Csütörtökön véget ért a Divatkreátor második szériája. A zsűritagok döntése alapján a fiatal tervezők számára rendezett tehetségkutatót Szabó Gergely nyerte meg. Neve már ismerős lehet az idei Miss Deaf Hungary szépségversenyről. Mint kiderült, Szabó Gergely, aki maga is hallássérült, aktív szerepet vállal a siketek kulturális életében, és szeretné, ha minél több sorstársa megmutathatná a tehetségét. A műsornak köszönhetően megtanult gyorsabban dolgozni, sok emberrel megismerkedett, és most már szívesen belevágna saját kollekciója tervezésébe.

Miért döntöttél úgy, hogy jelentkezel a műsorba?

Már az első szériába szerettem volna jelentkezni, de a Divatkreátor 2010 és a Megasztár első adása pontosan egy időben volt egy New York-i divatbemutatómmal. Sok hasonló műsor van a világon, mint a Divatkreátor, és én vagyok az egyetlen versenyző, aki siket. Célom az volt, hogy megismerjék és elismerjék a munkáimat, a kitartásomat, a szorgalmamat, be akartam mutatni a nagyvilágnak, hogy hallássérültként is egyenrangú lehetek a hallókkal. Természetesen a fődíj is nagyon csábító volt.

Mi volt a műsor legnagyobb tanulsága?

Megtanultam nagyon gyorsan dolgozni. Pár nap állt rendelkezésre a tervezésre, az anyagvásárlásra, a szabás-varrásra, és minden alkalommal készítettem kiegészítőket is. Sokat tanultam a többi kreátortól, a stábtól, és a bíráló zsűritől is. Nagy volt a nyomás, a stressz, de maximalista vagyok, így ritkán fordult az elő, hogy egy ruhadarabom nem lett volna teljesen kész.

Mi volt a kedvenc feladatod, illetve ki volt a kedvenc modelled?

Nagyon szerettem a közismert művészekkel dolgozni, különösen Falusi Mariannal. Meglepődtem, hogy milyen kellemesen toleránsak voltak velem. Nagyon szerettem egy óra- és egy autómárkának tervezett reklámruhákat is, mert azokban volt a legtöbb kreativitás. Léh Adrienn modell barátnőmet itt mindenképpen megemlítem. Ő volt a 2009-es siket szépségkirálynő, sokszor dolgoztunk már együtt. Tavaly nyáron nagyon sok segítséget kaptam tőle az elinduláshoz. Valamint Csitári Gergelyt (modell és focista - a szerz.) sem hagyhatom ki. Vele azóta is baráti kapcsolatban vagyok. Szeretném, ha több sorstársam is megmutathatná tehetségét, hiszen vannak még többen nagyon szép, modell alkatú lányok, valamint amatőr fotós barátom, aki megérdemli a figyelmet.

Számítottál arra, hogy benne leszel az élbolyban, sőt, te leszel az első helyezett?

Amikor a műsor elindult, szkeptikus voltam, és végig óriási nyomás volt bennem. Rengeteget kellett utaznom, ami fárasztó és időigényes. Minden alkalommal próbáltam az elveszettnek gondolt időt is kihasználni: utazás közben is dolgoztam, gyakran kiegészítőket készítettem. A saját munkámmal ezekben a hónapokban egyáltalán nem tudtam foglalkozni, a megrendelőimtől türelmet kellett kérnem. Nem gondoltam arra, mi lesz, ha kiesek: egyszerűen folytattam volna az addig elkezdett munkáimat. A verseny vége felé már tudatosult bennem, hogy akár meg is nyerhetem, de még a döntőben sem voltam ebben teljesen biztos. Magabiztosságot adott azonban, hogy tudtam magamról, én mindent megpróbáltam, minden héten a maximumot hoztam ki magamból.

Mik a jövőbeni terveid? Milyen változásokra számítasz a győzelem kapcsán?

A Divatkreátor után elsősorban a saját kollekcióm megtervezése a célom. Szeretném szélesíteni vevőközönségemet. Most lenne aktuális, hogy a média segítségével még nagyobb ismertségre tegyek szert. Szükségem lenne egy megfelelő és biztos háttérre egy menedzser személyében, aki segítségemre lenne a kommunikációs problémáim áthidalásában, valamint megfelelő üzletpolitikai hátteret biztosítana. Szerintem minden művésznek szüksége van jó csapattársakra, akikkel véleményt cserélhet, és bízhat szakmai tudásukban.

Beszéljünk egy kicsit a kezdetekről. Mikor és miért döntöttél úgy, hogy divattervező leszel?

Már kicsi koromban tudatosult bennem, hogy nem hordok olyat, ami szembejön velem az utcán. Lassan, fokozatosan érlelődött bennem az elhatározás, hogy ruhatervezéssel foglalkozzak. Először csak varrtam és varrtam, már 5 éves koromban tű, cérna és olló volt a játékszerem. A rajzolást később kezdtem, persze a középiskolához már jó rajzkészségre volt szükségem, hiszen grafikus az első megszerzett szakmám. Aztán jött az Iparművészeti Egyetem Textil tanszaka, de ott is a nyomottanyag-tervező szak. Nagy szerencsém van, hogy a folyamatos tervezés és kivitelezés mellett ezt a szakot is kitanultam, így teljesen egyedi nyomatokat is készíthetek egy-egy textilfelületre.

Melyik feladat számodra a kedvesebb: saját kollekciót tervezni vagy megrendelésre dolgozni?

Üzleti szempontból nagyon jól jönne a saját kollekció, de ahhoz először fel kell építeni a vevőközönséget. A Divatkreátor nagy lökés volt számomra, most már belevágnék egy saját, teljes kollekció megtervezésébe és annak kivételezésébe. Eddig leginkább megrendeléseim voltak, és az is nagy örömet okoz, amikor valami különleges ruhát rendelnek, és én azt el is tudom készíteni. Ahhoz, hogy saját kollekcióm legyen, nyugalom és sok pénz kell.

Milyen módon tudnak érvényesülni a fiatal tervezők Magyarországon?

Ha itt valaki feltörekvő divattervező akar lenni, akkor bizonyítania kell, hogy nagyon jó a szakmájában. A szakmai tudáson túl kiterjedt kapcsolatok szükségesek, illetve teljes biztonságú anyagi háttér. Nehéz elfogadtatni magunkat, fiatal divattervezőket a szakmában, és a néhány nagy név mögül kitűnve megmutatni tehetségünket, észrevetetni magunkat. A jó tanácsom pedig az, hogy az első évek nehezek, de nem szabad feladni.

Te is zsűritag voltál az idei Miss Deaf szépségversenyen. Hogyan kerültél be az ítészek sorába? Milyen tapasztalatokkal lettél gazdagabb?

Aktív szerepet vállalok a hallássérültek kulturális életében. Gyakran veszek részt kulturális eseményeken, felléptem színjátszó csoportokban is. A siket szépségkirálynő-választás idején már mondhatom, hogy a közösségen belül elismert divattervező voltam. Ennek eredményeként választottak be a zsűribe. Itt volt szerencsém megismerkedni többek között Bálint Antónia volt szépségkirálynővel.

Származott-e valaha is bármilyen hátrányod abból, hogy hallássérült vagy?

Nehézséget okoz az, hogy egy olyan kultúrában élek, ahol mindenki használ telefont. Ezért mindig figyelnem kell arra, hogy különböző információkat gyűjtsek össze akár a divat világából. Igyekszem megfelelni a saját magam elvárásainak, és bebizonyítani azt, hogy hallássérültként is lehet érvényesülni, álmokat beteljesíteni, ami valóban elszántság, elkötelezettség, kis megszállottság és rengeteg akarat, szorgalom árán valósulhat meg. A szerencse mellett ez nagyon sok munkával jár, igyekszem a fontos eseményeken, bemutatókon részt venni.

Ki is Szabó Gergely?

Grafikus, textil- és ruhatervező designer. 1981-ben született Győrben. Számos kiállítást tartott szülővárosában, országszerte, valamint külföldön is. Jelenleg másoddiplomájára készül, mint kulturális menedzser, így majd képzett szakemberként tudja támogatni, segíteni hallássérült sorstársait, akik a művészetek iránt fogékonyak. Meghívást kapott New Yorkba, a „MICA RUNWAY” multikulturális és nemzetközi hallássérültek fesztiváljára, ahol divatbemutatóval és egyéni kiállítással szerepelt egyedüli európai művészként. A Compagnie Pal Frenak kortárstánc-társulat jelmeztervezőjeként dolgozik (Frenák Pál szülei mindketten hallássérültek voltak). Győrben megnyitotta CASCADE Galéria és Design Stúdióját, ahol a saját munkáit, valamint fiatal pályatársainak művészeti alkotásait árulta. 2010 januárjában bezárta az üzletét, hogy csak a ruhatervezésre összpontosítson, így másodszor vehetett részt a New York-i divatbemutatón, ahonnan tervezői fődíjjal térhetett haza.