A mai poszt témáját ghost nevű olvasónk javasolta jópár héttel ezelőtt egy kommentben: "szinglik 30 év múlva, hogyan él majd ez a generáció hatvan-hetven évesen?" Kérdés persze, hogy kiket értünk a szingli-generáción, már ha ez egyetlen generáció egyáltalán. A jelenség a kilencvenes évek elején lett egyre markánsabb világszerte (így itthon is) de különösebb jelei nincsenek, hogy a trend azóta megfordult volna. A szingliség jött, látott, győzőtt, de akik most húszas éveik elején járva élvezik a facérságot, nyilván nem érzik magukat egy generációnak azokkal a negyvenesekkel, akik csaknem húsz évvel ezelőtt tették ugyanezt.
A szingli-generációt mindenesetre azok alkotják, akik huszon- vagy harmincévesek és egyedülállók. Tehát olyan életkorban vannak, amire régebben azt mondták, hogy "most már illene megházasodnod", mégsincsenek férjnél. Igen, (főleg itthon) a szingli szót emiatt inkább nőkre szokás alkalmazni, tekintve, hogy a férfiakkal kapcsolatban korábban is kevésbé volt elvárás, hogy házasodjanak meg. Az "agglegény" szó sosem hangzott olyan rosszul, mint a "vénkisasszony", így aztán az utóbbiak inkább átnevezték magukat szinglinek, ezzel fejezve ki, hogy ők aztán nem szégyellik, hogy esküvő nélkül jutottak el a harmincig. Nem feltétlenül örülnek neki, de mindenesetre nem is szégyellik.
Eközben pedig világméretű tendenica, hogy férfiak és nők egyaránt egyre később kezdik elkötelezni magukat, a házasságkötési kor kitolódik. Igazából ez hozta létre a szingli-generációt, hogy keletkezett egy legalább tíz éves időszak a fiatalok életében, amikor az iskolákat már kijárták, de a felnőtt, családos életet még nem kezdték meg. Ehelyett élvezik a kamaszok gondtalan életét: ismerkedés, flörtölés, szex, szórakozás, sport, játékok, utazás... Ráadásul mindez szülői felügyelet nélkül, és szűkös zsebpénz helyett kevésbé szűkös fizetéssel a zsebben. A kilencvenes évek a folyamán a Jóbarátoktól kezdve a Szex és New Yorkig hirtelen minden szép lassan tele lett szinglikkel, akik már nem gyerekek, mégsem elsődleges életcéljuk, hogy minél hamarabb megházasodjanak.
Na de mi lesz velük harminc év múlva?
Először is nyilván sokan lesznek, akik egy idő bizonyos idő eltelte után már ha akarnak, sem fognak tudni kilépni a jól bevált szingli-létformából. A férfiak esetében a már fent emlegetett "megrögzött agglegény" kategória már létezik erre az esetre, remek példa rá például James Bond figurája. Ha a 20-30 éves vénkisasszonyok most a szinglik, akkor valószínűleg akik ezután a kor után is egyedül maradnak, előbb-utóbb majd ki fognak találni maguknak egy újabb, idősebbekre is alkalmazható, kevésbé negatív csengésű nevet.
Rengeteg férfi és nyilván valamivel még több nő élte le eddig is az életét család nélkül. Akire a szingli-generációból ez a sors vár, az legalább örülhet neki, hogy mindezért legalább se kibeszélni nem fogják, se hadseregbe, se zárdába nem kell vonulnia. Mivel manapság már nem kötelező mindenáron házasságba menekülni a szingliség elől, nyilván egyre többen lesznek, akik ezért vagy azért nem találták meg az igazit, de nem is házasodtak össze valakivel kényszerűségből. Szinlgik voltak, szinglik maradtak, és továbbra sem örülnek majd neki, de továbbra sem fogják szégyellni.
Másrészt mindenképpen sokan lesznek, akiknél direkt vagy véletlenül, de a gyermekáldással egyszer csak mégis beindul a családi élet. Emiatt vagy ettől függetlenül talán a házassággal is megpróbálkoznak majd, de hiába romlanak egyre kevésbé a válási statisztikák, úgy tűnik, hogy a frigyek nagy része csak ideig-óráig tart majd. Ők lesznek a gyerekes szinglik, vagyis az egyedülálló szülők. Ahol család ugyan van, de házastárs nincs.
A szingli-generáció létformájáról a legtöbbet és a legnépszerűbben a tévésorozatok mondtak annak idején. Ott volt a Jóbarátok hat mintapéldánnyal vagy a fő-főszingli, Carrie Bradshaw története, a Szex és New York. Azonban ezen sorozatok szereplőinek élete is házasságkötéssel végződött. Igaz, nem huszon-, hanem harmincévesen. És talán az sem véletlen, hogy az utóbbi évek legmeghatározóbb sorozata nem szinglikről, hanem feleségekről szól. Igen, Született feleségekről.
Közöttük van a második kategóriába tartozó egyedülálló szülő is, akinek gyermekei már vannak, de mégis képtelen egyetlen férfi mellett lecövekelni. De erősen jelen van a harmadik csoport is: azok, akik szingliből sikeresen házastárssá nőtték ki magukat. A szingliség talán csak annyit jelent, hogy ez a növekedési-érési folyamat manapság tovább tart, mint régen.
Hogy a három közül melyik kategória lesz a legnépesebb, azt nyilván nem lehet biztonsággal előre megmondani. De önnek is biztosan van egy sejtése, hogy az örök-szinglik, az egyedülálló szülők vagy a későn, de sikerrel házasodottak lesznek-e a legtöbben. Kattintson egyet a szavazógépen, vagy egy kommentben mondja el ön is, mit gondol a szinglik jövőjéről!