„Minden nap nézem az oldalatokat, sok olvasói levelet is láttam már a velvet.hu-n, nagyon szeretem ezeket olvasgatni. Ha lehoznátok a levelem, akkor talán néhány hozzám hasonló lány nem követné el ugyanazokat a hibákat, amiket én. Ne legyetek naiv kis ribancok!” – a mai posztban közzétett levél beküldője a Renáta álnevet kapta. Renáta azt mondja, neki eddig még kizárólag csak szex-típusú kapcsolata volt férfiakkal, viszont már a bevezetőben tisztázza, hogy van egy nagyon konkrét és fontos üzenete a fiatal lányoknak. Alább saját történetével támasztja alá, hogy miért nem szabad tizenévesen egy lánynak mindenre igent mondani. A hihetetlenül részletes és bár nem trágár, mégis szókimondó levél alább található – mi megdöbbenve olvastuk el, feltehetőleg ezzel ön sem lesz másként. Ha Renáta levele után reakcióját, véleményét vagy saját történetét meg szeretné osztani a nagyközönséggel, kérjük, írjon a Randiblog email-címére!

„20 éves vagyok. Az első kapcsolatom 16 évesen volt. Komolynak nem nevezném. Ekkor már a barátnőim között egyre gyakoribb téma volt a szex, egyre többen feküdtek már le más fiúkkal, én meg nem szerettem volna utolsó lenni. Itt követtem el az első hibát. Hiába tört rám ez a félelem, úrrá kellett volna rajta lennem, nem kellett volna vele törődnöm, dehát fiatalság=bolondság...

Szóval 16 éves voltam, nyomasztott már ez a kérdés, és egyszer csak elmentem egy házibuliba, úgy, hogy előtte eldöntöttem, ott és aznap lefekszem valakivel. A legjobb barátnőm hasonló cipőben járt, mint én, ő is aznap akarta elveszteni a szüzességét. (Második hiba: EZT A KÉRDÉST NEM LEHET ELŐRE  ELDÖNTENI!) Az elhatározás nagyon erős volt, emlékszem, a puncimat is teljesen simára csináltam előtte. Tánc közben összejöttem egy sráccal (ha jól emlékszem, 17 éves volt), és hát nem sokat vacakolt, kb. 10 perc után felvitt egy szobába. Ott azonnal egymásnak estünk. Alig nyalt, gumit húzott, és egyből betette, azt se kérdezte meg, hogy egyáltalán voltam-e már valakivel. Előtte már kísérleteztem fésűvel, zuhannyal, de még így is nagyon fájt, mert bazi nagy volt neki és durván csinálta. (Aznap este még többször is átment rajtam.)

Másnap vegyes érzések törtek rám, egyrészt örültem neki, hogy túl vagyok az egészen és már én is „felvághatok” a többi lány előtt, másrészt értéktelenebbnek is éreztem magam, mert az első alkalomnak nem így kellett volna történnie. A barátnőm mellesleg szerencsésebb volt, kifogott egy olyan srácot, akivel aznap este rengeteget beszélgettek, többek között a szüzességéről is, és a srác közölte vele, hogy „ő, ha lány lenne, tuti nem egy buliban és részegen akarná elveszíteni…” Összejöttek (csak rá két hónapra feküdtek le!!) és azóta is egy párt alkotnak. Irigylem őket. Én sajnos teljesen elszakadtam tőle és teljesen átestem a ló túlsó oldalára. Lehet, hogy azért, mert az első alkalom is durva és érzéketlen volt, de szinte csak ilyen fiúkba botlottam kb. 3 éven keresztül.

Az első alkalmat követően 2 hónapig szinte ki se mozdultam otthonról, de aztán megint elmentem egy házibuliba ahol nagyon-nagyon berúgtam, de azért még tudtam, hogy mit csinálok. Ott összejöttem egy sráccal aki közölte, hogy nagyon szeretne seggbe dugni. Mondtam neki, hogy még sosem próbáltam, mire csak annyit mondott, hogy mosakodjak meg alaposan, neki van síkosítója. Egész este dugtunk, hol seggbe, hol simán, és az a legrosszabb, hogy még élveztem is. Valahol itt szakadhatott el a cérna. Innentől kezdve egyik egyéjszakás kalandomat a másik követte. (Harmadik hiba: nem tudtam nemet mondani senkire és semmire). Amikor külföldön nyaraltam, olyan is előfordult, hogy egyszerre két sráccal voltam (bár azt nem hagytam nekik, hogy mindketten egyszerre dugjanak). Voltak rövidebb, egy-két hónapig tartó kapcsolataim is, amiknek többnyire én vetettem véget. Így utólag tényleg teljesen szerencsétlen kis ribancnak gondolom magamat.

18 évesen volt egy ideig egy 25 éves barátom, aki addigra ki tudja, hány nővel volt már. Egyedül lakott egy albérletben és otthon teljes szexjáték-arzenálja volt. Szerintem mindent kipróbáltunk, amit csak ki lehetett. Kikötözött, beöltöztünk, „játékosan” megerőszakolt, mindent hagytam neki. Ott lett vége a dolognak, amikor egy haverját is be akarta vonni. (Egyébként előtte és azóta se volt senkivel se olyan jó a szex, mint vele. A végén már attól is spriccelve élveztem el, ha popsiba csináltuk. Nagyon értett a női testhez, de semmilyen érzelem nem volt a szexben.)

Ezt csináltam kb. 19 éves koromig. Csak azért írtam ezt a levelet, hogy megmondjam: egyáltalán nem érte meg. Kipróbáltam egy csomó mindent csomó mindenkivel, de sokkal többet ért volna várni egy olyan srácra, akibe a barátnőm futott bele és hagyni, hadd legyenek a barátnőimnek megjegyzéseik. Talán nem értéktelenedtem volna el ennyire a saját szememben. Most fősulira járok, próbálok teljesen felhagyni ezzel az életmóddal. Szerintem tudom, hogy lehet kikerülni az olyan helyzeteket, amikbe én kerültem. Egyszerűen legalább fél évig nem kell hagyni, hogy egy srác a bugyidba nyúljon. Ha ennyit kibír, akkor utána már hadd jöjjön minden. Most ehhez tartom magam, de eddig még nem találkoztam olyan fiúval, aki kibírta volna ezt az időt. Talán hamarosan rátalálok…”