A férjemmel hulla fáradtak vagyunk, sokszor jobb maszturbálni

Általában is viszonylag nagy a forgalom a Randiblog e-mailcímén, de a két nappal ezelőtti posztban olvasható levélre kiugróan sok válasz érkezett. Tegnapelőtt egy Alfréd névre átkeresztelt olvasónk gondolatait-aggodalmait-dilemmáit tártuk a nagyközönség elé, és a válaszáradatból bebizonyosodott, hogy a túl kevés szex problémája más férfiakat is kínoz. Mi a teendő, ha a férjnek nem elég az, ami a feleségnek bőven túl sok?

A rengeteg választ ezúton is köszönjük, és alább közöljük a tíz legérdekesebb levelet (vagy azok egy részletét), mindegyik egy A-betűs álnevű olvasónktól érkezett, a fele nőtől, a fele férfitól. Helyenként durva szavakat is tartalmaznak, ezért ha önt zavarja az ilyen nyílt beszéd a szexualitásról, ne olvasson tovább. Ha viszont ön is hozzászólna, vagy szívesen elmesélné saját tapasztalatait, írjon erre a címre!

1. Adél

„Ha a feleség totál lenullázódik a munkahelyen, utána még a gyerekkel is foglalkozik, nem említve a háztartást, akkor örül ha be tudja magát vonszolni este az ágyba… Megértésre vágyik, ölelésre, és nem arra, hogy jól megdöngessék... A levélírónak javaslom, vegyen le némi terhet felesége válláról, akár főzés (mosogatással egybekötve!), akár a gyerek elhozatala iskolából, különóráról, este tanulás vele stb... Ha egy nőnek van egy kis ideje magára, hogy otthon prüntyöghessen és a kis lelkét rendbe szedhesse, esetleg a barátnőkkel kicsit trécselhessen, meg fogja hálálni.”

2. Alfonz

„Tökéletesen ugyanebben a cipőben járok, azzal a különbséggel, hogy nekem hamarosan 3 gyermekem lesz, éppen most állok az említett döntés előtt, hogy lépjek-e félre, vagy sem. Egyre jobban az utóbbi mellé húzódok, már többször elmondtam a véleményem, hozzáállásom a témáról a páromnak, és változás nem történt. Így ha félrelépek, akkor is elmondom neki, ha megtettem, mert ez nem az én saram, úgy gondolom, úgy érzem.”

3. Attila

„Üzenem, hogy kitartás!!! Én is túlestem ezen, sokat segítek otthon a háztartásban és a három fiunk nevelésében. Így este nem olyan fáradt a drágám, és sokkal több kedve van, vagy ha nincs is kedve, legalább van ereje megpróbálni ráhangolódni. Amúgy nekem is megvolt az autós és a pornós időszak, a három csemete szerepe pedig elvitathatatlan a vészterhes idők közepette a házasságunk fennmaradásában. De most már minden happy, fel a fejjel, Alfréd!!! Nem vagy sem lúzer, sem balfasz, viszont ha a mostani helyzet nem OK, változtatni kell.”

4. Albert

„A sztorim ugyanez, annyi könnyebbséggel, hogy nincs gyerekem. Ragozhatnám, és ismételhetném, hogy mit hogyan éltem át, és tényleg mennyire szerettem, szeretem a feleségem.

Én elváltam. Mindig jöttek a tanácsok, beszéljük meg. Megbeszéltük, időt is hagytam neki 1 évet, nem változott a dolog. Én negyven éves vagyok, még kezdhetek új életet. És kezdtem. Borzasztóan nagyon nehéz volt érzelmileg! De megtettem!

Természetesen először megcsaltam, de én érzelemből szeretkeztem egy régi barátnőmmel. Fantasztikus volt. A fizikai megcsalás egyáltalán nem okozott lelkiismereti problémát (pedig nagyon féltem ettől), az akkor még feleségem eltartása, jövőbeli életének felelőssége, de leginkább a hazugságok fájtak, és érzelmileg ez szinte sokszor impotenssé is tett. A hazugság annak, akivel éltem 16 éven keresztül jóban-rosszban, ez volt a legnehezebb, nem a fizikai megcsalás egy másik hölggyel.

Azt gondolom, egy felelősséggel teljes, értelmes nőnek tisztában kell lennie egy férfi igényeivel, a kevés szex következményeivel, egy esetleges válással. Megbeszéltük, nem változott a nejem hozzáállása. Egy házasságot megtartani a legnehezebb, nagyon sok munkával jár mindkét részről! Úgy gondolom, így utólag, talán objektívan – noha mind a mai napig szeretem –, én többet tettem le az asztalra.

Jól döntöttem. Egy másik hölggyel élek, de ez már egy külön sztori.

Nincsenek sablonok, nincsenek ugyanolyan történetek, és nem bátorítok senkit a válásra, hiszek a házasságban. Ha esetleg megcsalás és válás mellett dönt, csak jó tanácsként írom: minél előbb mondja meg a tényt a feleségének. Ehhez kis időre és nagy erőre van szükség, de sokkal jobb és könnyebb lesz lelkileg. Saját tapasztalatomból írom.”

5. Alíz

„Kedves Alfréd, a párom mutatta meg az irományát, ugyanis nálunk pont ilyen problémák vannak. Tisztában vagyok vele, hogy ez nem jó, értem a probléma lényegét, de úgy érzem, hogy ha szembeforgat vele, nem fog szépen magától megváltozni minden. Egyrészt a lelkiismeret-furdalásom növekszik attól, hogy  hangsúlyozva van valami, ami „igazából az én hibám”, vagy legalábbis ő miattam szenved. Másrészt pánikba esem, mert persze az én fejemben is motoszkál, hogy előbb vagy utóbb úgyis mással fog dugni, ezt elkerülhetetlennek látom, csak idő kérdése.

Közben valahogy úgy érzem, elfeledkeznek róla, hogy ezt mi nők nem direkt csináljuk (nyilván a felesége sem), vagy talán nem is ez a jó szó, hanem inkább úgy fogalmaznék, nem nagyon tudjuk fejből és megértésből azt tenni, ami az elvárás, és ezt a problémát nem tudjuk „okosan” kezelni, hiszen a szexuális vágy keltésének a módja nem az, hogy szuggerálom magamba, hogy legyen. Nem az a levelem célja, hogy a felelősséget a férfiakra toljam ebben a helyzetben, de úgy gondolom, ahhoz, hogy egy nőben szexuális vágy legyen, ahhoz a férfinak is tenni kell valamit, és sajnos az együtt töltött évek számának növekedésével valószínűleg egyre többet, a tapasztalatom pedig az (nem akarok általánosítani, de nálunk így van), hogy ez az arány pont fordítva szokott lenni.

Amikor valami olyasmit írt, hogy ott fekszik egy nő, aki az öné, azon eléggé elgondolkodtam. Valami olyan jutott eszembe, hogy amikor teljesen biztosak abban, hogy birtokolnak minket (ez nem baj!), akkor vajon mennyit, vagy inkább mit tesznek értünk ahhoz képest, amikor még nem érezték ezt a birtoklást. Azért írtam, hogy inkább mit, mert nem akarom lebecsmérelni azt, amit egy férfi a családjáért tesz általában, mert az nem kevés, abban viszont nagy valószínűséggel egyetértünk, hogy egészen más, amit egy hódítani és egy nőt megkapni akaró férfi tesz. Én itt  látom a probléma gyökerét, de én sem vagyok okos, mert a saját életemben, a gyakorlatban nem tudom a megoldást.

Az biztos, hogy betudható a társadalmi viszonyoknak, annak, hogy küzdünk a megélhetésért. Én például főállásban dolgozom, anyagilag elég jelentősen hozzáteszek az életünkhöz, és erre szükség is van, de otthon még délután lenyomok egy fél műszakot a munkámon kívül minden nap. Hétvégén pedig csinálom azt, amire hét közben már képtelenség időt szakítani. Háztartást vezetek, főzök, gyereket nevelek...

Mozaikcsaládban élünk, 4 gyerekünk van kettőnknek összesen, nem egyszerű. Esténként gyakorlatilag beájulok az ágyba, és legtöbbször csak akkor gondolok a szexre, amikor érzem a vágyat a páromban magam mellett, de akkor is csak úgy, hogy basszus, már megint... és igen, néha rohadtul dühös vagyok érte, hogy basszus, ő nem fáradt!?

Szóval azt akarom ezzel mondani, hogy mi nők, nem a mai világra vagyunk programozva genetikailag, hanem arra, hogy otthon legyünk, és összetartsuk meg ellássuk a családot, és ebbe nyilván a szex is beletartozik. Hát, sajnos ezt nagyon kevesen engedhetik meg maguknak szerintem. Egy férfi pedig nem a főzésre meg a takarításra van programozva és hiába próbálnak sokan besegíteni (az én párom is), ez sem feltétlenül oldja meg a problémát, mert általában nem úgy csinálják, mint egy nő, magyarul túl sok terhet nem tudnak levenni a vállunkról.

Ez így persze patthelyzetnek tűnik, valahogy meg kell próbálni izgalmat, meglepetést csempészni a kapcsolatba, és nem a megszokott sablonok szerint csinálni mindent. Én abban hiszek, hogy lehetőség szerint el kell menni otthonról néha 1-2 napra. Ha más a környezet talán könnyebb kicsit másképp viselkedni. Megmondom őszintén, lehet, hogy nincs igazam, de én ezeket a + dolgokat a páromtól várom, ezért nem jutunk sehová, mert azt hiszem, ő meg tőlem. Én úgy gondolom, hogy elvagyok szex nélkül is, látványosan ő az, akinek fizikai és lelki problémát okoz (az én problémám „csak” az övének a következménye) ennek a hiánya, ebben az esetben pedig tegyen meg mindent azért, hogy ez megváltozzon és újítson, teremtsen olyan körülményeket és hangulatot, amiben egy nő alkalmas a szexuális együttlétre, ne csak nyafogjon és ne dőljön hátra, hogy ez a nő az övé, mert ha nem szexel vele, akkor olyan, mintha nem is lenne az!”

6. Anna

„Leírom neked a női oldalt (33 éves nő vagyok, két négy év alatti gyerekkel).

Vannak nők, pl. én is, akik szülés után kurvára nem kívánják a szexet. Ennek legfőbb oka a sok rohadt hormon (pláne ha szoptatott is), a kurva fáradtság (éjszakázás a gyerekkel), és van akinél az is, hogy rajta maradt pár kg, és eléggé zavarja. Meg pl. nálam elég fura volt egyik pillanatban a gyereket táplálni a mellemből, a másik pillanatban meg eljátszani a szexistennőt...

De egyszercsak ezek valahogy a helyükre kerültek. És azóta megint baromira kívánom a szexet. Úgy vagyok, mint te (nő létemre), hogy egész nap ez jár a fejemben. Mégis alig csináljuk. Itt már két gyerek van. A férjemmel hulla fáradtak vagyunk. Meg valahogy már nem mindig olyan jó vele. Sokszor jobb maszturbálni...

Nem lehet, hogy ő is kívánja, csak van valami, amit nem kap meg, amire vágyik? Szerintem baromi nagy tévhit, hogy a nők sokkal kevesebb szexre vágynak! Na tehát, nálunk ez van, de azért igyekszünk, és ami a legfontosabb, megbeszéljük. Mi tudjuk egymásról, hogy szoktunk önkielégíteni. Nézünk néha együtt pornót (miért kell ezeket titkolnod? biztos, hogy az asszony nem értené meg?).

A legújabb kedvencünk, hogy az interneten szextörténeteket olvasunk. A feleséged nem szereti az ilyet? Mert baromi jó hatással van a libidóra! És ezek a történetek olyanok, ami a nőnek is tetszik, legalábbis nekem nagyon bejön (pl. ez).

Lehet, csak fásult a mindennapokban. Gyerek, munka, háztartás... Lehet, nem tud kikeveredni az anyaszerepből, és újra szexi kívánatos nőnek éreznie magát. Van lehetősége néha fodrászhoz, kozmetikushoz járni? Van lehetősége néha kiöltözni, igazi nőies ruhákat hordani? Mert ez kell. Ha azt mondja neki nem, akkor is! Plusz egy jó sztori, és lehet, felébred benne a régi nő.

Nem tudom milyen pasi vagy (azon kívül, hogy baromi türelmes! riszpekt!), de a nőnek kell a romantika, az odafigyelés.  Amióta megvannak a gyerekek, én ebből marha keveset kapok. Illetve most megint kapom, mert szóltam, hogy szükségem van rá. Hát sajna mi így működünk. A dugás nem csak a dugásból áll. Sok-sok kényeztetés kell. Szex előtt, után, sőt a szexmentes napokon is!

Persze gyerek mellett baromi nehéz. Nekem pl. minimum egyszer be kell mennem a kisebbhez szoptatni minden alkalommal, amikor szexelünk. Néha elég lelombozó. Gondolom, egy 4 évessel már talán könnyebb. Szóval, ha nem tök prűd az asszony, akkor ezek segíteni fognak.

Pornóból is létezik „női" pornó, amiben nem alázzák szarrá az asszonyt. Az a nőnek is izgató tud lenni.

Ha a feleséged igazán szeret, hidd el nincs el vígan. Baromira frusztrálja őt is ez! Engem iszonyatosan zavart, hogy nem adhatom meg neki azt, amire minden pasi vágyik. Én is belementem olyan szexbe, amit nem igazán akartam. És ha ő esetleg gyakran erőltette meg magát, és szexelt, pedig nem volt jó a szex, lehet, elment tőle a kedve!

Nem tudom, hogy éltek, van e lehetőségetek lepasszolni a gyereket (nekünk nincs, mert egy nagyszülő sincs pl.). Ha nálatok sincs, oldd meg, hogy legyen! Alkalmanként pár óra bébiszitter (mi is most fogjuk bevezetni).

Vidd el az asszonyt sétálni, romantikázz! Utána vidd el szállodába, vagy más lakásába, vagy egy eldugott helyre kocsival, és dugjatok ott!  Ne mindig otthon az uncsi misszionárus pózban! Csináld úgy, hogy elborítsa az agyát a rózsaszín köd, és újra kívánjon téged!

Ha ezek se jönnek be... Hát akkor komoly gond van. Akkor utolsó esély párterápia és/vagy szexuálpszichológus.

Ha az se! Engedélyezve, hogy félrekúrj!”

7. Antal

„Mintha a saját életemet látnám a leírtakban. Én viszont már továbbléptem. Elmondtam a feleségemnek, hogy a szex nekem ugyanúgy része az életemnek mint az evés, ivás - természetesen azért nem ilyen mennyiségben. Ha bizonyos időközönként nem kapom meg, akkor az „anyag” feltolul az agyamba, és akkor kiszámíthatatlan leszek. Az pedig nem jó senkinek.

Ugyanakkor azt is elmondtam a feleségemnek, hogy mától egyszer sem fogom a szexszel fárasztani - nem fogok kezdeményezni -, mert elegem van az olyan kudarcokból, hogy most nincs kedvem. Innentől csak akkor lesz szex, ha ő akarja. Viszont, ha a szexszel töltött idő nem éri el az általam elvárt mennyiséget - amit azonban pontosan nem definiáltam -, akkor keresek más megoldást. Ez egy darabig hatott. Aztán visszaállt minden a régi kerékvágásba. Ekkor kezdődtek a trükkök.

Mivel tudja, hogy a zsánerem a hosszú fekete hajú nők, egyszer-kétszer kértem a kolléganőmtől néhány fekete hajszálat, amit elhelyeztem a fehér ingemen. Mosáskor persze hogy észrevette, és megkérdezte hogyan került oda. Én erre a legteljesebb nyugalommal válaszoltam; megmondtam, ha tőled nem kapom meg, megkapom mástól. Semmi veszekedés nem volt, de láttam rajta, hogy nagyon megviseli. Persze nem az, hogy megcsaltam, hanem, hogy igazat mondtam-e ezzel kapcsolatban. Biztos, ami biztos, innentől megint kicsit sűrűsödött a szexuális életünk.

Aztán eljött az a pillanat is, amikor megtörtént a konkrét félrelépés. Nem mondom, hogy nem volt lelkiismeret-furdalásom, de nem láttam más megoldást. És még csak észre sem vette.

Néha bejött az a csel, hogy később mentem haza, mintha mással töltöttem volna az időmet (tudja, hogy haverokkal nem szoktam kimaradni, mert nem iszom alkoholt). Ilyenkor is sűrűsödött egy darabig a szex, de sajnos mára már kifogytam az ötletekből. Maradt a házasságon kívüli viszony.

Azonban a barátnőmnek már az elején elmondtam, hogy a feleségemtől sosem fogok elválni, mert szeretem, mint ahogy őt is. Szerencsére valami hasonló problémája lehet neki is, mert megértette. Sőt! Kifejezetten kért, hogy legyünk nagyon óvatosak, nehogy lebukjunk.

Szóval az első lépés mindenképpen az kell, hogy legyen, hogy elmondod a feleségednek, mi az ami téged frusztrál, és milyen következményei lehetnek. Ha nem változik a helyzet, erkölcsileg felmentést kapsz! De ha már tényleg félrelépsz, azt tedd intelligens módon, hogy ő semmiképpen ne tudja meg - mert az rá nézve nagyon megalázó, ha mástól tudja meg.”

8. Anita

„Ha tényleg szereti a feleségét, akkor szerintem meg kéne ezt beszélniük, mert így csak saját magát stresszeli, és ha kiderül, hogy mit csinál, mikor nincs otthon a neje és a gyermeke, akkor szerintem nagy balhé lesz. Amennyiben nem sikerül közös nevezőre jutniuk, azt javaslom, maradjon a pornónál. Vagy, ha nagyon nem passzolnak az igények, akkor inkább váljanak el. Ne alázza meg a feleségét csak azért, mert fizikailag többet igényel. Nem csak a szex egy kapcsolat alapja, de ha nincsenek kielégítve a testi igények, az csak negatív irányba sodorhatja a kapcsolat minőségét.”

9. Aurél

„A válasz abban rejlik, hogy a nők nem éreznek ilyet. Nem is tudják az egész szituációt elképzelni. Meg kell beszelni.”

10. Abigél

„Sokkal alattomosabb és nyuszibb félremenni és megcsalni a másikat, minthogy odaállni és elmondani, szivem, imádlak szeretlek kívánlak, de ha nem próbálunk meg többet szeretkezni, tönkremegy a kapcsolatunk.

Plusz ne felejtsük el, hogy nagy baj lehet, ha egy nő nem kívánja a szexet, lelki okok állhatnak mögötte, inkább ezen kéne segíteni, minthogy álmodozol a szexről és kalkulálsz hogyan is legyen. A nő érzéki érzelmes lény, biztosan van oka annak, ami köztetek ki alakult.

Ott a gyerek, a napi folyamatok általában felőrölnek minket nőket, és este a legkevésbé van kedvünk a szexhez ezek után. De ha mondjuk biztosítasz a párodnak mondjuk egy héten 1 napot, amíg a gyerek a nagyszülőknél van vagy valaki vigyáz rá, akkor visszahozod a romantikus tini napokat, randiztok, vacsora, forró fürdő, megfürdeted, kényeztetés a nő lehengerlésének az alapja, egy héten egyszer éreznünk kell legalább, hogy mi vagyunk a férfi szeme fénye, a kincse. Abszolút nem megalázóként kell ezt felfogni a férfinek, hanem ez oda-vissza verzió, miért legyen a nő este szajha, ha napközben vagy egész héten nem kapott cserébe semmit. Nem ajándékok kellenek többnyire, hanem érzelmi támogatás.

No persze pont ezért kell leülni és megbeszélni vele, ő mit szeretne. Mert ez a legfontosabb, én csak tippeket tudok adni, de komolyan tanácsolom, ülj le vele egy gyerekmentes este, és beszéljétek meg.

Ja, és még plusz tanács, tényleg azt hiszed mi nők nem agyalunk a szexen, hogy nem bizsereg a punci ha pornót nézünk? Ne légy naiv, épp ezért azon is el kell gondolkozni, esetleg ő nem csalt-e meg már rég.... Illetve, hogy valami lehet a háttérben, hogy pl. ő sem mer feléd fordulni. Nem szégyen, de lehet, valamit nem csinálsz jól, nem esik már úgy, a terhesség miatt teljesen megváltozik a női szervezet...

Sok szerencsét és sikert kívánok neked, és remélem jól fog elsülni, szó szerint!”