Vannak dolgok, amik nehezen változnak. Ilyen a 4,5 milliárd év felezési idejű urán, Zámbó Jimmy munkásságának értéke és a fiúbandák örökkévalósága. Az utóbbi megmentette a haláltól a ByTheWayt, akit épp tinihordájuk taszított a sírba (mint később kiderült, 0,4 százalékon múlt a sorsuk). Bozsek Márk visszalépése viszont mindent összezavart, összeesküvés-elméleteket szült, Kolosi Péter és társai fogták a fejüket, mi legyen a műsorral, a Márkával, Simon Cowell mit tenne most: hát hívjuk vissza az előző kiesőt. Annyit még a rendszerről, hogy mivel már kiszórtak elég embert, az eheti adásban mindenki kettőt énekelt.
Bozsek történelmi, előzmény nélküli visszalépése borította a műsorrendet is: a szokásos nagy közös playback helyett Bozsek magyarázkodását hallgattuk. Ezután Geszti Péter, az ő egykori mentora a helyzetet a Morpheusban megbízó Neó szituációjához hasonlította. Csakhogy Bozsek-Neo nem fogadta el az invitálást. Valamit Tóth Gabi is mondott, de annyira felnyomták a melleit, hogy végig azon izgultunk, meg ne fulladjon a szilikon szorításában (ld. a 2. videóban).
A szombat esti partit a Combinón és az Átrium moziban is lefilmezett Péterffy Lili nyitotta egy Cherrel. Hatalmas PLILI felirat alatt énekelt és simogatta magát, abszolút Csobot Adélra hajazó harmincas évekbeli külsőségek között. Bár semmi extra nem volt Péterffy produkciójában, a zsűri agyondícsérte, Szikora Róbert szerint ő volt az est welcome drinkje. Szabó Ádám némi gyurmával edzett az éneklésre. Hiába csaptak rá szárnyakat, Bereczki-előadása szintén bebólintós volt. "Nekem az a véleményem Ádám, hogy ezt a terpeszt kéne elfelejteni" – sommázta a helyzetet Szikora. Csordás Ákos autentikus akart lenni, élőzene, cimbalom, miegymással adta elő a Csillag vagy fecskét, amihez nem kellett akkora énektudás.
Batánovics Lili Anastaciával folytatta, szokás szerint ez volt az este első értékelhető produkciója, bár nagyon köhögősen indult. Volt egy utolsó visítása a dal végén, az mondjuk sok volt tényleg. A Fat Phoenix dobosa egy mankiniben csinált teljesen hülyét magából a Váci utcán, állítólag a szavazatokért. Aztán kiálltak a színpadra, és kamudobolás mellé némi gépzene és kamuének is dukált. A Destiny's Child forogna a sírjában ezért a feldolgozásért. Danics Dóra úgy énekelt, hogy az egyik lábát kilógatták, a másikat eltakarta a kanárisárga ruhája. A manírok megvoltak, a dal rendben volt, Danics viszont Bozseknek ajánlotta a dalt, de miért?
A gyászhír (jövőre lesz Csillag születik) után, amit a véletlenül pont e héten facérrá vált Istenes Bence jelentett be, Krasznai Tünde énekelt egy magához képest egész jót. A Dívák és Szívtiprók Éjszakáját (ez lett a ma esti adás címe) a mégsem annyira kiesett ByTheWay folytatta. Kaotikus dalukat hallva az volt az ember érzése, eddig el kellett volna őket juttatni, de tovább nem. Tény, hogy nekik nem volt egy hetük elkészíteni a ma esti anyagot.
A duettek következtek: Batánovics és Szabó duettjének eleje Szikora szerint "kamukéró" volt, aztán valamelyest belerázódtak. A Danics-Csordás-páros következett, akik végigökörködték a próbákat, a végeredmény egy újabb dekadens darab lett, kissé színészkedésbe ment át a történet éneklésből. A Fat Phoenix Krasznai Tündével léphetett fel, itt nem is várhattunk izzó romantikát. A dobos ezúttal azzal égette magát, hogy semmit sem csinált, csak lónyihogást játszott be cowboycuccban. Tóth Gabi az egészen dettó nyihogva röhögött, tényleg csak Sas József hiányzott a színpadról. A sort a ByTheWay és Péterffy zárták, de ekkor már csak egyvalami foglalkoztatott minket:
Miért posztolta november 6-án a ByTheWay, hogy Szikorával dolgoztak hajnalig (nem tudni, hogy a műsoron kívül más közös projektjük lett volna), amikor Bozsek Márk csak 8-án jelentette be kihátrálását?