Ezt az évet egy "epic" jelzőt érdemlő olvasói történettel kezdtük a Randiblogban, és most így 2010. végén is érkezett címünkre egy olvasói email egy saját sztorival. A januári és a mostani levél tartalma, stílusa és kicsengése nem is lehetne egymástól eltérőbb, hiszen míg akkor hatalmas, sorsfordító szenvedélyről volt szó, most a "régóta együttélés mindennapjaiba" kapunk bepillantást.

Szétszerelt és széthagyott, régi porszívókról van szó, illetve az ezek kapcsán kialakult családi minibalhéról. "Egy csütörtök esti tajtékzós ordítozás után írtam a férjemnek engesztelésül. Az egyoldalú ordibálás oka itt, ni" - írja a bevezetőben a szerző. Nézzük, miről van szó.

Nem működő porszívók kerülnek "majd megcsinálom" címszóval Molnár – Kassaiék otthonába, s a kezdeti lelkesedést példázva szétszerelésre is kerülnek a konyhában, ami az alábbi, festőért ordító csendéletet eredményezi:

  • porszívó atomjaira szedve
  • kisebb alkatrészek egy - választható opcióként - zöld műanyag gyümölcsösládában vagy pampers kartondobozban a konyhaasztalon (persze néhány csavar mindig eltűnik)
  • a nagyobb alkatrészek illetve a burkolat az asztal alatt viszonylagos állandóságban
  • a porszívócső pedig az igazi szenvedő alanya a kialakult káosznak, ő ott van, ahova épp rúgják, minden egyes alkalommal összekarcolva a parkettát
  • olajos rongyok, kóbor csavarhúzók, bűzölgő forrasztópisztoly hangsúlyozza Kassaiék konyhájának kifinomult eleganciáját

Persze összeszerelésre szinte soha nem kerül sor, az alább felsoroltak miatt:

  • "ja, hogy ebben nincs is porzsák?!" felismerés után a szerelővé avanzsált tűzoltó lelombozódik, mivel egy olyan régi modellről van szó, amit 27 éve nem gyártanak, így valószínűleg porzsák beszerzéséről aligha lehet szó. Bizony a lelombozódott Molnárnak már aznap nincs kedve az összeszereléshez, de Kassai tapasztalatai szerint nem csak az aznapról lőn szó, hanem legalább az elkövetkezendő 364-ről is
  • speciális csavarkulccsal lehet csak szétszedni a motort, de addigra a burkolat természetesen leoperálva a motorblokkról, "majd elugrok a Bauba, veszek egyet", szól a még mindig lelkes Molnár, de ez az ugrás soha nem valósul meg, csakúgy, mint az összeszerelés sem
  • ha van benne porzsák, és van hozzá megfelelő csavarkulcs, a motor szétszedése után tapasztalja, hogy azt újra kell tekercselni. A tekercselés annyiba kerül, mint egy vadiúj középkategóriás porszívó, így Kassai megvétózza ezt a kiadást. Ez a tény oly nagy csalódást okoz Molnárnak, hogy elveszti érdeklődését a porszívó iránt, ezzel együtt az összeszerelésétől és az elpakolásától is eltekint
  • van benne porzsák, van hozzá megfelelő csavarkulcs, nem kell újratekercselni sem, csak csapágyas volt, amit az ügyes és roppant tehetséges Molnár meg is tudott javítani, majd miután összeszerelte(!) a porszívót derül ki, hogy ehhez a porszívóhoz nincs is gégecső, ami, lássuk be, igen nehézkessé teszi a hatékony használatot. Megpróbálja beleerőltetni az összes használaton kívüli porszívó gégecsövét a burkolat nyílásába, de az vagy kisebbnek vagy nagyobbnak bizonyul. Molnár megtört.

A megtört Molnár néhány hónapig nem érez késztetést mások által kidobott porszívók összeszedésére, Kassai pedig már el is felejtette a megpróbáltatásokat, amit a szétszedett porszívóalkatrészdarabok kerülgetése és felemelő látványa nyújtott. Gyanítja, hogy hősünk perverz vonzódása a porszívókhoz a krisztusi kor közeledtével csitul... Míg egy napon: lásd a mellékelt képet!