Hazafele menet a buszost is megcumizták

Annyira sok elképesztően érdekes, humoros vagy elgondolkodtató válasz érkezett arra a posztunkra, amelynek az volt a címe, hogy „hány skalptól lesz ribanc egy nő?”, hogy csak nagy nehezen tudtuk az alábbi 15 hozzászólást úgy összeválogatni, hogy a végeredményből gyakorlatilag az összes nézőpont, hozzáállás és vélemény kitűnjön (akik kimaradtak, azoktól ezúton is elnézést kérünk!). A téma tehát az, hogy egy nőt ribancnak néznek-e, ha bevallja korábbi szexpartnerei számát, és ha igen, hány partner fölött nézik ribancnak.

Van, aki szerint az egy is sok, más szerint életkorfüggő a dolog, megint más komoly képlettel jelentkezett, és olyan is volt, aki szerint a válasz (nem 42, hanem) 6. Vigyázat, ez egy szexközeli téma, és olvasóinktól nem várjuk el, hogy finomkodjanak, ezért az alábbi 15 levélből néhány trágár szavakat is tartalmaz - most kattintson el, ha zavarja a szókimondás! Ha pedig ön is hozzászólna a témához, írjon a Randiblog email-címére, ahol folyamatosan várjuk a leveleket, történeteket!

Róbert

„Nincsen egy pontosan meghatározható szám, mert minden helyzet-, motiváció- és habitusfüggő. Hány skalptól lesz ribanc valaki? Ez egy idióta kérdés. Hány évesen? 17 évesen 17 szexuális partner a többség szerint valószínűleg sok, de egy 40 éves egyedülálló nő esetében sok-e a 40, vagy akár a 60 ex? Nem lehet tudni. Eleve milyen szempontból sok? Annak, akinek a házasság a fixa ideája és a „nászéjszakáig nincs szex” kategóriában képes csak gondolkodni, na annak nyilván egyetlen expartner is sok lesz, viszont ha van két ember, akik csak és kizárólag egy szexuális jellegű kapcsolat miatt jönnek össze egy rövidebb időre, azok jó eséllyel nem fognak azon gondolkodni, hogy hány ex lenne sok, sőt valószínűleg fel sem merül egyikükben sem ilyesmi.”

Rajmund

„A barátnőm és a barátnői szerint a bűvös szám hat. 25 felett ha ennél kevesebbet mond egy lány, akkor hazudik, ha többet, ribanc.”

Rudolf

„Szerintem ez az életkortól függ. Ha a lány mondjuk 19 éves, akkor szerintem az 5 nagyon necces, afelett pedig szerintem elérte a ribanc szintet. Harminc évesen szerintem a 20 a felső határ.”

Réka

„27 vagyok, nő. Elég kemény problémákkal vágtam neki a „felnőtt életnek”, elnyomó, mereven vallásos családból szabadulva. Lázadtam, túlkompenzáltam, belevetettem magam a fővárosi éjszakába. A férfiak is akkor érdeklődtek irántam először, nagyon imponált. Kinyílt a világ, és a két első „járós” kapcsolat után (amikben részemről nem volt érzés) sokáig úgy gondoltam, nem kell komoly (hiszen fárasztottak, nem szerettem őket). Flörtöltem, keresgéltem, bár azt se tudtam, mit, közben szerelmes is lettem, de magam előtt is tagadtam. Kerestem a helyemet is, magamat is, nulla önismerettel.

Múltkor összeszámoltam: 16 férfi volt. Magam is kiakadtam a számon, rosszul hangzik. 
Ebből egy a szerelmem 3 éve, párom, aki tudja, hogy zűrös voltam, hogy milyen hosszú utat tettem meg, mégse konkretizálnám neki így.

A többiek közt a legtöbb kapcsolatnak indult, de nem egymást kerestük. Szerintem normális, ha az ember fiatalon randizgat, és ha már többször találkoztak, megnézik egymást az ágyban is, amikor eljön az ideje.

Volt persze nyomásgyakorlás is (védtelen voltam, a férfi meg kérte a belém fektetett energia ellenértékét), félig-meddig erőszak is (túl ittas voltam), vigasz-szex szakítás után, bosszú-szex szakítás után (éretlen csitri voltam). Rövid időre szeretősdi az asszony tudtával - na az a férfi volt a legkorrektebb egyébként.

Utólag fölöslegesnek érzem mindezt, de ahhoz, hogy a mai önmagamig eljussak, a tapasztalatszerzés volt az egyetlen út, sok csalódással és értetlenséggel, és ezek is beletartoztak. Ma már tudom az értékemet, azt is, mire vágyom, és képes vagyok felelősségteljes felnőtt kapcsolatra - és ennek az a 15 férfi volt az ára.”

Regina

„Meg kéne határozni egy képletet, szigorúan tudományos alapon, amely számításba veszi az életkort is, a családi állapotot az időszakokban. A képletem:

Szexuálisan aktív évek száma:

18-28-ig 1,3-as szorzóval,

28-35-ig 1,2-es szorzóval,

35 felett 1-es szorzóval,

osztva az összes szexuális kapcsolat számával: 1-es szorzóval. Az összes szexuális kapcsolat behatolás nélkül: 0,5-ös szorzóval.

Szerintem ez elég jól tükrözi a valós teljesítményt, már ha emlékszünk mindenkire, a családi állapotot pedig indikatíve lehetne százalékos formában megjeleníteni, mindezen idő alatt 30% ebből szabad, 70% kapcsolatban.

Az én számom valahol 40 körül mozog, de mindenkinek 10-15-öt mondok, ez olyan megnyugtató a másik félnek, nincs teljesítménykényszer. És a kapcsolatok száma a minőséget nem befolyásolja, tapasztalataim szerint, illetve 10-ig igen, de utána már nem feltétlenül. Számomra fontosabb a kapcsolatok számánál, amennyiben ez normális értéket képvisel, és összeegyeztethető az életúttal (20 éve nős pasi esetében nem ok a 30 nő, 10 évig kapcsolatban és 10 évig kapcsolat nélkül élő esetében nekem rendben a 30), szóval fontosabb nekem a minőség. És a minőség, amit kapok nem feltétlen korrelál a szexuális kapcsolatok számával, sőt. Az esetek túlnyomó részében a 80-100 on felüli pasik teljesítménye blooooooo. Azt pedig nem szeretem.”

Ramón

„Csak abba kell bele gondolni, hogy a nők valamennyivel többen vannak, mint mi, férfiak, de semmi esetre sem annyival, hogy ha hihetünk azoknak a férfiaknak, akik 20 fölötti számot mondanak, a nőknek 10 alattit kellene mondaniuk. Ahhoz hogy egy nő 10 alatti számot mondjon, szerintem legalább tízszer annyian kellene lenniük, és akkor még abban is biztos vagyok, hogy férfitársaim közül sokan inkább azt a számot mondják, ami a vágyuk lenne.”

Rafael

„Szerintem rossz a megközelítés, mert az igazi frusztrációt a legtöbb férfinél nem az okozza, ha az újdonsült barátnőjének n+1 korábbi kapcsolata volt, hanem ha idősebb, de mégis teljesen tapasztalatlan. Nem a pasik száma igazán meghatározó itt, hanem, hogy sikerült-e a kapcsolatain keresztül a lánynak egy szexuális kultúrát begyűjtenie? Tudja-e kezelni, ha eltérnek az ő és a pasi igényei? Tud-e és képes-e újat tanulni?”

Richárd

„Engem nem érdekel, hogy a nő előttem 0, 2, 4 vagy 50 férfival volt. A lényeg az, hogy összesen kétféle nő van:

1. Akinek van annyi agya, hogy felfogja, amikor a legelején közlöm, hogy egyikről sem akarok hallani.

2. Amelyiknek nincs.

És el kell mondjam, nagyon szomorú, hogy a 90% képtelen megérteni, hogy engem az se zavar, ha százzal volt, az se, ha kurva, de ha elmeséli, akkor már nem érdekel. És ez akkor is így van, ha összesen egyetlen eggyel volt előttem, és azt meséli el. Inkább legyen ribanc, de kussoljon, ennyit várok el.

És a legtöbbje, mire rájön, hogy nem vicceltem, és tényleg zavar, már késő. Pedig szólok az elején, és szépen: „kössünk üzletet, egy szót se az exekről. Mit szólsz?”

Erre úgy a nők tíz százaléka képes szellemileg. A többi azt hiszi, hogy ha más férfiakról beszél, akkor:

1. Nincs jelentősége.

2. Előremozdítja az ügyet, mert a. féltékennyé tesz, b. magabiztosabbnak tűnik, c. kelendőbbnek tűnik => idiótának tűnik.

Az ilyet azonnal kirakom.

Annak a tíz százaléknak, aki megérti, hogy nem beszélünk róla, szintén tíz százaléka képes odafigyelni arra (tehát a nők 1%-a), hogy úgy fogalmazzon, hogy mindig ketten legyünk.

„Sokan mondták, hogy jól áll nekem a fekete bugyi” helyett „a barátnőim szerint jól áll nekem a fekete, te mit gondolsz?”

„Mindig azok a férfiak vonzottak, akik” helyett azt mondja, „tudom, hogy engem az a férfi vonz majd, aki”.

Nem azt mondja, hogy „szeretem, ha hátulról keményen dugnak”, hanem azt, hogy „szeretem, ha hátulról keményen dugsz”.

Valahol itt kezdődik az érzelmi intelligencia. Elég ritka. És nincs olyan férfi, akit a múlt emlegetése ne zavarna.”

Rózsa

Nekem a „tökéletes párkapcsolat egy olyan férfi személyében érkezett el, aki bár 2 évvel fiatalabb nálam, talán egy picit okosabb - amikor az előző partnerek számáról kérdeztem, közölte, ő nem szeretné elmondani, és az én számomat sem szeretné tudni, mert jobb ez így mindenkinek. Tipikus nőként még párszor nyaggattam emiatt, de sosem válaszolt, így én sem mondtam el a történetet, exekről soha nem esett szó a többéves kapcsolatunk során, és utólag nagyon hálás vagyok neki ezért. Szerintem nem a skalpok számától lesz valaki ribanc, hanem attól, hogy kérkedik velük.”

Robin

„Sokkal fontosabb a hogyan, mint a mennyi. Egy lány attól nem lesz ribanc, ha hosszú évek folyamán volt tucatnyi egyéjszakás kalandja, tartós kapcsolata meg sosem, ott más gond van a hölggyel. Találkoztam ilyen lánnyal. Meg olyannal is, akinek volt 3 komolyabb kapcsolata, megcsalta mindegyiket, és miután az utolsó véget ért, pár hónap alatt az eddigiek többszöröse fordult meg az ágyában. Melyik a nagyobb kurva?”

Renáta

„Egyenesen felháborítónak tartom, hogy a pasik még mindig ott tartanak, hogy ők annyit kefélhetnek, amennyit csak szeretnének (még erény is), de a nő, az nehogy már jól érezze magát. Nem tartom egyáltalán soknak, ha valaki 10-nél több fiúval lefeküdt, saját példámból kiindulva.

Én 21 éves, egyetemista lány vagyok. Nem tartom magam (és más se, ilyen típusú visszajelzéseket nem kaptam még) ribancnak, csak egy átlagos, fiatal, aktív és az életet élvező csajnak.

A mostani barátomat beleszámítva, összesen 7 pasival voltam eddig. Nemi életet 18 éves korom óta élek, tehát ez a hét srác 3 év alatt történt. (Itt kitérnék arra is, hogy mint látjátok, a „ribikkel” ellentétben én nem feküdtem le már 14 évesen valami kis kölyökkel.) Ebből 4 a barátom volt, akikkel több hónapig jártam. Persze tudom, hogy ez sok embernek nem számít hosszú kapcsolatnak, de szerintem az érthető, ha az ember élete első kapcsolatai nem tartanak még olyan sokáig. Ezen kívül még volt ugye 3 srác, akivel pedig egy egyéjszakás kaland keretében feküdtem le.

Na most ne mondja nekem senki, hogy ha én fiatalon (mikor a libidóm a csúcson van) boldogan bulizok, és elkap a hév, egy helyes sráccal csak azért ne feküdjek le, mert akkor „ribancnak” fogok számítani! Ezt egy fiúnál teljesen természetesnek veszik, akkor a lányoknál miért nem?

Persze jön a kérdés, hogy akkor én kit tartok ribancnak. Nos szerintem az számít annak, aki célzottan a szám növelése érdekében, másokra tekintet nélkül (pl. barátnő exével, stb.) kefél mindenkivel össze-vissza. Nem azért, mert élvezi, hanem hogy elmondhassa, hogy ő már x fiúval lefeküdt. Aki ezzel menőzik, és nagy dobra veri. Ezekre a lányokra elég jellemző, hogy kéretlenül csak a pasijaikról beszélnek, plusz láthatóan nincs nagy érzelmi intelligenciájuk.”

Rómeó

„Mivel a férfi, ha nem is skalpvadászatból, de a szex iránti eszméletlen vágy miatt kielégíti leküzdhetetlen szükségleteit, élvezi az életet, azt, hogy szinte kézzel foghatóan érzi, ahogy szétárad benne az orgazmus után az endorfin, akkor egy nő miért ne tehetné? A nőknek otthon kell vergődniük az ágyon, míg egy hasonló szexuális szenvedélyességgel megáldott úriember éppen azt teszi, amire VÁGYIK? És még egyszer mondom, nem skalpvadászatról vagy a ribanc titulus minden áron való megszerzéséről beszélek, egyszerűen így születik az ember, valaki szereti, de nem gondol rá annyit, van, akinek csak ezen jár az esze. Nem szeretem azokat a lányokat, akik sok névvel rendelkeznek, mert a körülöttem élőktől, az ismerősöktől nem jó visszakapni, hogy ühhhhh, hogy voltál képes rá stb.

Én is ebben a társadalomban szocializálódtam, épp ezért nem azt mondom, hogy éljenek úgy a nők, ahogy a férfiak, vagy hogy legyenek büszkék a teljesítményükre, de, és most képmutató leszek, semmi bajom azokkal a nőkkel, akik ugyanúgy szeretnék megélni az életet, mint bármelyik embertársuk széles e világon, amíg nem tudom, hogy hány emberrel csinálja, csinálta. Végezetül kedves férfitársaim, tegyük szívünkre a kezünket! Ha előttünk térdelne bájos újdonsült barátnőnk, miért ne mondhatná, hogy köszi nem, mert ezt előttem öten, tízen, ötvenen vagy százan már bekapták…”

Rezső

„Pasi vagyok, de nekem is 2 éve nincs hosszabb kapcsolatom, bármennyire is szeretnék, de hát szexelni kell, szóval az én számom is szépen növekedik. Viszont volt már olyan, hogy egy lány azért nem jött össze velem, mert elmondtam, mennyivel voltam, és túl soknak találta.”

Rita

„Nem sok tapasztalatom van e téren, de a suliban, ahova járok, a csajok szinte mind egytől egyik ribancok. Volt, hogy hazafele menet a buszost is megcumizták. Én sem szoktam kérdezgetni a barátomtól, mennyi csaja volt, mivel a kapcsolatunk elején mondta, hogy én vagyok neki az első igazi „nője”. Volt egy barátnőm, aki akkor kezdett ribanckodni, amikor bepasizott. Nekem személy szerint (a mostani barátomon) kívül 2 barátom volt, de egyikkel sem feküdtem le, még csók sem volt, pedig itt laktak a szomszéd faluban. Nekem a mostani barátommal volt minden intim élményem először: csók, szeretkezés… Eszembe se jutna mellette megcsalni, csak cukkolásból szoktam mondani, hogy ez meg az milyen helyes meg cuki, de utána úgyis kinevet, miszerint ne erőlködjek, tudja, hogy őt szeretem. Úgyhogy röviden ez az egész ribanc dolog már a suliban kezdődik 15-16 éves kortól(ahogyan én láttam), amikor ugyanis a csajok tudatják a srácokkal, „bármit megteszek… nézd, hogy rázom a seggemet” alapon. A fiúk meg nem szívesen beszélnek róla, ezt onnan tudom, hogy 18-en vagyunk az osztályban, ebből 12 fiú, s jó, ha van belőle 5, aki már nem szűz (beleértve a barátomat is).”

Renátó

„Látom, van baj bőven. Ősi tanítások, olyan mint pl. Jézus (juj, le mertem írni ezt a nevet)már tisztán elmondta, hogy nem kéne szexuális kapcsolatot házastársi kapcsolaton kívülre vinni. (Óh hát juj hát az nem úgy van) Igen? Nos akkor miért is írja a cikkíró azt, hogy bevallani a pasik számát kínos? Nem lenne jobb az, hogy: „-Hány pasival feküdtél le előttem? -Eggyel sem, és ha nem akarsz feleségül venni, veled sem fogok.” (Jaj hát ez ódivatú, meg hol az élvezet, meg a másik megismerése...) Kérem szépen! Nem kell olyannal játszani, amitől az embernek testi-lelki baja lesz! A szexualitás 2 ember (férfi és nő, szigorúan, mert ebbe is beleköttök) belső szeretet kifejezési formája, mely nekik szól, és nem cserélhető a partner. Ez így lett teremtve! Bármilyen más megközelítés ilyen agymenéseket fog szülni a hozzá kapcsolódó problémákkal, amiket a cikkíró is említett. Ha meg már megvan a baj, hát nehezebb a start. Tanuljatok meg nemet mondani.”