Velem egyidejűleg neki is ugyanúgy írogatott

„Olvastam Diána levelét, ezen felbuzdulva úgy döntöttem, hogy én is megosztom a történetemet” – sosem fogunk kifogyni a fura álnevekből, a mai levél beküldőjének például a Flávia nevet adjuk. Flávia azért írt, mert őneki is neggyűlt a baja a munkahelyi kapcsolatokkal, bár neki (szerencséjére) nem fordultak olyan komolyra a dolgok, mint a korábbi levélíróknál. De azért az ő főnöke is megéri a pénzét, hiszen ahogy az alábbi rövid beszámolóból kitűnik, az illető kb. összekeveri a munkahelyet a társkeresővel. Ha ön is tudna mesélni a témáról, kérjük, tegye! A leveleket folyamatosan várjuk a Randiblog emailcímére!

„Tavaly nyáron elmentem életem első állásinterjújára, ahol rögtön felvett a főnököm.

Mint minden munkahelyen, itt is elkezdtek terjedni a pletykák, hogy a kinézetemért vettek fel. Telt-múlt az idő és megkörnyékezett a főnököm.

Én nem akartam először semmit sem a korkülönbség miatt, sem pedig azért, mert a főnököm. De olyan kitartó volt, hogy végül mégis csak elkezdtünk beszélgetni Facebookon. Aztán a levelezgetésekből lettek találkozók is. Ezalatt kiderült (a kollégáktól tudtam meg), hogy barátnője van.

A legdurvább az volt, hogy a barátnője is előtte ott dolgozott. De mivel a cég nem engedi meg a főnök-beosztott kapcsolatot, így áthelyezték máshová a hölgyet.

Az egyik kolléganőmmel barátok lettünk, és kiderült, hogy velem egyidejűleg neki is ugyanúgy írogatott. Ekkor felmerült bennünk a kérdés, hogy vajon hány lányt szédít még rajtunk kívül. Azóta megismerkedtem a barátommal. Mikor elterjedt benn a hír, rögtön a főnök is elkezdett érdeklődni, kérdezgetett, hogy mi a helyzet velünk, jól megvagyunk-e...

A napokban kiderült, hogy el akarja venni feleségül a barátnőjét. És ekkor kezdtünk el azon gondolkodni, hogy hogyan kéne a leányzó tudtára adni, hogy a drága párja mit művel a háta mögött...

Ennyi lenne az én történetem.”