Olvasva az Öt jel, hogy a férfi alkalmatlan a komoly kapcsolatra című posztunkat, Tamás nevű olvasónknak eszébe jutott egy-két gondolat, ugyanis nagyon egyoldalúnak érzi a téma megközelítését. "Sok mindennel nem értek egyet, neadjisten kimondottan marhaságnak tartom, elnézést a kifejezésért" - írta Tamás, aki pontonként reagált pár mondatban.

"Nincsenek tervek - Hát ezzel természetesen nincs vita, tervek kellenek, anélkül tényleg alkalmatlan bármelyik fél is a dologra (azért a cikkben szereplő nyaralásos példa kapcsán érdekes lehet, hogy mikor hangzott el az adott kérdés, mert ugye eléggé nem mindegy, hogy januárban, vagy májusban). Az, hogy a haverjaival szervezkedik a férfi, se nem meglepő, se nem felháborító, elvégre őket évek (évtizedek) óta ismeri, feltehetőleg többször nyaraltak már együtt, vannak közös szokások - legalábbis nálunk így van. Nyáron is szükség van férfitársaságra, csajmentes időszakra, bele kell férnie a szabadságba úgy is, hogy mellette az ember a párjával is elmegy 1-2 hétre valamerre, esetleg hosszú hétvégére. Ugyanakkor még egyszer mondom, az adott téma teljesen jogos, közös tervek kellenek.

Az anyjával él - Ennek aztán sok oka lehet, legfőképpen anyagi, kényelmi avagy szociális, de ez alapján kapcsolatképtelennek titulálni a férfit minimum előítéletes. Legalább legyen a nő pontosan tisztában az okokkal. Nyilván a túl szoros anya-fia kapcsolat nem szerencsés, érthető, ha egy nő nem akar anyapótlékká válni, de azért könyörgöm ismerjük meg a férfit, mielőtt ráfogjuk, hogy "na ez is tuti olyan". Lehet, hogy megéri, lehet, hogy a nagy esélyét szalasztja el a nő a túl korán ítélkezés miatt. Lehet anyagi oka, ez a mai válságokkal teli világban se nem ritka, se nem érthetetlen, nagyon nehéz egy átlagos fizetésből egyedül fenntartani egy házat/lakást. Ha huzamosabb ideje tart a kapcsolat, de a férfi így sem mutat hajlandóságot az el- vagy összeköltözésre, akkor már tényleg vannak bajok. A harmadik, "szociális" ok, amit írtam, egyszerűen annyit jelent, hogy az ember társas lény, ki a fene szeret egy üres lakásra hazamenni, a falat bámulni úgy, hogy nem tud szólni senkihez. Van akinek ez bejön és könnyen megy, van akinek nem. Megint csak azt tudom mondani (tanácsolni?) a nőnek, hogy értelmes idő után vesse fel az összeköltözés lehetőségét, és a reakció után ítélje meg a férfit, ne pedig az alapján, hogy "na ez is még az anyjával él, tuti nem 100-as".

Az anyjával él. Jó, vagy rossz?

Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy pont ez a típusú férfi lesz a legmegbízhatóbb, pont azért, mert ha már megvolt az összeköltözés, mindent meg fog tenni azért, hogy ne rontsa el. Tudom, erre most az a női reakció, hogy ki a fene akar hónapokat várni egy "zsákbamacska" férfira, de gondoljunk bele abba, hogy egy nem az anyjával élő férfi is ugyanilyen zsákbamacska lehet hónapok után is, sőt a legnagyobb elkövethető női hiba, a ráakaszkodás is egy külön, egyedül élő férfival követhető el a legkönnyebben.

Anyagilag támogatásra szorul - Hát ez aztán a non plus ultra, főleg annak a mondatnak a tekintetében, ami pár sorral lentebb található: "Ez a szituáció mindkét típusú nő számára kényelmetlen: azoknak, akik szeretik, ha tenyerén hordozza őt a férfi (ajándékokkal halmozza el, esetleg anyagilag támogatja)" Szóval, ha a férfi támogatja anyagilag a nőt, az rendben van, igaz??! Általánosságban azt mondanám, hogy ne várjon el olyan dolgot egy nő egy férfitól ilyen értelemben, amit ő maga nem tud megadni. Persze tök jó, ha a férfinak lakása, kocsija, bankszámlája van, de azért ez ne legyen már elvárás. Ilyenkor mindig eszembe jut az a vicc, ami nem is vicc, amelyben a sarkon álló ősi foglalkozást űző nő kikéri magának, hogy ő kurva. A kurva az, aki a férfiakból él, és eltartatja magát, ő pedig itt a sarkon prostituált. Félreértések elkerülése végett nem azt mondom ezzel, hogy minden nő, akinek gazdag(abb) párja van az illethető ezzel a szócskával, de aki csak ez alapján választ, és elvár, az igen. Bocs, ha ez túl kemény, és amúgy is csak az én véleményem. Ugyanakkor az is teljesen érthető, hogy ha egy nő elért vmit szakmailag, anyagilag, egzisztenciálisan, akkor elvárja, hogy ez valamilyen szinten a párjában is meglegyen. De sok nő nagyon meg lenne lőve, ha ez visszafele is elvárás lenne... Tudom, hogy ez a társadalmilag bevett modell, ahol a férfi a kenyérkereső, a nő pedig az anya, a család melege, a háziasszony, de pont ez ellen a definíció ellen tiltakozik ma már szinte minden nő.

Inkább a haverokkal lóg - Ez szerintem a legegyszerűbb téma, nincs mit ragozni rajta: ha a férfi még egy év után is inkább a haverjaival lóg, akkor mi a fenének van a nő vele?!!? Akkor egyszerűen nem ő a legfontosabb, egyszerűen nem működik a dolog, nem hibás senki. Ez, ha nem alakul ki magától, és ilyen problémák vannak, akkor a férfi nem szerelmes, és kész.

Elmondja, hogy még alkalmatlan egy komoly kapcsolatra - Ehhez se nagyon van mit hozzáfűzni, jogos az egész, esetleg hatalmas piros betűkkel emelném ki az alábbi részt, mert nekem is nagyon sok nő ismerősöm futott/fut bele ebbe még mindig: "A gondok ott kezdődnek, hogy a legtöbb nő ilyenkor vérszemet kap, bizonyítani akar, mert hát ő más, mint a többi, majd mellette megváltozik a pasi véleménye. Előre szólunk: nem fog." Tényleg nem.

Ellenben amit például hiányoltam, és amelyik férfitípus szerintem alkalmatlan a komoly kapcsolatra:

1. A munkamániás, akinek magasan a karrier az első, akinél a nő csak a szükséges háttér lehet, például, ha esetleg meg kell jelenni valahol, vagy aki megszüli a trónörököst, és másra nem is nagyon kell.

2. Az érzelmileg alkalmatlan, aki képtelen bármiféle elköteleződésre - ehhez gondolom nem kell semmilyen magyarázat.

3. A "playboy", akinek a nők eddig sem jelentettek sokat, jöttek mentek. Általában laza, könnyed, jóképű, sármos, gazdag. Ha véletlenül van olyan őszinte, és elmondja, hogy ő ilyen, akkor erős átfedés az ötös ponttal fentebb, de 99%-ban nem mondja el, fel kell ismerni a típust. Nála a nő mindig csak egy lesz a sok közül.

4. A nős, családos férfi. Nem is hinnétek mennyi szerető státuszban lévő nő áltatja magát azzal, hogy na majd miatta a elválik a férfi, és feladja a gyerekeit. Nem fogja. Szinte soha."

Hozzászólna?

Kommentelni nem lehet, de emailt írni igen. A Randiblog email-címe évek óta változatlan, írjon nekünk!