Ez az úr azért csípeti magát össze a szúnyogokkal, hogy ön nyugodtan pihenhessen

2016.08.07. 16:43

Tudott róla, hogy a Balaton körül csípésszám-mérők ténykednek? Pedig tényleg! Ez a gyakorlatban pont az jelenti, amire az elnevezés utal. A szakemberek kimennek a terepre, és lemérik, hogy egy órára levetítve mennyi szúnyogcsípést kénytelen kiállni egy ember. Nekik nem valami kellemes a dolog, de csak így lehet meghatározni, hogy szükséges-e elrendelni a szúnyoggyérítést. A Velvetnek Sáringer-Kenyeres Tamás növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök, a koordinációt végző munkacsoport vezetője mutatta meg az eljárást.

Az emberek azt látják, hogy vannak ilyen félőrültek Magyarországon, akik kiülnek, és halálra csípetik magukat a szúnyogokkal azért, hogy megállapítsák, szükséges-e az irtás. Ezt hol megmosolyogják, hol megbecsülik. Megmosolyogni azért szoktak, mert humoros, hogy a mai modern világban nem tudunk jobb módszert alkalmazni, minthogy saját magunkon próbáljuk összegyűjteni a szúnyogokat.

– magyarázta a szakember, aki maga is végez terepmunkát.  

A csapdákat ellopják

Léteznek ugyan automata gyűjtőberendezések (szén-dioxid-csapdák), de néhány megátalkodott tolvaj előszeretettel lopja el az eszközöket a bennük lévő gázpalackok miatt, vagy pusztán azért, mert megtetszik nekik. Éppen ezért csak olyan helyekre helyezik ki azokat, ahol gondoskodni tudnak az őrzésükről. 

Nem marad tehát más lehetőség, a szakembereknek ki kell menniük a terepre, hogy saját magukon mérjék le, mennyire vészes az aktuális szúnyog-helyzet. 

Ennek szigorú előírásai vannak, az Országos Epidemiológiai Központ által meghatározott rendszerben kell elvégezni. Le van írva, hogy egy adott területen mennyi mérés szükséges ahhoz, hogy olyan számot kapjunk, ami alapján megállapítható a szúnyoggyérítés szükségessége.

Akcióban a szippantócső

A méréshez a szakemberek egy úgynevezett szippantócsövet használnak. Ha rászáll egy vérszívó a karjukra, felszippantják a csőbe, ahonnan nem tud kiszabadulni, majd a végén összeszámolják, mennyi gyűlt össze benne.

A felkarnak szabadnak kell lennie, a test többi részét viszont a rajzási időszakban érdemes eltakarni. Ezt saját tapasztalatból mondom. A vizsgálat célja a csípésszám/óra/fő meghatározása, de ehhez nem minden esetben kell egy órát várni. A Tiszánál most 5 perces méréseket csinálunk, mert annyi szúnyog száll az ember karjára, hogy így is megkapjuk a szükséges adatokat, amiket aztán egy órányi időszakra szorzunk fel. A helyszínre a gyerítés után is visszemegyünk, hogy ellenőrizzük annak eredményességét. Fontos, hogy az eszközt mindig ugyanaz a személy, ugyanazon a helyen használja, akinek kerülnie kell az illatszereket, mert a dezodorok, parfümök megzavarhatja az érzékeny rovarokat. 

40 csípésnél indul a gyérítés

A szabályozás szerint a gyérítést 40-es értéknél kell elrendelni. A szám alacsonynak tűnhet, de az engedélyezési folyamat 2-3 napot vehet igénybe, közben pedig annyira elszaporodhatnak a szúnyogok, hogy a csípésszám/óra/fő az 50-60-at is elérheti, ami már komolyan zavarja a nyaralókat a pihenésben, szórakozásban.

A gyűjtés sajnos azzal jár, hogy az embert összecsipkedik a szúnyogok. Nem igazán lehet hozzászokni. Nekem is ugyanúgy viszket, mint másnak, de rajtam nem okoz akkora kiterjedésű foltokat, mint mondjuk fiatal gyerekeken. Az emberek immunrendszere eltérő, ennek megfelelően eltérően reagálnak. Reméljük, hogy az enyém jó, mert sima viszketéssel megúszom.

Sáringer-Kenyeres Tamás szerint egyébként a nem-vakarás a leghatékonyabb stratégia. Nem is lenne rá ideje munka közben.

Lehet bajunk a permetezőszertől?

Sáringer-Kenyeres Tamás felidézte, hogy a 70-es években megesett, hogy a termelőszervezet permetezőgépet rendelt ki a SZOT-üdülők környékére. Akkoriban még nem volt szigorú szabályozás, ezért mindenféle borzalmas szereket vetettek be.

A szitakötőtől kedve a helikopterig minden leesett tőle, de ilyesmiket már nem alkalmaznak. Manapság nem vegyszereket, hanem biocidok anyagokat használnak, amik környezetbarátok. A készítmény alacsony dózisban, nagy porlasztásban megy ki, így szinte egy ködöt képez, ami lassan száll lefelé. Kontakt idegméregről, vagyis érintőméregről van szó. Ha megérinti a szúnyogot, belepusztul, ha elmegy mellette, akkor azonban nem. A mennyiséget úgy határozták meg, hogy csak a szúnyogokra legyen hatással, de a katicabogarakra például már nem.

A szakember azt mondja, akkor sem lehet tőle baja, ha a permet beleszáll a babgulyásba, amit kint, a szabad ég alatt főz.

Szúnyoggyérírés repülőgéppel
Szúnyoggyérírés repülőgéppel
Fotó: Pannónia Központ Kft

Ha a repülőgép megy bele a babgulyásba, lehet baja, mert agyoncsapja. Amúgy legfeljebb attól lehet baj, ha valaki töményen issza meg a szert.

 Küzdelem a lárvákkal

A szúnyoggyérítésről tudni érdemes, hogy nem csak a repülőgépekkel végzett kémiai módszer létezik. A Balatonnál alkalmazott másik stratégia a biológiai gyérítés, ami a megelőzésre koncentrál. A szúnyoglárvákat megpróbálják ott kiirtani, ahol kifejlődnek.

Szúnyoglárvák közelről
Szúnyoglárvák közelről
Fotó: Pannónia Központ Kft

Nyílt vízen a szúnyoglárvákból nagyon kevés tud megélni. Inkább sekély tömpölyökben fordulnak elő. A nőstény szúnyogok milliónyi petét raknak le, amikből aztán, megfelelő feltételek esetén, elkezdenek kifejlődni a lárvák.

A lárvairtásnál szintén környezetbarát szereket használnak, amelyek megfelelő mennyiségben alkalmazva elérik a kívánt hatást, de más élőlényeknek nem ártanak.

Kaphatunk halálos kórt a szúnyogoktól?

Sáringer-Kenyeres Tamás szerint a Balatonnál összesen 27-29 szúnyogfaj él, de csak három bántja az embert, és azoktól sem fog senki meghalni. Bár Magyarországon is előfordul az a faj, ami maláriát terjeszthet, de nálunk nem terjeszti.

 
 

Tudok mondani egy konkrét példát is. Behoztak az országba egy gumiabroncs-szállítmányt, ami útközben valahogy megázhatott. Az abroncsokban összegyűlt a víz, és nyugat-nílusi lázat terjesztő tigrisszúnyogok keltek ki belőle. Valahol Szeged térségében a háziorvosok a betegségre utaló tüneteket jelentettek, de csak néhányat, és nem is volt folytatásuk, mert a faj Magyarországon nem tud megtelepedni.

Közepes az idei szúnyoghelyzet

A Balatonnál idén négy biológiai, repülőgépes irtás volt, amire eddig nemigen akadt példa.

A rajzási időszakig van ez a naplemente előtti egy-másfél óra, amikor beindul a szúnyog. Naplemente után még körülbelül fél óráig aktív, majd elnyugszik, hajnalban aztán újra van egy aktív időszaka. Ezt leszámítva nyugalom van. A strandon nyugodtan lehet feküdni, mert nem jönnek a szúnyogok.

Ahogy már szóba került, a Duna és a Tisza vonalában már korántsem ilyen vidám a helyzet. Mohácsnál 800 csípésszám/óra/fő is előfordult. Az invázió odáig fajult, hogy disznókat kellett állatorvoshoz vinni.

Ön is védekezhet

Megdöbbentő, de egy egy vödör vízből 1500, míg egy virágalátétből 50-70 szúnyog fejlődhet ki. Ha kiszúrja a lárvákat, ön is elbánhat velük. Öntse ki a vizet, vagy takarja le valamivel a tanyájukat.

Amennyiben a szúnyogok zümmögnek a füle mellett, kencékkel és füstülőkkel üldözheti el őket. A vizsgálatok alapján mindkettő terméktípus hatékonynak bizonyult. Az viszont már más kérdés, hogy milyen anyagok juthatnak belőlük a szervezetébe tőlük (bár ezek is be vannak vizsgálva).

Ha még maradtak önben kérdések, keresse fel a Pannónia Központ Kft. honlapját.