Vannak bizonyos óvintézkedések, amiket a neten leszervezett randik kapcsán mindenkinek ajánlott foganatosítani, ezekről már írtunk. Aztán vannak olyan óvintézkedések is, amelyeknek attól függetlenül érdemes lehet adni egy esélyt, hogy milyen módon kerültünk kapcsolatba partnerünkkel.
Aligha szorul bárki is a mi tanácsunkra ahhoz, hogy új ismerősei kapcsán ellenőrizze a WIW-et és az összes többi lehetséges közösségi oldalt, hogy kicsit több derüljön ki az illetőről, mint amit sebtében megtudtunk. Egy ismerősöm a "szóba jöhető" pasikkal kapcsolatban azonban mindig teljes internetes terepfelmérést tart. Megnézi az illető iskoláinak, munkahelyének honlapjait, és rákeres nemcsak a nevére, hanem az email- és lakcímére is. Nem csak arra kíváncsi, amit az illető magából mutatni szeretne, hanem a többire is. Sőt, a leginkább arra.
A dologból sok minden ugyan nem szokott kisülni, de úgy látszik, a hölgynek mégis igaza lehet, mert a Guardian cikke is figyelmeztet, hogy hasznos lehet, ha guglizunk egy alaposat a randi előtt. Arra a történetre hivatkoznak, miszerint egy New York-i nő így tudta meg 2004-ben, hogy a pasit, aki romantikus vacsorára hívta, körözi az FBI.
Sokkal keresés-ellenesebb a Jezebel magazin ugyanebben a témában, akik szerint már az is tönkreteheti az első randi spontaneitását, ha csak a közös barátokat leellenőrizzük a Facebookon. Mert ugye nem sok jót mond el a keresőről, ha már az első randi előtt olyan bizalmatlan és/de kíváncsi, hogy azonnal megpróbálja a másik valamennyi lehetséges titkát kifürkészni. Ők azt ajánlják, hagyjuk meg az első benyomást a személyes találkozásnak, és csak akkor essünk neki az internetnek, ha kezd komolyra fordulni a dolog.
Vajon a mi olvasóink mennyire szeretik leinformálni leendő partnerüket? Várjuk a kommenteket, mint mindig.