4 érv, amiért jó és hasznos a pletykálás

A pletykálást, a pletykás embereket mindenki utálja. Valakit a háta mögött kibeszélni akkor is csúnya dolog, ha éppen az igazat mondanak az illetőről, másról titokban hazugságokat terjeszteni meg egyenesen égbekiáltó. Most csak az előbbi esetről lesz szó, azaz arról a típusú pletykáról, ha valakiről megtudunk valami csúnyát (félrelépett, adót csalt, részegen telehányta a lépcsőházat), és azt elmondjuk másoknak is, anélkül, hogy az általunk bűnösnek vélt személyt erről értesítenénk.

A kaliforniai UC Berkeley egyetem pszichológusai azt vizsgálták, hogy van-e azért pozitív oldala is ennek az egyértelműen negatív megítélésű jelenségnek, és ha az io9.com cikkének hinni lehet, van, ráadásul több is. Szerénytelen módon az egyetemi kutatók által összeállított és három pontban összefoglalható dolgokat saját kútfőből plusz egy ponttal egészítettük ki alább, tehát jöjjön az összefoglaló arról, miért jó a pletykálás - abban az esetben, ha az igazat terjesztik valakiről.

1. Egészséges

A pletykálásnak először is pozitív hatása van az egészségi állapotra - mármint a pletykálóéra. A tudósok megvizsgálták, mi történik az emberrel, ha azt látja, hogy valaki más valami helytelenítendőt követ el. Mint kiderült, felgyorsul az illető szívverése, és stressznek éli meg a szituációt. Ezek a káros hatások azonnal elmúlnak, ha az illető elmondja valakinek a dolgot.

Egy gyakorlati példával: stresszes azt végignézni, hogy mondjuk a munkahelyen egy kolléganő elcsábítja a főnököt, és ezzel előnyöket ér el a többiekhez képest. Az ember máris jobban érzi magát, ha elmondja a történteket egy másik kollégának, és bár csúnya dolog ilyesmit kibeszélni, még mindig kevésbé elítélhető dolog, mint a főnökkel érdekből lefeküdni.

2. Figyelmeztethetjük a másikat

A pletykálás helyzetét a pszichológusok egy játékkal modellezték, ahol a tesztalanyok azt észlelték, hogy az egyik játékos (természetesen beépített ember) csalással szerez több pontot, illetve pénzt a többieknél. Amikor a titkos kommunikációra lehetőséget kaptak, a résztvevők akkor is figyelmezették a következő körre újonnan belépőket, hogy az egyik játékos csaló, ha ebből nekik semmi előnyük nem származott, mert ők már úgyis vesztettek a csalóval szemben. Ez a közlés pletykának számít, hiszen valakiről a háta mögött terjesztettek valami negatív dolgot.

A kutatók azt találták tehát, hogy az emberek - ilyen helyzetben legalábbis - tiszta jóindulatból pletykálnak, azért adják tovább a rosszat valakiről harmadik személyeknek, hogy a gyanútlanokat figyelmeztessék az imposztor üzelmeire. A pletyka tehát annak is jól jöhet, akinek elmondják.

3. Visszatart a rossztól

Mindezzel a pletyka a társadalmi rend betartását is szolgálja a kutatók szerint. Egy fentihez hasonló játékban 300 résztvevőnek bizalmi alapon kellett egymással kereskedni és javakat megosztani. A játék egy verziójában néhány játékos belelátott a többiek állásába, és erről úgymond pletykálhatott is a többieknek, míg a másik verzióban nem volt ilyen lehetőség.

Ahol a játékosok tudták, hogy ha valami rosszat tesznek, azt a többiek valószínűleg kipletykálják, ott sokkal bőkezűbben és becsületesebben kereskedtek egymással, nem akartak ugyanis belefutni egy olyan helyzetbe, hogy mindenki megtudja róluk, hogy csaltak. Ilyen szempontból tehát a pletykának visszatartó ereje is van: azért nem teszünk rosszat, nehogy pletykáljanak rólunk. A pletyka tehát végső soron az egész társadalmat szolgálja, mert ha nem létezne, sokkal több lenne a kihágás.

4. Elmondják helyettünk, amivel kínos lenne mindenki elé kiállni

Van még egy eset, amikor hasznos a pletyka, de a jelek szerint ezt a szituációt még nem vizsgálták a Berkeley-n, pedig ilyenkor annak is jó a pletyka, akiről a rossz hírt terjesztik. Nem baj, vázoljuk a helyzetet mi: valakivel valami rossz vagy kínos dolog történik, esetleg rossz fát tesz a tűzre, és ennek olyan nyilvánvaló jelei vagy következményei vannak, amik miatt a dolog egy ponton túl nem tartható titokban.

Ilyen eset például, ha egy köztudottan házas kolléga az irodában válófélben van, és emiatt kedvetlen, gondokkal, depresszióval küzd, nehezebben megy neki a munka. Ilyenkor ha a többi kolléga megfelelően pletykás, akkor az illetőről szép csendben elterjed, hogy azért ilyen furcsa mostanság, mert elhagyta a férje/felesége. Ennek tudatában valószínűleg békén is hagyják. Ha azonban nincs a pletyka, akkor a válás részleteit a kollégának személyesen kell előadni az egész kollektíva számára, ami feltehetőleg kb. ugyanolyan kínos, mint a válás maga.

A pletyka tehát megkíméli az illetőt arról, hogy személyesen kelljen magyarázkodnia, mégis az egész közösség képben van róla, senki nem kíváncsi, senki nem kíváncsiskodik - mindenki nyer. Maga Szecsődi Karcsi is azt nyilatkozta nekünk nemrég, hogy direkt szeretné, hogy a Velvet közzétegye, hogy transznemű, pontosan azért, hogy ne neki személyesen kelljen az egészet magyarázni minden idegennek, hanem terjedjen szépen el úgymond a pletyka útján, hogy mi vele a helyzet.