A grúz fővárosban 30 állat, köztük tigrisek, oroszlánok, medvék és farkasok szabadultak ki a helyi állatkertből a hatalmas károkat okozó áradás miatt. Megkérdeztük Hanga Zoltánt, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjét, hogy nálunk van-e vészforgatókönyv hasonló esetekre.

Tbiliszit azután öntötte el az iszapos ár, hogy a hétvégén özönvízszerű eső zúdult a városra. Az ítéletidőben 12 ember vesztette életét, és súlyos károk érték az állatkertet is, ahonnan egy csomó állat szökött meg. Egy vízilovat például altatólövedék segítségével fogtak be, több farkast azonban éles lőszerrel terítettek le. Meg nem erősített hírek szerint az egyik elszabadult oroszlán a Hősök terén megtámadott egy embert.

A tbiliszi állatkert rossz helyen van

Hanga Zoltán szerint a katasztrófa azért okozott ekkora kárt az állatkertben, mert az alapvetően rossz helyen, a Vere folyó szomszédságában van. Ráadásul nincs olyan pontja, ami túl magasan feküdne. Ezért történhetett meg, hogy a 80 százalékát elöntötte a víz.
„Az állatok egy része ott pusztult el, a többiek kiúsztak. Úgy tudom, hogy 30 állat szökött ki. Majdnem a felük fele farkas volt, de oroszlán tigris, medve és víziló is volt közöttük. Sajnos nem volt elegendő ember a szakszerű befogásukhoz. Az akcióba különböző hatóságok is beszálltak, ezért olyan példányokat is lelőttek, amiket nem kellett volna. A legfrissebb összesítés szerint 66 állat pusztult el” – magyarázta a szóvivő, aki emailben konzultált a helyzetről a grúz állatkert illetékeseivel. Mint mondta, Tbilisziben most a károkat próbálják helyreállítani, aztán elgondolkoznak rajta, hogy a korábbi terveknek megfelelően átköltöztessék-e az állatkertet máshová.

Nálunk nincs akkora para az árvízzel

A tbiliszi állatkerttel ellentétben a budapesti jó helyen van, nem kell attól tartani, hogy elönti egy folyó. A Margitszigeti Kisállatkert esetében viszont már kétszer volt vészhelyzet: a 2006-os és a 2013-as áradásnál, amelyek miatt teljesen le kellett zárni a szigetet. Hanga Zoltán szerint mindkét alkalommal egyeztettek a hatóságokkal, és elővigyázatosságból kitelepítették az állatokat.

Mindenre van vészforgatókönyv

A Fővárosi Állat- és Növénykert minden necces helyzetre rendelkezik vészforgatókönyvvel. Van például tűzvédelmi riadótervük, de természetesen felkészültek az állatok esetleges szökésére is. Az utóbbinál törvény szabja meg, hogy mit kell tenni.
„Először az emberi életet kell menteni, majd az állatét, és csak utána jön a vagyonvédelem. Ilyenkor első lépésként az állatot a kiszökés helyén próbáljuk tartani. Mivel nem szeretik a bizonytalanságot, eszünk ágában sincs elmenekülni, általában saját maguktól igyekeznek visszajutni a megszokott, biztonságot nyújtó helyükre. Így megpróbálunk ehhez szabad utat biztosítani. Ha valamilyen okból mégsem menne vissza az állat, nyugtatólövedékes- és éles puskát, illetve különféle befogó eszközöket használhatunk” – fejtette ki a szóvivő.

Majomszökés már volt

Hanga Zoltán szerint az elmúlt 25 évben egyszer sem fordult elő, hogy veszélyes állat lógott volna meg a fővárosi állatkertből.
„Egyszer például kijött egy kecske az állatsimogatóból, mert valaki nyitva hagyta az ajtót, egy másik alkalommal pedig egy majom mászott át a kifutójából egy fára. A kerítésen kívülre tudomásom szerint eddig csak pingvin és kisebb majom jutott ki. Amikor a második világháború során az állatkeret is bombázták, egy oroszlán állítólag a kisföldalatti aluljárójába futott le az aknatűz elől, de ezt csak egy feljegyzés említi meg, ezért egyáltalán nem biztos” – idézte fel.

Tehát, amíg nem bombázzák a várost, és meteoritok sem potyognak az égből, nem kell attól tartanunk, hogy mondjuk a Hősök terén egy szökött oroszlánnal találjuk szembe magunkat.