„Tudom, hogy a poszt nem mai darab. Egészen véletlenül akadtam rá, de szeretnék a nők szemszögéből válaszolni a dologra” – ezzel kezdődött az elmúlt hetek egyik legérdekesebb emailje, és természetesen az is kiderült, hogy melyik posztról van szó, az üzenet tárgyának megjelölésében volt a link. Arra a másfél éves olvasói levélre reagál az alábbi sorok (természetesen álnéven szereplő) írója, Izabella, amelyben egy férj arra panaszkodik, többször kívánja a szexet, mint a felesége. Sokkal többször. Izabella alábbi leveléből most megtudhatjuk, hogyan néz ki egy ilyen kapcsolat a másik oldalról, de természetesen továbbra sem tekintjük lezártnak a témát: ha ön is hozzátenne, van kedve véleményét, saját tapasztalatait megosztani, kérjük, írjon a Randiblog email-címére!

„A húszas éveim elején járok, nem vagyok férjnél, de komoly kapcsolatban élek – azt hiszem, nem is volt nem komoly kapcsolatom. A szexet sohasem élveztem, biztosan azért, mert nem a megfelelő módon és nem a megfelelő emberrel csináltam először, de persze az is lehet, hogy genetika. A szüleim elváltak, mert apámnak több kellett, amit a mai napig csak 2-3 nő tud neki megadni, az én anyám egyedül kevés volt ehhez. Gyanítom, hasonló cipőben jár mint én, de ezt sohasem kérdeztem.

Azt hiszem, apa első félrekacsingatásainál határoztam el, hogy én sohasem leszek olyan, mint anyukám, a kapcsolatokban legalábbis.

Annak ellenére, hogy magát az aktust nem élvezem, naponta, vagy naponta többször is együtt vagyunk a párommal, és mindig is így volt ez, sosem mondtam még nemet a szexre, és sosem volt arra panasz, hogy keveset kezdeményezek – persze az aktuális hímnek meg kellett tanulnia, hogy jó 10 perc simogatás, nyalakodás vagy egy csiklóorgazmus után kezdhet csak bármit velem, különben szárazabb vagyok, mint a Szahara.

Nem játszom meg az orgazmust. Egyszer próbáltam, de nem jött be, nagyobb égés volt, mint ha csak a partnerem kedvére teszek. Számomra nagyon izgató, ha látom, hogy élvez engem, ha érzem, hogy mindjárt elmegy, gyakran van, hogy annak ellenére, hogy nem élveztem el, még egyszer akarom. Sosem mondták még rám, hogy frigid lennék, és mégis a 10 kapcsolatomból 8 azért ért véget, mert a másik fél félrelépett.

Nem minden a szex. De az egyik legfontosabb dolog. A férjeknek meg kellene értetniük a feleségeikkel az igényeiket, de nem vádló és követelőző módon. Rá kell szoktatni a feleségeket a szexre, vagy visszaszoktatni őket. Gondoljon bele a férfi, ha neki kéne egy akkora gyereket kitolnia magából, ő se örülne, ha bármi bemenne oda! El kell csábítani a feleségeket, barátnőket, hogy felismerjék, hogy nekik is van rá igényük. Mert biztos vagyok benne, hogy van, csak annyira átadják magukat az anyaszerepnek, hogy elfelejtenek feleségek lenni.

Nem a megcsalás a jó lépés. Az a nő, aki anno tüzes vadmacskaként tépte a párnát még most is ott van valahol, csak elő kellene csalogatni.”