Ha éppen nincs valamilyen politikai történés, Budapesttel és Magyarországgal akkor is szinte naponta találkozni a világsajtóban: folyamatosan érkeznek az országról, de főleg a Budapestről (nyáron esetleg a Balatonról) szóló beszámolók.
Csak az elmúlt néhány napban is megjelent három anyag Budapestről a világsajtóban, de tényleg minden hétre jut több ilyen. Most van egy ausztrál beszámoló, ami főleg a budapesti klasszikus kávéházakkal és cukrászdákkal foglalkozik, mint a Gerbeaud, a Centrál és a Hadik.
Van egy másik cikk, ami a Miami Heraldban jelent meg, ez is egy sokszor visszaköszönő vonalat mutat be. Ebben a cikkben vannak romkocsmák, az Instant nevesítve is (némileg változik, hogy az Instantot vagy a Szimplát ajánlják a turistáknak, de alapvetően ezt a két helyet szokták nevesíteni), természetesen olyan klasszikus cukrászdák, mint a Gerbeaud, szó estik a kommunista hagyományokról, különösen arról, hogy érdekes szobrokat lehet megnézni a Szoborparkban, illetve hogy a 3-as metró mennyire lepusztult.
Egy massachusettsi lapban pedig arról ír egy idősebb házaspár, hogy egy hajós úton érkeztek Budapestre, röviden bemutatják a város és Magyarország történetét, kiemelik, hogy milyen jók a fürdők Budapesten, meg a kávézók.
Ezeken felül visszatérő elem még az ilyen beszámolókban, hogy Budapesten mennyire grandiózusak az épületek, még a sima lakóházak is, és hogy úgy általánosságában mennyire megfizethető a város.
Jól működő marketing
Az, hogy Magyarországra, de az eltöltött vendégéjszakák száma alapján főként Budapestre mennyi újságíró érkezik, és ők miről írnak, az nagyban a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) ténykedésének köszönhető. Egyéb tevékenységei mellett ugyanis az MT Zrt. azzal népszerűsíti Magyarországot, hogy külföldi újságírókat utaztat az országba, úgynevezett tanulmányutakra.
„Éves szinten mintegy 1500 főt (újságíró, forgatócsoport, fotós) látunk vendégül sajtótanulmányútjaink keretében. A tanulmányutak mellett számos esetben ad információkat, ötleteket, képeket, kiadványokat, kontaktokat az MT Zrt. olyan újságíróknak is, akik szeretnének írni Magyarországról, de nem áll módjukban idelátogatni" – mondták az MT Zrt. részéről ezekről a tanulmányutakról.
A fenti példákban az a különösen jó, hogy mennyire tökéletesen aszerint íródtak, amit az MT Zrt. szeretne. Ugyan az újságírók mindig teljesen szabad kezet kapnak, a gondos előkészítésnek köszönhetően úgy népszerűsítik az országot és a fővárost, ahogy az nekünk a legjobb.
„A tanulmányutak alapján születő médiamegjelenések értéke gyakorlatilag 'nem fizetett' hirdetésnek számít és gyakran nagyobb hatást vált ki az olvasók körében, tekintettel arra, hogy az újságíró nem megrendelésre dolgozik, hanem saját tapasztalatait osztja meg közönségével, amit általában hitelesebbnek fogadnak el” – mondták az ilyen utak előnyeiről.
Ez a saját tapasztalat és az újságíró szabad keze jól hangzik, és tényleg így is van, de attól függően, hogy honnan érkezik egy újságíró, teljesen más Budapestet fog neki ajánlani az MT Zrt., mert tudják, hogy honnan, milyen típusú turizmusra számítanak, milyen típusú turizmust szeretnének növelni.
Alaposan megtervezett utak
„A sajtótanulmányutak témáit, a bemutatandó turisztikai termékek, illetve szolgáltatások és helyszínek körét egy évre előre meghatározzuk és publikáljuk küldőpiaconkénti bontásban társaságunk marketingtervében/taktikai tervében” – írták, és ez nem egyfajta bullshitgenerátorral készült szöveg, hanem tényleg nagyon alapos munka van mögötte.
Az egészet el lehet érni az itthon.hu szakmai oldaláról, a 2014-es akciótervet, egy bő százoldalas dokumentumot, például erre találja (PDF). Ebből kiderül, hogy országokra bontva mást és mást ajánl az MT Zrt. az idelátogató újságíróknak.
Az MT Zrt. adatai szerint a Budapestre látogató amerikai turisták között meglepően sok a nyugdíjas, és meglepően népszerű a körükben a hajózás, legalábbis fogékonyak a folyami hajózásra. Érdekesmód, a fenti példákban az egyik beszámolót pont két idősebb újságíró írta, az Egyesült Államokból és pont arról írnak, hogy egy folyami hajós úton érkeztek Budapestre. Pontosan úgy, ahogy azt az MT Zrt. szerette volna.
Az USA-ban Magyarország inkább az idősek körében népszerű, esetleg a fiatalokat lehet még megcélozni, a családok még más úti célokat keresnek maguknak.
Budapesten járva egyértelműnek tűnik, hogy az ország, de főleg Budapest jelenleg talán leginkább a britek körében népszerű, most már ráadásul nemcsak a lerészegedni vágyó fiatalokhoz jutott el az üzenet, hogy alig kétórára Londontól van egy megfizethető, de szórakoztató város, de például az a hír is, hogy kifejezetten megindult a gyógyászati turizmus is.
Nem nagy költség
Az MT Zrt. tehát országokra szabottan igyekezik az újságíróknak programokat ajánlani. Azt láttuk, hogy az USA-ban főleg az idősebbek látogatják Magyarországot, a franciákról érdemes tudni, hogy főleg a gazdagabbak járnak Budapestre, ennek megfelelően menő éttermeket és hoteleket keresnek, a britektől szinte mindenki, a németeknek nagyon fontos a fenntarthatóság és a környezetvédelem, viszont szinte minden korosztály nyitott Magyarországra.
Ez csak egy pár adat volt, ami alapján orientálják a tanulmányútra érkező újságírókat.
Ha azt gondolnánk, hogy ez az egész nagyon sok pénzbe kerül, akkor jó nagyot tévedünk. Azt nem tudjuk, hogy pontosan mennyi a reklámértéke ezeknek az utaknak, az MT Zrt. azt írja, hogy éves szinten nagyjából egymilliárd forintnyi költésnek felel meg az így keletkező, országnépszerűsítő tartalom. Ehhez képest kifejezetten olcsó megoldás ez, nem véletlenül szereti annyira az MT Zrt. is.
„[Ö]sszességében elmondható, hogy a tanulmányutak szervezése az egyik legköltséghatékonyabb marketingeszköz. A tanulmányutak során születő média-megjelenések rendre sokkal nagyobb értéket képviselnek a tanulmányút költségénél” – mondták az MT Zrt. részéről.
Mivel csak részben finanszírozzák az újságírók utait, éves szinten nagyjából 75 és 100 millió forinti összeget emészt fel az az egész. Vagyis ennyibe kerül az adófizetőknek a dolog, de ha a hatásokat nézzük, nem tűnik rossz üzletnek.
„Egy újságíró átlagos költsége társaságunk számára 50 és 70 ezer forint körül mozog. Az MT Zrt. ugyanis csak részben finanszírozza a költségeket, tekintettel arra, hogy a nemzetközi tanulmányutak szakmai együttműködések keretében valósulnak meg. Gyakori eset az egyes légitársaságokkal és/vagy szállodákkal közösen szervezett út, amelyek során az utazást a légitársaság, a szállást pedig az érintett szálloda fizeti. A Magyar Turizmus Zrt. szerepe az általában 3-5 napos tanulmányút programjának összeállítása és a többi partner, illetve programgazda (pl. éttermek és programhelyszínek) bevonása. Az MT Zrt. legtöbbször a magyarországi idegenvezetés és étkezés költségeit vállalja magára” – mondták.
Országok új piacok
Az sem hasraütésszerűen dől el, hogy az egyes országok újságíróit milyen irányba terelik. „A szervezet 2014-ben is megtartotta a külpiacok korábbi felosztását, amely az egyes piacokat üzleti potenciál, trendek és utazási szokások szerint sorolja alosztályokba. Az osztályba sorolás alapja az, hogy az adott piacról a turisták jellemzően egyénileg vagy utazásszervezők által, szervezetten érkeznek Magyarországra. Figyelembe vesszük azt is, hogy a megközelíthetőség mekkora szerepet játszik a beutazásban, illetve a vendégéjszakák száma alapján mekkora az adott küldőterület piaci részesedése” – tudtuk meg az MT Zrt.-től.
Ez kevésbé marketinges nyelven azt jelenti, hogy a Magyarországra érkező turistákat három csoportba osztják, és aszerint zajlik irányukba a kommunikácó, hogy milyen csoportban vannak.
Vannak azok az országok, ahol a lakosságot célozzák meg a marketingtevékenységgel (ezek az úgynevezett B2C országok), vannak azok, ahol főleg a szakmai kapcsolatok fontosak, cégekre irányul a kommunikáció (ezek a B2B országok), valamint vannak az új piacok. Az első kategóriába tartoznak gyakorlatilag az európai országok, a másodikba főleg a nagyobb, tengerentúl piacok (USA, Japán, Kína), valamint Oroszország és Ukrajna.
A harmadik csoport a legérdekesebb, ezeket a területeket szeretné jelenleg meghódítani az MT Zrt., hogy innen is sok turista érkezzen Magyarországra. Itt jelenleg az akcióterv szerint Szingapúr és a dél-amerikai országok találhatóak.
Szingapúr esetében főleg az idősebb utazókra koncentrál az MT Zrt., valamint az egészségturizmusra, a dél-amerikai országoknál, de különösen Brazíliánál pedig az egészségturizmus mellett a vallási turizmusra és a vadászturizmusra építenek. Ez utóbbi régióból főleg a különösen tehetős turistákat várják, így például a fiataloknak mindenféle prémiumprogramokat ajánlanak, de ezek az ágazatok nem igazán Budapesthez kötöttek.