A Balatonnál már nagyban tombol a nyár, ilyenkor pedig nem telik el nap anélkül, hogy néhány strandoló bajba kerüljön. Ennek kapcsán beszélgettünk Tar Mihállyal, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgáltatának szóvivőjével, és leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek a leggyakoribb riasztások, illetve voltak-e olyan extrém eseteik, amik még a sokat látott vízimentőket is váratlanul érték.
A szóvivő szerint a legtöbb ember csak a Baywatchból ismeri a vízimentők munkáját, de a Balatonnál egy kicsit máshogy működnek a dolgok.
– mondta el Tar Mihály.
A helikopterek bevetése például egyáltalán nem számít mindennapos jelenségnek, és arra se nagyon számítson, hogy egy nagymellű Pamela Anderson imitátor fogja kihúzni a vízből.
Azok a fránya kagylók
Tar Mihály szerint a vízimentők kvázi strandi mentőkként is funkcionálnak, ezért az emberek leggyakrabban kisebb sérülések miatt kérik a segítségüket.
Ez leginkább gyerekekkel fordul elő. Zúzódásokat szenvednek, beütik a fejüket a hintába, vagy megvágja őket egy kagyló. Egy évben 3-4 ezer hasonló esetünk van.
Hajókázó darazsak
Az emberek a Balaton közepén hajókázva nagyjából mindenre számítanak, csak darázscsípésre nem, mert azt hiszik, hogy odáig biztosan nem tudnak elrepülni. Időnként mégis megtörténik, hogy allergiás betegek kerülnek életveszélybe miattuk.
Sokszor a kólásdoboz tetején viszik fel őket a fedélzetre. Ilyen helyzetben sietnünk kell, hiszen egy allergiás betegeknek kevés idejük van, hogy segítséget kapjanak. A vízimentők munkája azért fontos, mert mire a parton átadjuk őket a mentőszolgálat munkatársainak, már túl vannak a közvetlen életveszélyen
Indokolatlan fejesek
Főleg fiatal férfiakra jellemző, hogy hiába látják, hogy másoknak derékig ér a víz, mégis fejest ugranak a stégről a fél méteres vízbe. Ennek akár végzetes következményei lehetnek.
Nem is tudjuk, mit gondolnak. Előfordulhat, hogy nyakcsigolyatörést szenvednek, vagy egy életre lebénulnak, ezért nem érdemes kockáztatni
Úszni nem tudó úszók
A fiatal férfiak másik visszatérő hibája, hogy úgy ugranak a vízbe, például egy vízibicikliről, vagy egy gumimatracról, hogy nem tudnak tudnak úszni, de valamiért arra számítanak, hogy kivételesen sikerülni fog. Tar Mihály szerint ebből szintén tragédia lehet, ezért bármennyire is csábító az ötlet, nem szabad engedni neki.
Rosszullét a napon
A nyári kánikulában könnyen túlhevülhet a szervezet, ami különösen az idősekre és a kisgyerekekre jelenthet veszélyt.
Egyesek elfeledkeznek arról, hogy árnyékba kéne vonulni, és sokat tartózkodnak a napon. Néha megesik, hogy egy-egy ájulás az újraélesztésig fajul
Arról ugyan nincs statisztikájuk, hogy mennyien fulladnak a Balatonba, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb tragédia szervi betegség miatt következik be.
Tomboló viharok
A szóvivő szerint a profi hajósok azt mondják, hogy inkább a viharban mennek ki a vízre, mert akkor van szél. Ha az eszközük alkalmas rá, és tényleg jól felkészültek, akkor ezzel nincs is baj.
Szerencsére ők ritkán hibáznak. Legfeljebb akkor került értük menni, ha az extrém időjárás miatt felborul a hajó, vagy eltörik az árbocrúd. A kevésbé gyakorlott vitorlázóknak azonban komoly gondot okozhat egy hirtelen lecsapó viharzóna. Emlékezetes, hogy a két évvel ezelőtti Kékszalag versenyen tömegesen kellett kimenteni a résztvevőket
Vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy mindenkinél jobban tudnak mindent, de "a nekem ne mondja meg senki, hogy mit csináljak" jellegű hozzáállás elég kockázatos lehet.
Ha viharjelzés érkezik, a vízimentők rögtön megpróbálják kiterelni az embereket a vízből, ami általában sikerül is, de van, aki azt látja, hogy süt a nap, ezért nem törődik a figyelmeztetéssel. Pedig ha kiadják a másodfokú jelzést, 90 százalékban nagy vihar érkezik. A vonyarcvashegyi standon tavaly júliusban egy fiatal lány került életveszélybe. Egy villám tőle 50 méterre csapott a vízbe, amitől leállt a szíve, de egy mentőtiszt még időben újraélesztette
Figyelmetlen szülők
Néha abból keletkezik vészhelyzet, hogy a családtagok nem figyelnek egymásra. Ábrahámhegyen egy fiatal vízimentő szúrta ki, hogy a víz egy gazdátlan úszógumit sodort partra. Kollégája azonnal elindult, hogy utánajárjon, kell-e valakin segíteni.
Ahogy ott ment, látta, hogy három nő beszélget. Utána vette észre, hogy mögöttük egy gyerek lebeg a víz felszínén. A fiatal kolléga egy szakszerű fogást alkalmazott, hogy kiköpje a tüdejében lévő vizet, mire az anyja nekiesett, hogy miért bántja a gyereket
Ugyancsak gyakori, hogy szülők, hozzátartozók tesznek bejelentést, hogy rokonuk bement a vízbe, de azóta nem látták. A vízimentők ekkor óriási csatárláncot hoznak létre, és átvizsgálják a területet, hátha valamelyikük "belerúg" az illetőbe.
A keresések 95 százaléka úgy végződik, hogy kiderül: az eltűntnek kutya baja sincs, csak nem szólt senkinek, hogy hova megy. Balatonföldváron például azzal riasztottak minket, egy idős férfi a gumimatracról esett a vízbe és elmerült. Másfél óra múlva tudtuk meg, hogy visszament a hotelbe
Meggondolatlan részegek
Mint arról beszámoltunk, egy 29 éves hajléktalan férfi június 16-án egy liter bor elfogyasztása után határozta el, hogy átússza a Balatont, ezért Szántódnál ruhástól vette magát a habokba. Az ereje nagyjából fél távon, a tó közepén fogyott el, de a vízimentők még időben érte mentek, így túlélte a kalandot. Tar Mihály szerint nem ő volt az egyetlen, akinek részegen támadt kedve az úszáshoz, és emiatt már haláleset is történt.
Balatonkenesén két fiatal lány rúgott be, majd elindultak, hogy ússzanak egyet. A vízimentők szóltak nekik, hogy nem kéne. Hiába bizonygatták, hogy jól úsznak, nem engedte be őket a Balatonba. Egy óra múlva jött az egyik lány, hogy végül a szabadstrand mellett, a nádasnál mentek be a vízbe, de a barátnője elmerült. A holttestét két-három nap múlva került elő.
Képességeiket túlbecsülő gyerekek
Az is előfordul, hogy tizenéves gyerek úsznak be a Balaton közepéig, és azért kell értük menni, mert nem gondolnak bele, hogy az utat visszafelé is meg kell tenni, így teljesen kimerülnek.
Mit tegyünk, ha baj van?
A legfontosabb, hogy a lehető leghamarabb kérjünk segítséget, és ne essünk pánikba. Tar Mihály azt mondja, csak akkor avatkozzunk be, ha biztosan tudjuk, hogy képesek vagyunk rá.
Azon kell elgondolkozni, hogy mi fog történni, ha odamegyek segíteni, mert ha nem tudják, mit kell csinálni, könnyen két halott lehet a vége. Egy 120 kilós férfi például könnyedén kimenthet egy óvodást, de egy 50 kilós nő nem képes kimenteni a 120 kilós férfit. Azt is tudni kell, hogy a pánikba eső ember olyan kézmozdulatokat tehet, hogy magába ránthatja segítőjét a halálba. Ebben a helyzetben ezért érdemes bottal, vagy kötéllel kimenteni őket
A szóvivő szerint az emberek már akkor is hajlamosak pánikba esni, ha begörcsöl a lábuk, pedig ha nyugodtak maradnak, és a víz felszínén tartják magukat, semmi bajuk nem eshet. Összességében elmondható, hogy az idő a legfontosabb tényező. Ha valaki tíz percet tölt a víz alatt, akkor általában már hiába érkezik a segítség.