A múltkor azért olvastam el egy írást a Randiblogon, hogy miért ne legyen az embernek szeretője, mert nekem is pont volt, már viszonylag régóta. Aztán azt gondoltam, hogy az én sztorim szerencsére nem úgy fog végződni, mint az íróé. Tényleg nem végződött úgy, de azért most lett egy elég meglepő fordulat, vagy legalábbis hirtelen minden megváltozott” – mai levélbeküldőnknek a Paul álnevet adjuk szeretettel. Paul többször is említi a témát, hogy az ő kapcsolata a barátnőjével kivételesnek számít-e. Bár szeretőt sokan tartanak (Paul is ebbe a hibába esett) abból a szempontból mindenképpen kivételesek, hogy a hűtlenkedés után milyen fordulatok álltak be ebben a viszonylag régóta tartó kapcsolatban, amiből viszont se házasság, se gyerek nem lett – ez is kivételes. Paul azt mondja, nem tudja, merre vezet innen tovább az út számára/számukra. Ezt akár kérdésnek is vehetjük, ezért kérjük, miután végigolvasta ezt a levelet, írja meg nekünk, mit gondol, mit lehet tenni ilyen helyzetben! Esetleg önnel is előfordult már hasonló? Írja meg saját történetét! A Randiblog email-címére folyamatosan várjuk a leveleket.

Ott kell kezdeni, hogy barátnőmmel mindketten kb. félúton vagyunk a harminc és a negyven között, majdnem kilenc éve vagyunk együtt. Szerelem volt nagyjából első látásra, nem voltunk már annyira fiatalok, vagy legalábbis akkor azt hittük. Az első éjszakán volt szex, az első héten már hozzám költözött. Abban maradtunk, hogy miért ne próbáljuk ki, hogy működik-e. Működött. Nagyon sok nagyon szép év következett ezután. Se esküvő nem volt, se gyerek, amiből én valamiért így utólag se vagyok hajlandó levonni azt a következtetést, hogy már ebből tudni lehetett, hogy ebből nem lesz semmi. Az ismeretségi körömben a legtöbb kapcsolat hét év után szét megy, sokan a házasok-gyerekkel rendelkezők is, mi meg ennél tovább bírtuk. Ha mi most szétmegyünk, amiben egyébként egyáltalán nem vagyok biztos, már akkor is hűségesebbek voltunk, mint az átlagpár. Ja, és nem volt köztünk soha semmi marakodás vagy durvább veszekedés, jól voltunk, boldogok voltunk. Meg vagyunk is. Szerettük-szeretjük egymást.

De azért a hét éves határnál, vagy valamivel utána nálunk is volt változás, azért kivételek mi sem vagyunk teljesen. A szokásos nyűg: egyre kevesebb lett a szex. Gondoltam, mekkora gáz, tipikus férfi vagyok, nagyon szarul viseltem a kufircmegvonást. És persze itt jött be a szerető a képbe, ráadásul a munkahelyről, mondjuk az valószínűleg kivételes, hogy egy nálam idősebb nővel. A férfiak fiatalabb csajjal szoktak félredugni. Talán tudat alatt direkt olyan nőt választottam, akit nem tartottam különösebben vonzónak, sőt, a feleségemhez képest kifejezetten kevésbé volt vonzó. A szex se volt éppen fenomenális, de arra pont jó volt, hogy ne csak a kattogással teljen az idő, amíg barátnőmmel újra egymásra nem találunk. Mert idővel mindig újra egymásra találtunk. Ebben az időszakban gyakran kellett lejárnom vidékre munkaügyben, általában ezzel a kolléganővel, volt olyan, hogy egy egész hétre, ez is nehezítette a dolgot. Vagyis megkönnyítette, attól függ, honnan nézzük.

Az viszont nem könnyítette meg, hogy időnként elég kegyetlenül furdalt a lelkiismeret még úgy is, hogy azzal nyugtatgattam magam, hogy ezek a numerák a szeretőmmel olyanok, mintha maszturbálnék, mert érzelem nincs benne, csak szex. Én kezdeményezem a feleségemnél is, hogy legyünk együtt, de ha elutasít, akkor kénytelen vagyok máshol bepótolni. 100%-ig nem tudtam meggyőzni magam, de mindenesetre ez volt az ideológia.

A legutóbbi ilyen távol töltött pár nap után volt, hogy láttam otthon a számítógépen az előzmények között a freemail oldalát. Ez azért tűnt fel, mert nekem soha nem volt freemailes címem, és a gépet csak a barátnőm használta rajtam kívül, és neki is csak régen volt egy freemailes címe. A kíváncsiságtól vezetve rákattintottam, és a böngésző még automatikusan fel is ajánlotta, hogy mi az emailcím, a barátnőm régi címe volt, amit azt hittem, hogy már évek óta nem használ. Kiderül, hogy amíg vidéken voltam, használta. Nyilván nem meglepetésbulit szervez a közelgő születésnapomra, mivel nem közeleg a születésnapom. A barátnőmről tudni kell, hogy az internetes jelszavai általában vagy a szülőfaluja neve, vagy a húga gyerekkori beceneve, esetleg 1, 2, 3... stb. a végén. Kipróbáltam a falut, nem engedett be, kipróbáltam a becenevet, és úgy éreztem magam, mint egy filmben.

Beengedett.

Először azt hittem, hogy totál vakvágány az egész és már szégyelltem is magam, mert csak levélszemét volt a postafiókjában az utóbbi 2-3 napból és semmi más. De azért rákattintottam az elküldött levelekre is, és kiderült, hogy onnan nem törölte ki az előzményeket. Na az igazi meglepetések itt jöttek.

Kiderült, hogy nem csak én voltam hűtlen a családban, sőt, ami kifejezetten meglepett, az az volt, hogy az ő első félrelépésének a nyoma másfél évvel korábbi volt, mint az én első félrelépésem. Persze nem tudhatom, hogy neki tényleg az volt-e az első, mindenesetre egy volt osztálytársával találkoztak össze titokban, azt hiszem, az exe is volt az illető. Kettő ilyen kaland derült ki egyértelműen a levelezéséből, a második feltehetőleg jelenleg is tart – csakúgy, mint az enyém. Ez a volt osztálytárs kérdezte is az egyik mailben, hogy a barátnőm szingli-e, mondta, hogy nem. A fazon ekkor rólam kérdezett, a barátnőm meg erre azt mondta neki, hogy nem szeretne rólam beszélni. Leírhatatlanul furcsa volt ezt olvasni.

Őszintén szólva az első reakcióm a megkönnyebbülés volt. Most azt gondolom, hogy ez talán egoizmus, mert ezek szerint az érdekel a legjobban az egészből, hogy nem kell többé, hogy lelkiismeret-furdalásom legyen, mert ha ő is félrelépeget, akkor nekem is szabad. Ha így vesszük, visszakaptam a szabadságomat. Azt dugok meg, akit akarok, és nem kell, hogy szarul érezzem magam miatta.

Sose voltam féltékeny típus, és a második gondolatom most is az, hogy esetleg ki kéne próbálnunk valamit együtt, bár a swingerklubok őszintén szólva nem nagyon vonzanak, de mondjuk egyszer szívesen kipróbálnám egy másik párral négyesben. Már ha ez a barátnőmnek pálya. Csak semmi nem mutat arra, hogy az lenne.

Az is eszembe jutott, hogy ezzel gyakorlatilag vége van a kapcsolatunknak. Illetve már talán korábban vége lett, de csak most vettem észre. De minden porcikámmal ebben nem tudok hinni, én úgy érzem, hogy attól még, hogy néha mással is kefélgetünk, szeretjük egymást és együtt szeretnénk megöregedni. Én legalábbis szeretem őt és vele szeretnék megöregedni továbbra is. Nem tudnék egy okot mondani, hogy ő miért ne hagyott volna már itt engem rendesen, ha ő nem ugyanígy érezne. Nyugodtan megmondaná szerintem, ha elege lenne belőlem, elhagyna, ha mást jobban szeretne. Anyagilag egyáltalán nem függ tőlem, nagyon jó állása van, hajszállal ugyan, de most még többet is keres, mint én, saját céges autónk van mindkettőnknek, mindkettőnk nevén van egy-egy lakás, stb. Szóval anyagilag is közömbös neki, hogy velem van-e. Nem tudok másra gondolni, mint hogy csak azért van velem, mert szeret.

Pontosan azért, amiért én vele vagyok.

Nem igazán merült fel bennem, hogy azonnal elmondom neki, hogy megtudtam, hogy hűtlen, már csak azért sem, mert ez csak akkor lenne fair, ha én is elmondanám, hogy én is. De azért tervezem, hogy nemsokára majd el fogom mondani, azzal, hogy szerintem maradjunk így. Nem mintha tudnám, hogy hogy. Át kell ezt beszélni, de nem is tudom, mit javasoljak. Próbáljunk meg visszatérni a monogámiához? Egyikünknek se menne szerintem. Kicsit gyerekesnek érezném (nagyon gyerekesnek), ha abban maradnánk, hogy továbbra is egymás háta mögött, titokban folytassuk a viszonyokat. Ez is kilőve. Akkor javasoljam mégis a swingert meg a gruppent? Az valahogy annyira nem mi vagyunk. Legyen az, hogy mindenki csinál, amit szeretne, de mindig el kell mondani a másiknak? Bemutatni az ellenőrzőt apukának-anyukának? Vagy akkor szakítsunk most csak azért, mert én évek után rájöttem, hogy mindkettőnknek van szeretője, de egyébként teljesen jól megvagyunk, és egyikünknek sincs kihez továbbmennie? Fogalmam nincs, hogy merre visz innen tovább az út.

Szóval erről még nem beszéltünk, de miután megtudtam az egészet, másnap fergetegeset szeretkeztünk, mert előtte már több hete nem volt szex egy utazás miatt. Aztán az azutáni nap is egy fantasztikusat, és az azutáni nap is. Tudom, hogy ugyanannyira élvezte ő is, mint én. Soha senkivel nem volt olyan jó, mint vele, akár csak ez a legutóbbi három alkalom.

Fogalmam nincs, hogy merre visz innen tovább az út.

Hozzászólna?

Kövessen minket a Facebookon, ahol lehet kommentelni! De emailt is írhat a Randiblog címére.