„Regina levelére szeretnék reagálni a munkahelyi viszony kérdésével kapcsolatban. Én is jártam a Regina cipőjében” – ma megint egy olvasói levelet adunk közre, és ezt is egy olyan hölgytől kaptuk, aki a munkahelyén került kapcsolatba egy nős férfival. A levél beküldőjét Diánának kereszteltük át, és ő valóban nagyon hasonló helyzetben van, mint Regina. Vagyis inkább csak volt, Diána kapcsolata ugyanis már véget ért, és Diána le is vonta a következtetéseket. A sztorin kívül azt is megírta nekünk, illetve konkrétan Reginának is, hogy így utólag mit gondol a munkahelyi viszonyokról, hátha valakinek hasznára válnak ezek a tanácsok. Ön egyet ért a végkövetkeztetésekkel? Önnek is volt már része hasonló kapcsolatban? Kérjük, írja meg gondolatait és tapasztalatait a Randiblog emailcímére!
„Belekeveredtem egy munkahelyi kapcsolatba, ami eleinte csak flörtnek indult. Én egyedülálló voltam, ő házas, ami tovább bonyolította a helyzetet. Eleinte azt gondoltuk csak, hogy jól érezzük magunkat egymással, a munkahelyen persze megpróbáltunk távolságot tartani, ami egyre nehezebb lett, ahogyan jobban és jobban belebonyolódtunk az egészbe. Fél évig tartott. Egyre jobban elkezdtünk kötődni egymáshoz, és ezzel párhuzamosan vált egyértelművé a környezetünk számára is a kettőnk közötti viszony, hiába tagadtuk. Ez elkezdte megkeseríteni az életemet, hiszen megbélyegeztek miatta, a hátam mögött kibeszéltek, rossz szemmel néztek rám a munkatársaim. A munkatársam pedig kimondta, hogy szeret, érzelmeket szült ez a viszony, ígéreteket kezdett tenni, hogy elhagyja a feleségét, engem akar stb. És én voltam olyan hülye, hogy hittem neki, de hát mit is tenne egy életében először szerelmes fiatal lány? Azt akartam, hogy ez a szerelem beteljesüljön, készen álltam vállalni a nehézségeket, szembenézni mások véleményével, és a köztünk lévő korkülönbséggel is. Mindhiába.
Csupán annyi jutott nekem, hogy fél évig dugdosott mások elől, alig csináltunk bármit, ami nem nálam volt, hiszen nem mutatkozhattunk az utcán, nem sétálhattunk kézen fogva, mert őt mindenki ismerte. Nem sok mindent kaptam tőle, bár az ágyban nagyon odafigyelt rám. Talán ez azért is volt, mert ha ott nem lettem volna vele elégedett, biztosan kiléptem volna ebből a viszonyból. Neki ez pont jól megfelelt, úgy, hogy átjött hozzám „egy kis szórakozásra”, és utána hazament, mintha mi sem történt volna. Belegondolva undorító, amit a feleségével megcsinált (és persze amit velem is). Persze idő közben a felesége is rájött, és robbant a bomba, ő azt mondta, hogy elhagyja értem, és beszélt is a feleségével, de végül meggondolta magát. Még annyi gerinc se volt benne, hogy a szemembe mondja, Facebookról tudtam meg. Betegállományba állt, mert a házassága romokban hevert, számomra pedig pokollá vált a munkába járás. Persze mindent tagadtam a munkatársak előtt. Elég csúfos vége lett annak, ami csak egy kis flörtnek indult.
Én tényleg azt tudnám mondani Reginának, hogy nem érdemes munkahelyi viszonyba keveredni. Ezt nem véletlenül mondják, de nekem is a saját bőrömön kellett az ebben rejlő igazságot megtapasztalnom. Itt nem csak egy lehetséges kapcsolat beteljesülése a tét, de akár a munkahely is. És ha rosszul sül el a viszony, a legjobb dolog menekülni, különben nehéz elfelejteni a sérelmeket… Márpedig a legtöbb házas/kapcsolatban lévő férfi csupán kalandot keres, hogy egy kis felpezsdülést hozzon a hétköznapi fásultságába.
Én Regina helyében nem folytatnám ezt a viszonyt. Ha a munkatársának komoly szándékai vannak, vagy tényleg nem működik a jelenlegi kapcsolata, akkor szakítson. Amíg ezt nem teszi, addig Reginát csupán használja.”