horoszkóp

Egy nő testéből akár tíz strici is profitál

2014.05.16. 21:39 Módosítva: 2014-05-16 21:39:08
Az elmúlt félévben összesen három nagyszabású prostitúcióellenes razzián tartóztattak le magyar striciket külföldön emberkereskedelem, prostitúcióra való kényszerítés miatt. Mindhárom esetben hasonlóan működött a stricik hálózata: jól fizető munkát kínáltak több tucat nőnek, majd a repülőtérről a szállásig vitték őket, és közölték velük, hogy a testükből kell élniük. Az irataikat, pénzüket elvették, és fenyegetésekkel, veréssel dolgoztatták őket, óvszer nélkül is. Hollandiában, Belgiumban és Angliában is magyar stricik hálózatait tartóztatták le a külföldi hatóságok a magyar rendőrséggel együttműködve. A lányokat silány körülmények közt tartják fogva, a megkérdezett szociális munkás szerint rendkívül rossz állapotban kerülnek elő. A Velvetnek nyilatkozó nyomozó tapasztalata az, hogy ha egy lánynak szerencséje van, el tud szökni, és a követségen kér segítséget.

Ócska szállásokon dolgoznak a rossz minőségű drogért

Olcsó és rossz albérletekben szállásolják el külföldön a lányokat, akikre a stricik és azok „kutyái” vigyáznak a bordélyházakban, szobákban vagy az utcán. „A lányok a munkájuk közben általában kevés, és silány minőségű ételhez jutnak, viszont annál több rossz minőségű droghoz, rendkívül rossz állapotban szoktak előkerülni. Ezen a szinten körülbelül kenyérért, vízért és a mindennapi drogért dolgoznak" – mondta a Velvetnek a neve elhallgatását kérő gyermekvédelmis, aki egy korábban interjúban azt is elmondta, szinte nincs alsó korhatár a gyermekprostitúcióban

„A külföldi, igényesebb helyeken a bárhoz tartozó tetőtérben vannak kialakítva hálófülkék. Innen általában a bár tulajdonosa és kidobói távol tartják a striciket. A lányok az étkezésükről általában maguk gondoskodnak, közlekedésben a bár férfi alkalmazottjai „segítenek”. Itt a bár tulajdonosa általában nem kockáztatja meg, hogy kiskorúakat dolgoztasson, ha igen, gondoskodik a hamis okmányokról is. Sok esetben viszont a legális bár csak egy fedőtörténet, és tízszer annyi lányt utcáztatnak, mint amennyi a bárban dolgozik. Nagyon változó, hogy a lányoknak mennyit kell leadniuk, az ország és a bár vendégkörének stílusán múlik.

Jobb helyeken 200 euró (60 721 Ft) fölött is lehet naponta a kirakat vagy az ágy bérlése. A telefonon keresztül elérhető lányoknak – ők azok, akiket honlapokon hirdetnek – ugyanaz a munkahelye és a szállása is. Talán ők a legkiszolgáltatottabbak, senki nincs a környéken, akit hívhatnának, ha baj van, és a legperverzebb alakok választják az efféle örömszerzést. Úgy tudom, hogy a leadás utáni leadás van, 50-70% leadásról tudok, és a szervezők itt is keményen megtorolják, ha valaki privátozni akar. Eszközként kezelik őket."

Magyarok külföldön: magyar stricik mindenhol

Harminc-negyven magyar nőt kényszerített prostitúcióra egy tíz főből álló csoport Belgiumban, Gentben, a piros lámpás negyedben. A nők többsége alig töltötte be a 18. életévét, mindegyiküket erőszakkal fenyegették, verték, arra kényszerítették őket, hogy védekezés nélkül dolgozzanak. Jól fizető állást kínáltak nekik, és bár a külföldre érkező nők tudták, hogy milyen munkára jelentkeznek, átverték őket: azt hazudták nekik, hogy jó fizetésre számíthatnak, azonban minden pénzt elvettek tőlük.

A fiatal nőket Gent piros lámpás negyedében dolgoztatták, veréssel, fenyegetéssel adták értésükre, hogy le kell adniuk a megkeresett pénzt. A szervezet 2012 óta működött, a belga és a magyar rendőrség összesen hét helyen csapott le a szervezetre 2013 márciusában. A nőket Baranya megyéből toborozták az úgymond jól fizető külföldi munkára.

„Az esetek többségében megvan a megtévesztés a lányok irányában, jól kereső munkával kecsegtetik őket, és kint szembesülnek azzal, hogy ez mi. Van, aki be szokta vállalni, aki nem, azzal szemben erőszakot alkalmaznak" – nyilatkozta a Velvetnek Opauszki András alezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Felderítő Főosztály Bűnszervezetek Elleni Osztály vezetője. – A magyar hatóságnak majdnem minden hónapban van egy-egy ilyen esete, az ügyek többségében kisebb létszámú futtatókkal és prostituáltakkal, mint a belga esetben.

Változó, hogy milyen munkára szervezik őket, a beszervezés könnyebb úgy, ha éttermi vagy recepciós munkára hívják őket, ezekre volt már példa. Utcán vagy bárokban, night klubokban dolgoznak, ez utóbbi kettőnél fordulhat elő, hogy a szállás a bár feletti, emeleti szobákban van. Gyakori a verés, egy-két esetben a fogvatartás is felmerül, bezárják őket a szobába, és nem engedik ki, volt ilyenre is példa."

A maffiaellenes rendőrségi egység vezetője szerint a szervezettség fokától függ, hogy mennyire kiterjedt kapcsolattal dolgoznak, hány bordélyházba tudják elhelyezni a lányokat, hány szállodában van pozíciójuk.

Éttermi munkára hívott két nőt, egyiküket eladta külföldön

 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság egy 45 éves csincsei lakos ellen eljárást indított emberkereskedelem gyanúja miatt. A férfi két nőnek ajánlott éttermi kisegítő munkát Hamburgban 2013. májusban, a két nőt külföldön prostitúcióra kényszerítette erőszakkal, egyiküket eladta egy külföldi állampolgárnak.

 „Próbálják azokat az embereket maguk alá rendezni, akik a lányokat be tudják szervezni. Innentől kezdve szélesedik a csoport létszáma, egy idő után lehet, hogy aki szervező volt, már kint van külföldön, és a lányokat felügyeli” – mondta Opauszki. „Megvannak azok a személyek itthon és más országokban is, akik beszervezik a lányokat. Ha egy közepesen szervezett csoportról beszélünk, akkor az hét-nyolc fő is lehet. Mindig megvannak azok, akik fogadják a lányokat kint, akik elhelyezik őket, akik vigyáznak rájuk, a szervezettség magasabb fokán állók veszik el tőlük a pénzt. Vannak kisebb csoportok is, és elképzelhető, hogy vannak nagyobbak is.”

Hollandiában nyolc férfi futtatott 24-36 nőt, Angliában 53 nőt szerveztek éttermi munkára

Hollandiában, Alkmaarban hozzávetőleg 24-36 nőt kényszerített prostitúcióra egy közepesen szervezett futtató csoport, azaz hét férfi – derült ki 2013 novemberében.

A nőket jól fizető, bolti munkára hívták Hollandiába, ezzel az ígérettel csábították őket külföldre. A repülőtéren vártak rájuk, majd a szálláshoz érkezve mindenüket elvették, és mindegyiküket prostitúcióra kényszerítették. Fenyegetésekkel, veréssel tartották őket maguknál.

Éveken át dolgozott a héttagú banda, hozzávetőleg több mint száz millió forintot kereshettek a nőkön. A holland esetben a nyomozás szerint hét férfi osztozott azon a pénzen, amit egy nő testén kerestek, de ez a hét csak azokat takarja, akiknek tevékenységéről tudtak a külföldi hatóságok. 

Hasonló módszerrel működött a négy magyar férfiból és egy angol nőből álló csoport Angliában: 53 nőt mentálisan, fizikailag, és anyagilag is kizsákmányoltak. A nők mindegyike tudta, hogy prostitúciós munkát vállaltak, felnőtt oldalakon, masszázsszalonokba toborozták őket, azonban a pontos munkakörrel a repülőről leszállva szembesültek.

A nőket a repülőterek melletti hotelekbe szállították, onnan pedig továbbszállították őket bordélyházakba. Voltak, akiknek a Sussex Egyetem kollégiumában kellett dolgozniuk. Egyikük elmondása szerint bezárva tartották őket, rabszolgaként, verték, zsarolták a nőket, halálosan is megfenyegették őket.

Az öttagú banda két éven át működött. A jobb életre vágyó fiatal nőket a Luton, a Heathrow és a Gatwick reptereken várták érkezéskor, onnan szállították őket tovább, az irataikat és a pénzüket elvették.

A bíróságon elhangzottak szerint egy emailnek köszönhetően buktak le, a Sussexi Egyetem kollégiumának gondnoka valakitől megkapta azt az erotikus hirdetést, amelyen jól látható a helyszín: felismerhető volt a kollégiumi szoba függönye, ágyneműje.

A gondnok a szobába lépve bugyira vetkőzött nőt talált egy doboz óvszer és nedves törlőkendő mellett. A rendőrségi nyomozás leplezte le a kiterjedt hálózatot – ahhoz, hogy az ügy bíróságra kerüljön, a nőknek tanúskodniuk kellett.

A bíróságon kiderült, hogy a veréssel kényszerített nőknek óránként 36 ezer forintot kellett kérniük a kuncsaftoktól, akár naponta 15 férfit is fogadniuk kellett. A pénzt nem kapták meg, a stricik hetente 7,5 millió forintot kerestek rajtuk.

Az ügyben jelenleg egy testvérpárt keres a rendőrség, T. Istvánt és T. Pétert bűnösnek találta a Hove-i Bíróság 2013  novemberében, azonban a férfiak jelenleg szökésben vannak. A bíróságon elhangzottak szerint jóval több nőről lehet szó, mint amennyi a nyomozásban kiderült. A vallomást tett öt nő közül egyikük még nem töltötte be a 18. életévét.

Ahogy az elmúlt félévben napvilágra került esetekből jól látható, a futtatók jól szervezett hálózatban dolgoznak, 7-10 fővel, ami azt jelenti, nagyjából ennyi azoknak a száma, akik egy nő testéből profitálhatnak.

Elképzelhető, hogy többen is dolgoznak az igen kiterjedt hálózatban. Az említett esetekben az olyan férfiak közül, akik Magyarországon tevékenykedtek a hálózatban, mindössze hármat tartóztatott le a rendőrség. Feltehetően többen lehetnek, akik itthon toboroznak, és azok is, akik a hálózatban dolgoznak.

Az is előfordulhat, hogy beugrós munkát kap egy-egy férfi, akinek az a feladata, hogy a nők szállását őrizze az ajtó előtt – derül ki a Népszabadság riportjából, ami a Svájcban dolgozó prostituáltakról készült. 

A verés, a kényszerítés és a fenyegetések miatt buknak le a magyar stricik külföldön

„Akit vertek, az egy idő után besokall. Mindig meg lehet találni az adott szervezetben azokat a lányokat, akik hajlandóak együttműködni a hatóságokkal. Főleg azután, amikor már előzetes letartóztatásba kerülnek a gyanúsítottak, miután már elfogták őket, értékelhetőbb vallomást tesznek a lányok. Joggal félnek, hogyha rossz vallomást tesznek, később megint megverik őket. A régebbi esetekből kiindulva általában az esetek alapja az, hogy egy-egy lány megunja a helyzetet, és ha szerencséje van, el tud szökni a követségre vagy a rendőrségre. Elmondja, hogy kényszerítették, futtatták, elvették a pénzét. Azt is elmondja, hogy kivel állt kapcsolatban, és innentől kezdve elindul a nyomozás. Van, amelyik lány hazajön meglátogatni a családját, és elmondja, hogy mi történt vele, majd visszamegy. Előfordul, hogy a családtagok tesznek feljelentést, és ez alapján indul meg a nyomozás” – tette hozzá általánosságban Opauszki, aki elmondta, hogy előfordulnak fiatalkorúak is a külföldi bordélyokban. 

„Általánosságban, ahol nagyobb létszámban visznek ki lányokat, például negyven-hatvan főt, ott beleesik egy-egy fiatalkorú is. Erre azért odafigyelnek, mert kint nagyon figyelnek erre a rendőrök, és a bár-, klubtulajdonosok sem engednek be 18 év alattit dolgozni, mert elveszíthetik az engedélyüket. Ha valamelyik futtató bevállalja, hogy 18 év alatti lányt visz ki, akkor inkább az utcán helyezi el, ahol jobban elkerülhető a rendőri ellenőrzés, vagy hamis igazolványokkal látja el. Rendszerint az áldozat családjából, jellemzően az idősebb lánytestvér igazolványát szerzik meg, vagy annak nevére csináltatnak újat, a fiatalkorú képével, és így viszik egy bárba. A futtatók meg szokták várni, hogy a lányok betöltsék a 18. életévüket, és csak utána viszik ki őket külföldre. A belga esetben vizsgálat tárgya, hogy fiatalkorúakat futtattak-e.”

A magyar hatóságok a külföldiekkel együttműködnek azokban az esetekben, amelyekről tudomást szereznek. Közvetlen mindennapi kapcsolatuk van a a holland, belga, svájci, német, osztrák és angol hatóságokkal – napjainkban ezek a fő felvevőhelyek.

A futtatók a saját házuk táján keresnek lányokat

„Azokkal az országokkal, ahol legális a prostitúció, mindennapos az adatcsere az Europol-csatornákon, de közvetlen kapcsolatunk is van” – jegyezte meg a nyomozóiroda magas beosztású tisztje. „Az adatcserén túl az Europol a különböző bűnszervezetek tevékenységének feltérképezésében is közreműködik elemzői csoportjaival, valamint az említett belga ügyben a magyar házkutatásokon is jelen volt a nemzetközi rendészeti szervezet két elemző tisztje, hogy szükség esetén a helyszínről adatlekéréseket, kereséseket hajtsanak végre az Europol adatbázisában. A nemzetközi együttműködésnek köszönhetően több sikeres felderítés történt az elmúlt időszakban.”

Az őrnagy tapasztalatai szerint pár év alatt megsokszorozódott a lányok száma külföldön, Hollandiában ezres nagyságrendeket is érhet – ennyi lehet a stabilan kijáró ingázók száma.

„Belgiumban is nagyjából ez lehet a helyzet, több száz lány van már, aki kijár” – mondta Opauszki. – „Nehéz megjósolni, hogy hány magyar lány lehet így külföldön. Majdnem minden megyére kiterjedhet a toborzás, mindig egy adott ügyben derül ki. Az biztos, hogy a futtatók a saját házuk táján keresnek lányokat.”

2013. november és 2014. március között a három említett nagyobb eset mindegyike három ország egy-egy kisvárosában történt. Azt, hogy mekkora lehet a lánykereskedelem piaca azokban az országokban, ahol legális a prostitúció (Anglia, Németország, Svájc, Belgium, Ausztria, Hollandia), nehéz megtippelni, egy biztos, jóval több eset lehet, mint ami bíróságra kerül.