"Attól tartok, kissé csalódottan értünk vissza csütörtökön Bécsbe. Nem tagadhatom, hogy a Balaton nagyon szép, de nekünk valami hiányzott" – kezdi a bejegyzését egy blogger, aki tavaszi, balatoni élményeit osztja meg olvasóival. Mint írásából kiderül, csalódott, hogy tavunk körül nincsenek igazán magas hegyek, és ha nem süt a nap, nagyon hideg az idő. Megjegyzi: a Balaton környékén sokfelé evett finomat, de olyan helyen is járt, ahol nem ajánlaná a halászlevet, mert tele volt nyálkás halbőrrel, amivel elég sokáig küzdött. Hévízen is járt, amit nagyon szépnek talált, de megdöbbenve tapasztalta, hogy koedukáltak az öltözők.
Ez nem feltétlenül az a kép, amelyet a Balatonról sugallni szeretnénk: a gotohungary.com például úgy mutatja be a tavat, mint amelyet festői borvidék szegélyez, az itt termett szőlőből készült nedű pedig remekül illik a helyi ételspecialitásokhoz. Megemlítenek még néhány szép helyet, de ez nem feltétlenül segít abban, hogy egy idelátogató külföldi nagyjából tudja, mire számítson. Úgyhogy elkezd fórumozni, és a tapasztaltabbaktól érdeklődik. Például arról, hogy a tavalyi vörösiszap-katasztrófa befolyásolja-e a Balaton vízminőségét, vagy hogy megértik-e, ha angolul vagy németül beszél.
Ezt szeretik
"A Balaton sekély, selymes vize nem mindenkinek fog tetszeni, de amikor a víztükrön kaleidoszkópszerű színkavalkád változik egyik pillanatról a másikra a szemed előtt, nehéz ellenálni hipnotikus varázsának" – vélekedett valaki a Lonely Planet fórumán, ami azért hízelgő, összevetve a minimál-hegyek okozta traumával.
A jól értesültek a fürdőzési lehetőségeket emelik ki (wellnessről, luxus-szolgáltatásokról azonban szó sem esik), illetve Keszthely, Székesfehérvár és Tihany szépségét emlegetik. Felhívják a figyelmet a magyar cowboyokra (tényleg így írják: hungarian cowboys), akik nagyon ügyesek, és a gyerekeket is lenyűgözik.
Az ételt és italokat (az angolok a borokat hangsúlyozzák különösen) jónak, és nagyon olcsónak találják. Egyikük azt is említi, többek közt a nyelvi különbségek miatt az idelátogatóknak folyamatosan nyilvánvaló, hogy nem otthon vannak, ezért nagyon érdekes felfedezni, mit nyújthat a térség.
Ezt nem szeretik
Zavarónak mondják a rusnya szocreál szállodákat, és azt is megemlítik, hogy vigyázni kell a zsebesek miatt. Sokakban mély nyomokat hagytak az átverős, túlszámlázó éttermek is, a – borravaló érdekében – szigorú tekintettel a vendéget méregető pincérek és a koldusok.
Egy különösen jólértesült utazó nyomatékosan figyelmeztet arra, hogy az idelátogatók le ne szlávozzanak minket, ennek ellenére feltűnőnek találják az oroszokkal való hasonlóságunkat: állítólag ugyanolyan komor ábrázattal, fekete és/vagy olcsó ruhákban közlekedünk, és csak közeli ismeretség esetén oldódunk fel - az utóbbinak ellentmondani lászik, hogy néhány huzamosabb ideig nálunk tartózkodó, itt tanuló fiatal szerint nagyon barátságosak vagyunk. Augusztusban viszont pokoli a hőség – ezt is sokan emlegették. (Naná, ha már két nap süt!)
Arról, hogy kiket vonz a Balaton, erősen megoszlanak az elképzelések. Van, aki azt emelte ki, hogy egész Magyarország tele van jó nőkkel, így a Balaton is, más szerint azonban a tó körül kizárólag a nyári egyetemi szünetet élvező, részeg németek dajdajoznak.