„Majd megtudjuk, hogy mitől döglik a légy” – mondja az egyik induló, Ipacs-Szabó Éva édesapja egy pohár sört szürcsölgetve a kecskeméti Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ sörözőjében. Már ekkor sejteni lehetett, hogy ez a verseny egészen más lesz, mint bármi, amit korábban tapasztaltunk.
Szépségverseny - modellverseny
|
Kuna Valéria, az egyik szervező fontosnak találta hangsúlyozni: „Modellverseny, nem szépségverseny. Ez fontos különbség”.
„A szépségversenyeknek teljesen mások a szabályai, mint a modellversenyeknek. A modelleknél sokkal fontosabb a fotogenitás, a járás, az, hogy milyen sűrűn tud arcot, stílust váltani. A szépségversenyen az egyetlen követelmény, hogy valakinek harmonikus teste és szép arca legyen, innentől kezdve az összes többi nem számít” – érzékeltette a különbséget a szervező.
Megkérdeztük az induló lányokat is, szerintük mi a különbség a két versenytípus között, de nem igazán érezték, hogy a helyes válasz valami olyasmi lehet, amit Kuna Valéria is felvázolt.
A 25 döntős lányról pedig egyébként elmondható, hogy szeretnek kérdésekre helyes, és csak egyetlen helyes választ adni. A retró sci-fi színházteremben, kék bársonyszékek és lecsüngő gömblámpák között megrendezett esemény egyik etapjában a versenyzőknek nagyjából ugyanarra az öt kérdésre kellett válaszolniuk, amire ők nagyjából ugyanazt az öt választ is adták.
„Ha Franciaország adta Amerikának a Szabadságszobrot, mint a szabadság szimbólumát, akkor te mit adnál, kinek és miért?” – olvasta fel Babicsek Bernát, a népszerű harmonikás a verseny legérdekesebb kérdését.
A lányok általában szabadidőt és egyéb jóléti dolgot adnának a világnak. Ha lenne egymillió dollárjuk, akkor Molnár Mariannához hasonlóan valamilyen betegség megszüntetésén fáradoznának. „Kutatóintézetet nyitnék, ahol felfedeznék a halálos betegségekre a gyógyszert” – válaszolta az egymillió dolláros kérdésre Molnár a színpadon.
A kulisszák mögött persze sokkal felszabadultabbak voltak a lányok. „Én egy nyomozóra költeném, hogy megtudjam, kivel csal meg a pasim” – csíptünk el egy beszélgetésfoszlányt.
Ez itt nem egy modellverseny
René Magritte után szabadon elmondhatjuk, hogy modellversenyt láttunk, de mégsem, ugyanis a maratoni hosszúságú műsorfolyam egészen elképesztő volt.
Persze van, akinek semmi sem lehet elég hosszú. „Ó, nagyon jó volt, csak megmondom őszintén, it’s, olyan gyorsan történt, és annyi nagyon sok szép lány volt” – foglalta össze az eseményeket Szipál Márton fotós és zsűritag.
A közönséget mindenféle, különösebb arányérzék nélkül összeállított megashow-val szórakoztatták az eklektika jegyében, ügyesen ötvözve és bemutatva a különféle divatesemények elengedhetetlen részleteit.
A Starker divatnak és a Lady Mercedes ruhaszalonnak köszönhetően a lányok ruhás felvonulása is igen emlékezetes volt, de az igazi különlegességektől ezek messze elmaradtak.
A műsorban többször hallhattuk a Fourtissimo rézfúvós kvartettet, akik popslágereket adnak elő gépi aláfestő zenével kísérve fúvós hangszereiken. Rajtuk kívül még egy remekbeszabott kangoo fitnesz – tudják, amikor emberek zenére ugrálnak egy görkorcsolya-szerű dologban – bemutatót is láthattunk, ami akkor nyerte el valódi jelentését, amikor órákkal később meghallgattuk Babicsek Bernát harmonikaprodukcióját.
A szervezők a közönség összes potenciális igényét igyekeztek kielégíteni, így ezeken felül volt még modellek nyakába akasztott kígyó, amitől természetesen többen rettegtek, és hastáncot is láthattunk, amitől Babicsek - csakúgy, mint a fehérneműs vonulástól - saját bevallása szerint erősen kimelegedett.