Először Mark, majd Tompos Kátya, végül az egyelőre teljesen ismeretlen Ádok Zoltán nevét húzta elő egy titkos kalapból az MTV zsűrije, hogy a kiválasztott zenész induljon 2009-ben az Eurovíziós dalfesztiválon. A nemzetközi trendek a nyilvános jelöltállítási procedúrát követik, valamint a szabályok is azt mondják, nem kötelező az sms-szavazásos hazai döntő, de javallott. Az MTV eljárás ennek ellenére teljesen szabályszerű, viszont számos lehetőséget ad a trükközésre, ami csak erősíti azokat a természetesen alaptalan pletykákat, amik szerint az egész műsort megvették maguknak kiadók, producerek.
A szokásjog szerint nyilvános
A köztelevízió azt mondja, azért nem nyilvánosan választották ki idén a jelöltet, mert Csézi Erzsébet tavalyi jelölése is botrányt kavart. Akkor az volt a probléma, hogy sokan azt mondták, a mezőkövesdi lányt a környéken élők összehangolt szavazása juttatta be. Az Eurovíziós dalfesztivál szabályai szerint a jelölő országok maguk dönthetik el, hogy milyen eljárással kívánják kiválasztani azt, aki az országot képviselje, de javasolt a nyilvános döntő, mert így extrapublicitást kap a nemzetközi rendezvény. Ennek megfelelően, ha a YouTube-on rákeresünk az idei Eurovízióra, akkor számos országból láthatunk olyan videókat a nemzeti döntőkről, amiket a tévé közvetített. Tehát nyilvánosak voltak.
A versenyen összesen 43 ország indul, ebből mindössze 12 döntött úgy, hogy nem a tömegek dönthetnek az induló előadóról. Viszont annyira zárt jelöltállítási procedúrát, mint amilyen Magyarországon van csak Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Svájcban, Franciaországban és Németországban találhatunk. A legkegyetlenebb rendszer talán Montenegróban van, ahol ha a zsűri úgy gondolja, hogy a kiválasztott számot az eredeti előadó helyett valaki más jobban elő tudja adni, akkor egész egyszerűen más előadót kereshetnek a számhoz. Fontos még kiemelni Franciaországot és Németországot, mert ezek az országok az úgynevezett Négy Nagy tagjai Spanyolország és Nagy-Britannia mellett. A Négy Nagy országainak jelöltjei minden évben automatikusan a döntőbe kerülnek, így ezekben az országokban könnyebben választanak az aktuális trendektől eltérő előadót, mert a nemzetközi döntőben mindenképpen képviseltetik magukat, és rengeteg publicitást tudnak szerezni. A Négy Nagyot azért hívják így, mert ez a négy ország fizeti a legtöbbet a műsort szervező Európai Műsorszolgáltatók Uniójának.
A maradék, hasonlóan zárt rendszert alkalmazó országokban (Belgium, Csehország, Izrael, Törökország, Görögország, Azerbajdzsán, Hollandia) általában az az eljárás, hogy vagy a dal vagy az előadó kiválasztása nyilvános. Érdekes Azerbajdzsán esete, ahol alapvetően a nyilvános jelöltállítási procedúrát támogatták, de a helyi döntőt szervező tévétársaságnál úgy döntöttek, hogy az induló produkciók annyira színvonaltalanok, hogy inkább maguk választanák ki, hogy ki képviselje az országot a versenyen.
Az összes többi országban nemzeti döntők keretében választják ki az indulót. A legáltalánosabb felállás szerint egy zsűri kiválaszt néhány előadót, akik egy nemzeti döntő keretében megmérkőznek. Andorrában három dal közül lehet választani, de például Fehéroroszországban tizenöt induló van. Olyan is van, hogy egy ország Megasztár jellegű tehetségkutatóval választ magának indulót. Például Bulgáriából a Be a Star nevű tehetségkutató győztese indulhat.
Lehet titkos is, de az ciki
A magyar döntőre 105 dallal neveztek különféle előadók, de sajnos az MTV-től hiába kértük, hogy hozzák nyilvánosságra a jelölteket. Először azt mondták, azért nem tehetik, mert harmadik félnek nem adják ki, hogy valaki elindult a versenyen. „Az alkotók között találunk ismert és kevésbé ismert zeneszerzőket, előadókat, a névsorukat ugyanakkor nem hozhatjuk nyilvánosságra, mert ehhez ők nem járultak írásban hozzá” - közölte az MTV első megkeresésünkre.
„Semmit nem írtunk alá, de nyilván mindannyian vállaltuk a nyilvánosságot, hiszen épp arra jelentkeztünk, hogy Európa megismerjen minket és a dalunkat” – mondta a Velvetnek Szabó Eszter, aki viszont elindult a versenyen, és különösnek tartja a körülményeket, és az MTV reakcióját. Elmondása szerint a dal jelölése, és minden egyéb e-mailen keresztül zajlott, ezért nem is írhattak alá semmilyen hivatalos papírt. Szabó fontosnak tartotta még hangsúlyozni, hogy a körülményektől függetlenül drukkolni kell az indulónak. Második megkeresésünkre az MTV azt mondta, attól függetlenül, hogy nem született a versenyzők és a csatorna között semmilyen papír, nem hozhatják nyilvánosságra a jelölteket azok beleegyezése nélkül, és utólag körülményes lenne minden induló beleegyezését kérni. Aki szeretné vállalni, hogy elindult, az a zene.hu-n jelentkezhet.
Ezek az adatok nem közérdekek, ezért hiába köztelevízió az MTV, nem kötelesek nyilvánosságra hozni őket. A versenyek viszont természetükből fakadóan olyan dolgok, amiken az emberek azért indulnak el a nyerés potenciális esélye mellett, hogy tudják, elindultak a versenyen, hiszen ezzel publicitást lehet szerezni. Hogy egy nagyon sarkított példával éljünk, képzeljék el, milyen lenne, ha az olimpián csak az aranyérmes nevét mondanák be, sőt a versenyeket is lehetőleg a résztvevők fejére húzott papírzacskókkal rendeznék, nehogy fölöslegesen kiderüljön, valaki elindult. "Nyilván jogilag nem kötelezhetőek a lista kiadására, de nem hiszem, hogy bármelyik más ország eljutott volna egyáltalán addig, hogy bárki ezt kérje az ottani tv-től, hiszen mindenki boldogan szervezte meg a versenyeket, szavazásokat, amelyeken az összes jelölt részt vett. Erkölcsileg, ha tiszták, épp nekik volna fontos, hogy kiadják a kezükből a döntést, főleg amikor már mindenki arról beszél, hogy érdekek mozgatták azt. Ha mindezek ellenére visszatartják a listát, az épp egy újabb igazolása annak, hogy sunnyognak" - folytatta Szabó Eszter, aki egyébként a számával, amit az itthoni zsűri nem értékelt, egy amerikai dalversenyen szerzett némi elismerést.
Amikor az első jelölt nevét, Markét kihirdették, Gáspár Győző úgy érezte, fel kell szólalnia. Persze, Gáspár Győző nem feltétlenül a zenészi kvalitásaiért ismert, de mégiscsak olyan személy, akire sok ember kíváncsi. „Kamu az egész! Gondolkodjunk! Tegnap volt az utolsó határideje a jelentkezésnek. 105 jelentkező volt, tehát ugyanennyi dal is. Elképzelni sem tudom, vajon egy nap alatt miként tudták objektíven zsűrizni a dalokat?” – mondta Győzike Mark megválasztása után, hozzátéve, szerinte az egész választást előre lezsírozták.
Győzikén kívüli zenészektől és más, a zenész szakmától távol állóktól is halottuk azt a pletykát, hogy az egész dalfesztivál hazai döntőjét kiadók, producerek megvették maguknak. Többször hallottuk azt is, hogy a Megasztárok korábbi szereplői teljesen reménytelenül indulnak el az Eurovíziós dalfesztiválon. Ez utóbbinak ellentmond, hogy Rúzsa Magdi néhány éve sikeresen képviselte Magyarországot a dalfesztiválon, így lehet, hogy az első pletyka is teljesen alaptalan.
Persze elképzelhető, hogy mindenféle korrupciótól mentes a dolog, számos országról olvastuk, hogy azért nem volt nyilvános a jelöltállítás, vagy azért terveztek eltérni a szokásoktól, mert túl sok pénzbe kerül a dolog, és a köztelevíziók ezt nem engedhetik meg maguknak. A gondosan karbantartott, az Eurovíziós Dalfesztivállal foglalkozó Wikipedia szócikken keresztül könnyen megtalálhatjuk ezeket az országokat, ahol a közönségszavazásos jelöltállítás túlzott költségei miatt döntött zsűri a versenyző kilétéről. Ezekben az országokban vállalta is a műsort szervező televízió, hogy azért van zsűrizés, mert nem engedhetnek meg maguknak egy nagyszabású, élő műsort.