A múltkor egy olasszal sétáltam az Andrássyn, és pont az Il Bacio di Stile előtt haladtunk el, amikor az illető megjegyezte, hogy milyen fura ez a név. Megkérdeztem, hogy miért, egész jó név az egy divatáruháznak, hogy A stílus csókja, nem? A válasz az volt, hogy de, csak ez nem pont azt jelenti. Én nagyjából gond nélkül általában eltársalgok olaszul, de magamtól nekem nem tűnt fel, hogy az, hogy A stílus csókja, olaszul úgy lenne, hogy Il Bacio Dello Stile. Ez így inkább azt jelenti, hogy A stílusos csók, de végül is ez nem feltétlenül hiba – lehet, hogy direkt ezt a nevet akarták.
De sajna nem ez az egyetlen olasz nevű üzlet az Andrássyn.
Amin magamtól is felszisszentem, az az Oktogon közelében levő Pizza EATaliano, amit pedig a cég honlapja szerint már 2011 óta így hívnak, és nemcsak Magyarországon vannak éttermeik, hanem Varsóban is. „Otthon Olaszországban”, ez a szlogenjük, és annyira tényleg otthon vannak, hogy Olaszországban is eléggé népszerű már egy ideje a nemzet nevének első szótagját az angol eat igére felcserélni, lásd például az Eataly közértláncot.
Annyira viszont mégsincsenek otthon, hogy tudják, hogy az olasz nyelvben egyeztetni kell a főnevet a jelzővel. Ez a szabály az esetek túlnyomó többségében elég egyszerű: egy nő nemű, azaz a-ra végződő főnév után a melléknévnek is a-ra kell végződnie. Azaz angolos szójáték ide-vagy oda, sokkal jobban hangzana a név úgy, hogy Pizza EATaliana.
Ilyenkor mindig kicsit örülök, hogy Magyarország nem olyan népszerű külföldön, mint Olaszország itthon, mert elég fura lehet az olasz turistáknak, hogy elmennek világot látni külföldre, és a felfedezendő város főutcájában a saját otthoni márkáikat és ételeiket látják viszont újdonságok helyett, ráadásul néhány esetben nem túl szerencsés marketinggel.