Egy 12. kerületi hálás anyuka írta meg szívszorító történetét az ittlakunk.hu szerkesztőségének.
Arra kér mindenkit, hogy segítsenek neki megköszönni a két ismeretlennek, hogy segítettek Királyhágó utcai villamos megállóban kislánya epilepsziás rohamának kezelésében.
A levelet mi is teljes terjedelmében közöljük, reméljük eléri a címzetteteket:
Segítsetek, hogy megköszönhessem két ismeretlen járókelő segítségét, akik péntek délután fél öttől majdnem hatig segítettek nekem a 61-es villamos Királyhágó utcai megállójában kislányom epilepsziás rohamának kezelésében, és akiket a végén kurtán-furcsán hagytunk ott.
A történet annyi, hogy a lányom kezelt epilepsziás beteg, iskolából hazafelé érezte, hogy rosszul van. Szólt, hogy nem tud továbbjönni a villamosmegállóból, ott megvár. Egy fiatal lány ott maradt vele, néhány percre hagyta csak magára, addig mások vigyáztak rá. Mire én megérkeztem, nyilvánvalóvá vált, hogy ebből nagyroham lesz, a forgalmas főút (Alkotás utca) és a villamossínek között, elkerülhetetlenül.
Ekkor kaptunk váratlan segítséget egy férfitól (ő a második járókelő), aki azzal segített, hogy a rohamozó lányomat visszatartotta a járművek elé gurulástól – én ehhez nem lettem volna elég erős. Nagyon kicsi túlzás csak, ha azt mondom, hogy megmentette az életét, tulajdonképpen lehetett volna szerencsénk, de ezt hála neki, nem kellett kipróbálnunk. Ő segített beemelni az időközben megérkező autónkba is a gyereket.
Csakhogy mindez a síneken zajlott (már hogy a felnőtt méretű kamaszlány bepakolása a kocsiba) és megjelent szemből a villamos, úgyhogy indulnunk kellett és nem tudtam méltóképpen megköszönni az idejüket, az emberségüket és a lélekjelenlétüket."
Az anyuka meghagyta az elérhetőségét is, és azt kéri, aki magára ismer, írjon a szerkesztőségnek.