A száznál is többrendbeli nemi erőszakban, a 177 rendbeli emberrablásban és a többi vádpontban is ártatlannak vallja magát a clevelandi rémként emlegetett Ariel Castro. Az 52 éves férfi házából idén májusban szabadítottak ki három, tíz éve eltűnt nőt, akiket Castro rendszeresen vert, megerőszakolt – egyiküknek még gyereke is született. A vádpontok még nőhetnek, csak a 2002-2007-es időszak alapján gyűlt össze ennyi.

139 rendbeli nemi erőszak, 177 rendbeli emberrablás, 7 rendbeli nemi erőszakban való bűnrészesség, 3 rendbeli tettlegesség és egyrendbeli szándékos emberölés a vád a clevelandi emberrabló ellen, írja a New York Post a férfi ügyvédjére hivatkozva. Ariel Casto minden vádpontban ártatlannak vallja magát – mondta ügyvédje szombaton a Reutersnek.

Az egykori iskolabuszsofőr tíz éven keresztül tartotta fogva a most 23 éves Gina DeJesust, a 32 éves Michelle Knightot és a 27 éves Amanda Berryt. Utóbbinak gyereke is született az emberrablótól, akiket rendszeresen láncra verve tartott, szájukat kipeckelte, és pszichikai, valamint fizikai erőszakot alkalmazott náluk. A három nő tíz év után idén májusban szabadult ki a férfi házából az egyik szomszéd és a rendőrök segítségével. Fogvatartójukat, Ariel Castrót és két testvérét még aznap letartóztatták, testvéreit azóta szabadon engedték, mert ártatlannak bizonyultak.

Addig éheztette és rugdosta, amíg elvetélt

A vádiratot még nem zárták le, így a vádpontok sokszorosára nőhetnek, tekintve, hogy a fentiek csak a 2002 augusztusától (Knight eltűnésének időpontjától) 2007 februárjáig tartó időszakból gyűltek össze. A három nő pedig csak 2013 májusában szabadult a férfi házából. Az emberölés bűncselekménye azért került a vádpontok közé, mert Castro 2006-2007-ben erőszakos közösüléssel negyedjére is teherbe ejtette Knighot, majd addig éheztette és rugdosta a hasát, míg a nő el nem vetélt. Knight ötször esett teherbe, egyik gyermeke sem született meg.

Az ügyben érintett ügyészek szerint a vádirat véglegesítését követően a felállított bizottság mindenképp megfontolja, hogy halálbüntetést kérjen-e az emberrablóra. "A vádiratot alaposan megvizsgáltuk, a hivatalos vádemeléskor pedig benyújtjuk kifogásunkat, mely szerint ügyfelem nem vallja magát bűnösnek" – nyilatkozta Castro ügyvédje, Jaye M. Schlachet a Reutersnek. Hozzátette: a halálbüntetés nem tartja indokoltnak, és úgy véli, az ügyészség így szeretné elérni, hogy vádalkut kössenek.

"Sohasem volt még példa arra, hogy valakit halálra ítéltek volna egy magzat állítólagos haláláért úgy, hogy az anya életben van. Bízunk abban, hogy az ügyészi hivatal és az emberek is megértik és egyetértenek abban, hogy a halálbüntetéssel nem lehet csak úgy dobálózni, hogy kikényszerítsék a vádalkut" – mondta még Castro ügyvédje. Az rvosszakértőkl szerint a bántalmazást és a vetélést fizikai bizonyítékok, illetve orvosi leletek is alátámasztják.