Mindent visz a New Zealand Herald által egy névtelen email alapján felderített friss spermadonor-botrány, amiben egyszerűen minden van: melegházasság-téma, gyerekvállalás mint emberi alapjog, feleség elől titkolt nők és gyerekek, Mensa-tagság, szépségkirálynő, leszbikusok, bukott politikus és véletlen vérfertőzés kockázata. Ráadásul a cikket szerző újságírót úgy hívják, mint a Sírhant művek meleg főszereplőjét. Olvassa alább szeretettel a részleteket.
A főszereplő bizonyos Bill Johnson, aki egy amerikai konzervatív politikus, de hazájában sem igazán ismert, mivel a melegházasságokat szigorúan ellenző férfi legnagyobb teljesítménye az volt, hogy 2009-ben két százalékot ért el az Albama kormányzói posztjáért folyó küzdelemben. Johnson a második férje egy volt szépségkirálynőnek, akinek előző házasságából három gyereke van, illetve most már egy unokája is. A pár azonban gyermektelen, mivel az asszonynak 10 évvel ezelőtt kivették a méhét.
Johnson azonban mindenképpen gyereket akart volna, és így az az ötlete támadt, hogy spermát adományoz más nőknek. A feleség ellenezte az ötletet, és az így támadt nézeteltérésnek az lett a vége, hogy a pár pszichológushoz fordult. Itt a konfliktust nem sikerült feloldani, és mivel politikai pályája úgyis befuccsolt, Johnson Új-Zélandra távozott, hogy segítsen a Christchurch környékén pusztított földrengés áldozatainak. Mint kiderült, nem csak nekik segített.
„A fajfenntartás és a gyereknemzés ugyanolyan alapvető emberi szükséglet, mint az evés” - nyilatkozta most Johnson, aki úgy vette el a feleségét, hogy tudta róla, hogy az asszony soha nem fog tudni gyereket szülni. Johnson keresztény-konzervatív politikusként azonban a jelek szerint csak saját alapvető szükségleteit ismeri el, a melegek emberi szükségleteit sokkal kevésbé tartja fontosnak, hiszen hivatalos politikai nézetei szerint nemhogy a homoszexuálisok gyerekvállalásával nem ért egyet, hanem még a házasságkötésükkel sem. Úgy érzi azonban, őneki viszont alanyi jogon jár a saját gyereksereg - ha a neje ellenzi, akkor titokban.
Új-Zélandon ugyanis nem bírta tovább, hogy a feleségének lehetett saját gyereke, neki viszont nem. A hivatalos utat megkeresve, internetes szolgáltatók segítségével összesen kilenc nőt keresett meg azzal, hogy spermát adományozzon nekik, ezek közül legalább három már terhes, és többen is egy másik nővel élnek együtt, azaz leszbikusok.
„Minden apa és anya tudja, hogy miért csinálom ezt” - igazolja most Jonhson a tetteit. „Ha az élet más lapokat oszt nekem, akkor nem tennék így. De én nem azokat a lapokat kaptam, mint a feleségem.” Más lapokat ugyan valóban kapott a feleség az élettől, információkat azonban nem a férjétől, aki nem mondta meg az Amerikában maradt feleségnek, hogy Új-Zélandon három nőt is teherbe ejtett. Mindezek fényében a sztori egy különösen szépen csillogó részlete, hogy Johnson a Mensa tagja, azaz elvileg átlagon felüli intelligenciával rendelkezik.
A nőgyógyászok spermadonorokra vonatkozó egyik ajánlása az, hogy ugyanattól a férfitól legfeljebb négyszer használjanak fel mintát. Ez egyrészt kizárja az olyan horrorjeleneteket, mint amilyet az amerikai tévében mutogattak nemrég a hetvengyerekes apáról, másrészt a véletlen vérfertőzés veszélyét is csökkenti. Ha ugyanis ugyanattól az apától sok olyan gyerek születik, aki nem ismeri egymást, akkor előfordulhat, hogy felnőtt korukban a leszármazók közül kettő között szerelmi viszony szövődik, hiszen nem tudják, hogy ugyanaz a férfi a biológiai apjuk. Johnson azt mondja, nem lépte át ezt a négyes limitet, bár az egyes leendő anyákkal nem közölte, hogy másoknak is adományozott spermát, és egyelőre nem is regisztrálta magát az Új-Zélandon kötelező spermadonori nyilvántartásban.