szexuális felvilágosítás és az értelmi fogyatékosok szexuális élete milyen szabályok, milyen előírások alapján történik, szintén nem derült ki, a gondnokok ugyanis személyiségi jogokra hivatkozva még erről sem adtak felvilágosítást.
Sikerült viszont megszólaltatni egy Heves megyei település értelmi fogyatékosok otthonának dolgozóit, akik a saját és az intézmény nevének elhallgatását kérték. Az otthonban élő, javarészt halmozottan fogyatékos lakók többsége él nemi életet – korra és nemre való tekintet nélkül. Akadnak olyanok is, akik átjárnak az ugyanabban az épületben működő idősek otthonába, ahol vagy ingyen, vagy egy-egy szál cigiért ajánlják fel szexuális szolgáltatásaikat.
Paraván, intim szoba, együttélés a megoldás
„Felvilágosítást nem hiszem, hogy tartottak nekik. Rajtuk kívül van két pár, akik egy szobán is laknak, az egyik pár férfi tagja időnként nőnek öltözik, akkor a nő nem igazán érti, mi is történik” – mondta az intézmény egyik dolgozója.
"A szexben az a jó, hogy simogatnak”
Anna 29 éves, imbecillis, vagyis középsúlyos értelmi fogyatékos egy orvosi műhiba következtében. Hétvégén szüleivel, hétköznap viszont egy intézményben lakik, ahol gyakori szexuális életet él, párkapcsolatban. A Velvet kérdésére a lány szinte minden fogalomra (védekezés, abortusz, óvszer) tudta a helyes választ, de csak a vállát vonogatta, amikor az orgazmus vagy az előjáték került szóba. „Már rég nem vagyok szűz. Szeretem Józsit, ezért szexeltünk. Sokszor csináljuk. A szexben az a jó, hogy simogatnak” – vonta le a végkövetkeztetést.
„A mi osztályunkon egy pár van, akik igénylik a szexet, ilyenkor saját maguk szólnak, hogy félre szeretnének vonulni a kifejezetten erre a tevékenységre kialakított szobába” – nyilatkozta az egyik gondozó. „A nő 32, a férfi 34 éves, másfél éve vannak együtt. Jellemző egyébként a cserebere is, de ők már huzamosabb ideje vannak együtt. Arról nincs tudomásom, hogy ki világosította fel őket, de a védekezésre az ápolók figyelnek oda. Akik rendszeres szexuális életet élnek, azoknak napi szinten be kell szedniük a fogamzásgátló tablettát. Ha nem segítenénk, ők akkor is megoldanák az aktust, ezért jobb, ha felügyelet alatt vannak.”
Balogh Fruzsina szerint viszont egyáltalán nem mindegy, hogy a felügyelet hogyan, milyen keretek közt történik: „Az intézményben lakók nemhogy az egészséges párkapcsolat és szexualitás kérdéseiről nincsenek kellően informálva, de gyakran alapvető gondjaik vannak a nemi szerepekkel, az énképükkel, a saját nemiségük megélésével. Ennek ellenére előfordul, hogy egyes intézmények kezdetleges módszerekkel ugyan, de felkészültek a fogyatékos emberek szexuális igényeire. Hallottunk már olyanról, ahol a sok ágyas szobában az ágy köré paravánt lehetett húzni, és van, ahol létezik például az említett intim szoba – aminek kulcsát külön el kell kérni, füzetbe beírni. Ilyen formában nemcsak az intimitás, de az emberi méltósághoz való alapvető jog is súlyos csorbát szenved”. Balogh hozzátette, szerencsére olyanra is akad azonban példa, hogy egy kisebb létszámú lakóotthonban egy-egy pár költözhet egy kétágyas szobába.
Bevett gyakorlat volt a művi meddővé tétel
Az ÉFOÉSZ sajtóreferense mindemellett sérelmezte, hogy az egyik nagyobb létszámú intézményben a fogamzásgátlás gyakran méltatlan és megalázó formában történik: „Injekcióval vagy fogamzásgátló tablettákkal, legtöbbször az érintett teljes körű tájékoztatása, és gyakran tudta nélkül. Olyan intézményről is hallottunk már, ahol minden bentlakó nőnek havonta be kell mutatni a használt egészségügyi betétet. A művi meddővé tétel még néhány évvel ezelőtt is bevett gyakorlat volt, ennek elnagyolt szabályozása miatt még ma is sejthető, hogy indokolatlanul nagy arányban alkalmazzák valamilyen nőgyógyászati problémára hivatkozva” – mondta Balogh Fruzsina.
A nemi erőszak sem ritka
A probléma szőnyeg alá söprése miatt akadnak olyanok, akik hasznot húznak a fogyatékosok kiszolgáltatott helyzetéből. A sajtóreferens elmesélte, hogy nemrégiben az egyik intézet bentlakó lánya teherbe esett, és valószínűsíthető volt, hogy az épület felújításán dolgozó egyik munkás erőszakolta meg. „Az intézet igazgatója – a lány 'alacsony szintű értelmi képességeit' ezzel példázva – elmesélte, hogy amikor előállította a munkásokat, és kérte a lányt, mutasson rá az elkövetőre, nem tudott válaszolni. A felvilágosítás hiánya, az elfojtások és ezzel kapcsolatos frusztrációk miatt előfordult már sérült és sérült közötti nemi erőszak is. Ehhez is szorosan kapcsolódik a már említett probléma: a szocializáció torzulása, a nemi szerepek és a másik nemmel való egészséges érintkezés elsajátításának hiánya.”
"Úgysem ért belőle egy mukkot sem"
András debilis, vagyis enyhén értelmi fogyatékos. 12 éves, szülei normál általános iskolába íratták, ahol szexuális érdeklődése hamarabb megnyilvánult kortársaihoz képest. Nem ritka, hogy tanórán egyszerűen előkapja a nemi szervét és maszturbálni kezd, vagy társait kergeti szünetekben „megduglak” kiabálása közepette. A kérdésére, miszerint ki világosította fel a gyereket, az anya azt válaszolta, senki, a felső tagozatos tanulóktól hallotta, amit tud. Mindemellett az asszony úgy vélekedett, korai még ilyen dolgokról beszélgetni Andrással, ráadásul szerinte a fia úgysem értene belőle egy mukkot sem.
Titkolják a terhességet
A sok negatív példa mellett viszont meg kell említeni, hogy az egészséges emberekhez hasonlóan az értelmi fogyatékossággal élők csoportja is nagyon heterogén. „Vannak olyan emberek, akik szívesen alapíta(ná)nak családot, vállalnának gyermeket, és sokan képességeik alapján alkalmasak is a feladatra. Tudunk olyan értelmi fogyatékos, boldog párokról, akik akár több nem fogyatékos gyermeket is nevelnek – akár szülői segítséggel. Ezzel kapcsolatban azonban súlyos probléma lehet a különböző hivatalos ügyek intézése: sokszor szembesülnek előítéletes, konzervatív viselkedéssel, értetlenséggel.
Nemrégiben esett meg például: két középsúlyos értelmi fogyatékos fiatal – egyikük vak – döntött a gyermekvállalás mellett, direkt elhallgatták a terhességet addig, míg biztossá nem vált, hogy a magzat nem vetethető el. Végül a szülők is támogatták őket döntésükben, és csak a terhesség utolsó időszakában adódtak problémáik – a gyámhatósággal. A hivatal kifogásolta, hogy az érintett nem áll gondnokság alatt, és igyekezett az örökbeadásra rávenni a párt” – mesélte Balogh.