A Gawkeren találtuk a Salon cikkét, amelyből kiderül: Honey Boo Boo, a gyermekkorú amerikai realitysztár a Tonight Showba ment édesanyjával (Mama June-nal, vele készült interjúnkat itt olvashatja el), és rettentően hisztis volt – csakhogy ez a világnak nem annyira derült ki, mert az adásba került változatból kivágták a történtek javát.
A kilenc éves, amúgy Alana Thompson néven anyakönyvezett gyerek azért érdekes, mert a TLC nevű, főleg realityműsorokat készítő tévécsatorna régóta követi őt és családját. Honey Boo Boo gyerekszépségversenyzőből vált az amerikai tévézés sztárjává, mellékszereplőből saját sorozattal rendelkező, szuperfoglalkoztatott ember lett. Aki a tévénézőknek most úgy tűnhetett, hogy néha cuki, néha makrancoskodó gyerek, pont olyan, amilyennek megszokták. Ehhez képest a Salon szerzője, aki ott volt a műsor felvételén, egy „apró, gödröcskés szörnyetegnek” látta.
A gyerek a show részeként elvileg megajándékozta volna a házigazda Jimmy Fallont egy barátságkarkötővel (...), de nem akarta odaadni neki. A tévéműsorba ez a jelenet részben bekerült, kivágták viszont azt a néhány percet, ahogy Thompson egyre ellenségesebben utasítja vissza Fallon próbálkozásait, és egyre csúnyábban felesel anyjával. Aki amúgy helyette válaszolt minden kérdésre, vagy súgta neki a válaszokat. A szerző szerint rettentő kínos volt az egész, és abban csúcsosodott ki, hogy a kislány egyszerűen megütötte az anyját. Ezután – és nyilván nem került adásba – Fallon rákiabált, hogy sose üsse meg az anyját. Normális élethelyzetekben ebből a rettenetesen feszült, és több szempontból is visszás jelenetből úgy jöttek volna ki a résztvevők, hogy a gyereket félrevonja az anyja, megbeszélik, hogy ilyet sose, és kész.
Ehelyett a kislány, a következő egyeztetett programpontnak megfelelően, kapott két pompomot, és nekiállt a közönséget szórakoztatni. A Salon szerzője ezután hosszasan moralizál azon, hogy amit Alana Thompson életéből láttunk, abban mennyi lehet a megrendezett, és mennyi a valóság. (Elmélkedéséhez nem csatlakozunk, mert a realitytévézés nyilván nem dokumentumfilmes műfaj.) De az azért érdekes kérdés, hogy a kilencéves vajon honnan szerzi énképét – a valóságból, vagy a vágott, tévés változatból?
Hozzászólna?