Ausztria: Trackshittaz - Woki mit deim Popo
Egyszerűen nem lehet nem ezzel kezdeni. Már szomszédainkkal kapcsolatban megemlítettük a zseniális nevű, és ehhez mérten is csodás imiddzsel rendelkező Trackshittaz zenekart, most tényleg nagyon boldogok vagyunk, amiért ők is indulnak. Az osztrákok ezzel az indulóval valószínűleg el is fogják vinni a legviccesebb delegáltnak járó képzeletbeli különdíjat, úgy tűnik, ott ennyire veszik komolyan az Eurovíziót.
Moldova: Pasha Parfeny - Lautar
Idén a moldávok lesznek azok, akik megpróbálkoznak az egyértelművel, és a Boban Markovic óta bárhol jól eladható balkáni hatásokat felmutató popdallal büntetnek. Pasha Parfenynek végülis minden esélye megvan rá, hogy a kelet Enrique Iglesiasává váljon, neki is van macsós tekintete, amitől nyilván sok lány bugyija tud benedvesedni, csak hát kérdés, hogy szüksége van-e a keletnek saját Enrique Iglesiasra, amikor már a nyugatétól sem bírunk megszabadulni.
Oroszország: Buranovszkije Babuski - Party for Everybody
Igazán nem akarunk elfogultak lenni, és persze nagyon szurkolunk a Compact Discónak, de az oroszok Buranovszkije Babuskija egyszerűen mindent felmutat, amivel az Eurovíziót meg kéne nyerni. Egy hattagú asszonykórus énekli, hogy Party For Everybody, ez még a t.A.T.u. kamuleszbikusainál is jobb ötlet!
Írország: Jedward - Waterline
Az írek tényleg nem vacakoltak túl sokat versenyzőjük kiválasztásával, ezért 2011-hez hasonlóan ismét a Jedward képviseli őket. Az ikerpár eredetileg a helyi X-Faktorból indult, akkoriban még John and Edward volt a nevük, azóta nyilván rájöttek, hogy ha a Brangelina jól szól, akkor az ő két nevük is jól fog majd egyben. A daluk persze nem véletlenül nem nyert tavaly sem, az egész produkcióban az imidzs a legemlékezetesebb, John és Edward valószínűleg tényleg elhitte, hogy olyan lesz a jövő, amilyet a Bill és Ted haláli túrájában mutattak be.
Észtország: Ott Lepland - Kuula
Ott Lepland a világ nagyrészén semmi feltűnést sem kelt ezerszer hallott langyos lábvíz jellegű zongorás balladájával, de szerencsére mi magyarok nem mehetünk el amellett, hogy egy jól láthatóan érzelmekkel csordultig telt férfi énekli meghatottan a mikrofonba a kula szót. Persze észtül nem azt jelenti ám, amit nálunk, ott a hallgatást jelenti, de ez nem akadályozhat meg minket egy igazán heveny röhögésben.
Szlovákia: Max Jason Mai - Don't Close Your Eyes
Szlovákia a keményebb rockzenék iránt rajongók szívét tervezi meghódítani, már akinek a keményebb rockzene a My Chemical Romance-féle metroszexuális attitűdöt takarja, kiegszítve némi steril gitározással. Azzal a fajtával, amiről azt hittük, hogy a Limp Bizkit után végleg eltűnik. Hát nem, és ha ez sem lenne elég, Max Jason Mai olyan megjelenést hozott össze, ami még Bon Jovinak is ciki lenne, pedig neki aztán szinte semmi nem az .
Hollandia: Joan Franka - You and Me
A cukiságversenyt Joan Franka nyerhetné bájos countrys és folkos dalával, de ezen sokat ront a megjelenés. Franka ugyanis indiánnak öltözött, de sikerült pont annyira autentikusan tenni ezt, hogy feltűnés nélkül beszállhatna a Keletinél is rendszeresen zenélő kollégáihoz. A dallal egyébként semmi gond nincs, de ezt a versenyt nem az ilyenek szokták nyerni.
Egyébként egy berber énekesnő és egy iráni férfimodell is lesz
Svédország egy erős Rihanna-hasonlóságokat felmutató számmal, Norvégia pedig egy David Guettát idéző szerzeménnyel indul. Mindkettő felejthető, de északról nem is az érdekes, hogy miképp képzelik el a modern tánczenét, hanem hogy egyik ország sem ragaszkodott az őslakosaihoz. Persze aki látta már focizni a francia válogatottat, nem akad fenn ilyesmin, de akkor is meglepő, hogy Svédország a marokkói berber származású Loreennel, Norvégia pedig az iráni származású, modellként is ismert Toojival nyerné meg a felemás megítélésű dalversenyt.
Vajon rettegnie kell valamelyiküktől a győzelemre vágyó Compact Discónak? A szavazógéppel megmondhatja, ön szerint a fenti dalok közül melyik a legesélyesebb a nyerésre az Eurovízió május 24-én, Bakuban tartandó döntőjén.