Ha egy jegygyűrű elveszik, akkor mindenáron utána kell menni - főleg, ha egy méregdrága gyémántékszerről van szó. Van, akinek mázlija van, és az elgurult gyűrűt megmenti valami a biztos végzettől, de nem mindenki ilyen szerencsés. A Miami Herald tudósítása szerint bizonyos Brian McGuinn az eldobható borotvájával együtt valahogy (el nem tudjuk, képzelni, hogy) felesége jegygyűrűjét is kihajította a kukába. Nagy pechükre csak másnap reggel jöttek rá, hogy mi történt, amikor már levitték a szemetet, azt pedig elszállították a telepre. McGuinn úgy döntött, utánamegy az örök hűség másfél karátos zálogának, és visszaszerzi.
A szeméttelepesek igen segítőkészek voltak a 34 éves gyűrűkeresővel, mivel állítólag viszonylag gyakran érkezik hozzájuk valaki, aki egy véletlenül kidobott értéket szeretne guberálás útján visszaszerezni.
Adtak a mindenre elszánt férjnek védőfelszerelést (kesztyűt, maszkot, overált, stb.), buldózerrel kicsit szétterítették a több méter magas szeméthegyet, hogy könnyebb legyen benne vájkálni, és azt is megmondták, a 9 tonnányi hulladékhalomnak valószínűleg melyik végén érdemes kezdeni a gubizást. Plusz bátorítólag azt is elmesélték, hogy a telep történetében eddig csak egyvalaki találta meg, amit keresett, és az illető hölgy három napig túrt napi nyolc órán keresztül a sikerig.
A híradás szerint ezt a szeméttelepet úgy kell elképzelni, hogy ott hosszú ideje rohad az ételmaradéktól a szaros pelenkáig minden. Ráadásul McGuinn érkezése előtt hatalmas esőzés volt, és a magas páratartalom a Miamiben szokásos hőséggel kombinálva igencsak kedvez a bomlási folyamatoknak - a mindenre elszánt férj nekiállt guberálni, de hamarosan elhányta magát, olyan elviselhetetlen volt a rothadó szemét bűze.
Az érzékeny gyomrú férj azonban nem adta fel, és szerencséje is volt, mivel mindössze fél óra után kiszúrt egy jellegzetes rózsaszín papírpoharat, amely felesége kedvenc fagyizójából származott. Így hamar megtalálta saját szemeteszsákjukat, a baj csak az volt, hogy az nem volt jól bezárva, így a tartalma szét volt szóródva, el volt keveredve az ázott-rohadó szmötyiben. McGuinn azonban hiába nyúlt volna bele a bűzölgő szemétmasszába, a vastag védőkesztyűn keresztül nem érezte volna, ha a keze a jegygyűrűt tapintja, ezért innentől kezdve kénytelen volt puszta kézzel kurkászni a szemetet.
A kesztyű levétele azonban jó ötletnek bizonyult, mert így hamarosan meglett a gyűrű. McGuinn állítólag egyenesen az ékszerészhez ment vele, hogy kitisztíttassa, képzelhetjük, hogy örülhettek az üzletben a guberálásból érkező férfinak. Amikor a jegygyűrű már nem bűzlött, hanem újra ragyogott, a férj felesége munkahelyére ment vele, és felhúzta az ujjára. Az asszony egyébként éppen gyereket vár, kisfiuk három hónap múlva születik majd meg.